Aki pénteken részt vett a Szociálliberális Szövetség kampányindítóján, sok mindent tanulhatott: megtanulhatta például, hogy milyen a „jó” nacionalizmus.
Aki pénteken részt vett a Szociálliberális Szövetség kampányindítóján, sok mindent tanulhatott: megtanulhatta például, hogy milyen a „jó” nacionalizmus. Olyan, amelyik nem azt akarja, hogy a magyarságnak ne legyen képviselete a parlamentben, dehogy, de úgy legyenek ott, ahogy a többi kisebbség. A „jó” nacionalizmus azt is jelenti, hogy nem kell a vásárhelyi orvosi egyetemen különálló magyar vonal. De azt is, hogy Romániában az egyetlen hivatalos nyelv csak és csakis a román lehet. Nos, ezeket mind megtudhattuk az USL liberális társelnökének szónoklatából.
Aztán azt is megtudtuk, hogy a helyi csapatot erősítendő PSD-s európai parlamenti képviselő a nagyotmondások művésze, viszont vagy nem tudja, vagy nem is érdekli, mit beszél – akár több száz ember és seregnyi újságíró előtt –, mert például a marosvásárhelyi polgármesterjelöltet egyenesen „a megye polgármesterének” titulálta, miközben, bizonyára a hallgatóságot elkápráztatandó azt mondta, „Marosvásárhely azt jelenti Băsescu számára, amit Temesvár jelentett Ceauşescunak”. Hogy hogyan került a csizma az asztalra? Nem számít. Gondolt egy merészet és nagyot, és kimondta. Elvégre a politikusnak az a dolga, hogy nagyokat mondjon.
Egy másik politikus, aki a rossz nyelvek szerint a prefektusi bársonyszék várományosa, ugyancsak részt vett az eseményen, de szemmel láthatóan irritálta az újságíróknak erre vonatkozó kérdése. Róla viszont az derült ki, hogy ő az, aki „Romániában létrehozta a fegyveripart”. A visszafogott beszédet tartó kormánybiztosjelöltet azért zavarhatta a kinevezése iránti érdeklődés, mert a tisztség és a pártelnökség, illetve választási kampányban való aktív részvétel, sőt, bizonyos jelöltek támogatása nyílt színen nem összeegyeztethető.
Aztán az is kiderült, hogy az USL tanácselnök-jelöltje a megye legszeretettebb és „legmegszavazottabb” románja. Ez a jelölt tizenötezer munkahelyet ígért. A másik jelölt, akit a már említett EP-képviselő a megye polgármesterének akarna megválasztani, meglehetősen gyengécske beszédet mondott, inkább fűnek-fának köszönte a támogatást, és tulajdonképpeni kampánybeszédét egy mozgássérültre bízta, aki nem volt jelölt, így figyelmeztethette a virágnevű „jó” nacionalista pártvezért, hogy ígéretek helyett tetteket vár tőle és társaitól.
A legtanulságosabb persze a „jó” nacionalizmusról tartott lecke volt. Egyértelműen kiderült: a magyarság nem sokat várhat tőlük, ha hatalomra kerülnek. Ezért jobban teszi, ha június 10-én minél nagyobb számban elmegy és arra a szervezetre szavaz, amelyik valóban az ő érdekeit képviseli.
