„Nagy segítség” a mezőgazdaságnak

Péterfi Lajos mezőgazdasági referenstől megtudtuk, hogy 90 dossziét tettek le Sóváradon területalapú támogatásra. Ebből 40-et megoldottak, ami azt jelenti, hogy az APIA átvette, 50 még elbírálásra vár. Pénzt azonban csak valamikor az elkövetkezendőkben várhatnak.

Péterfi Lajos

Péterfi Lajos mezőgazdasági referenstől megtudtuk, hogy 90 dossziét tettek le Sóváradon területalapú támogatásra. Ebből 40-et megoldottak, ami azt jelenti, hogy az APIA átvette, 50 még elbírálásra vár. Pénzt azonban csak valamikor az elkövetkezendőkben várhatnak.

Kérdésünkre, hogy ez sok vagy kevés, Péterfi Lajos azt mondta, lehetne jóval több, mert Sóváradon 524 házszám van, ami azt jelenti, 600 felett van a gazdaságok száma, ehhez viszonyítva elég kevés.

Az emberek elsősorban a vadkárok miatt nem igényelnek. – Szinte kétszer ennyien kérelmezték, amikor elindult ez a támogatás, de nagy részük lemorzsolódott, elsősorban a vadállomány miatt, mert az emberek nem tudják és sokan nem is akarják megdolgozni a földet, hiszen úgyis tönkreteszik a vaddisznók és a medvék.

Elég szomorú a helyzet, nem sokat tudnak tenni a vadak ellen. Péterfi furcsállta, hogy a vadásztörvény alapján próbálják kártalanítani a mezőgazdasági termelőt ért vadkárokat s nem a mezőgazdasági törvény szerint. A vadásztörvény értelmében be kellene keríteni a kukoricaföldeket, állandó őrizetet biztosítani, ami lehetetlen.

– Az emberek sokan már nem is jelentik, mert tudják, hiába. Megcsinálják a felhajtást, felmérik a károkat, aztán jön egy olyan válasz, mint például a tavaly, miszerint a bizottság nem elég határozottan állította, hogy ki a hibás. Mennyire kellene határozottan állítani, hogy a vaddisznók feltúrták a kukoricaföldet? Jobban meg kellett volna nyomni a ceruzát? Azt mondták, ha nincs bekerítve, szóba sem állnak velünk. De emellett kellene madárijesztő, tűzhely, kaliba, hogy lássák, megtettek az emberek mindent a vadkárok kivédésére.

Kérdés az is, hogy akinek több parcellája van, hogyan őrizze? Ilyen körülmények között a tolvajok is bátrabbak, mert a gazda úgysem tudja, melyik a vadkár, melyik a lopáskár. Nemcsak a vaddisznó, a medve is kárté-konykodik a földeken, de azzal nem tudnak mit kezdeni az emberek, mert kilőni sem szabad, és hát nem sokan mernek szembeállni a medvével.

De ha azt mondják, hogy a bizottság nem elég határozottan állítja, hogy kár történt, mit lehet tenni? Az emberek lassan évről évre lemondanak a távolabbi területekről a vadak miatt. Azt sem tudják, mit vessenek, amit esetleg nem szeretne a vaddisznó és a medve. Régebb a kalászosok biztonságban voltak, most azt is lenyalják, amit meg nem esznek meg, azt letapossák.

Kérdésünkre, hogy ezek után mi a véleményük arról, hogy a kormány a megműveletlen területekre különadót akar kivetni, azt a választ kaptuk, hogy meg kell próbálni még annak a néhány embernek is elvenni a kedvét, aki dolgozik. – Meg lehet büntetni az embereket, semmi gond, de azt ki is kell fizetni. Mindamellett, hogy nem kapok semmit a területem után, még büntetést is fizessek? Ez „nagy segítség” lesz a mezőgazdaság részére, előmozdítja a fejlődést – mondta Péterfi Lajos.