A XXI. században másképp kell adminisztrálni Marosvásárhelyt

Elsősorban a Pro Európa Ligának és a liga elveinek a jelöltje szeretnék lenni, mert az utóbbi húsz évben ennek a szervezetnek az ivadéka vagyok, és ezzel a szervezettel tudtam elérni azokat a megvalósításokat, elképzeléseket, amelyekkel nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy Romániában az emberi és kisebbségi jogok fontosak legyenek.

Fotó: Nagy Tibor

– Ön egyike azoknak a személyiségeknek, akik bejelentették, hogy Marosvásárhely polgármesteri székéért indulnak a jövő évi önkormányzati választásokon. Független jelölt vagy inkább a civil társadalom jelöltje?

– Elsősorban a Pro Európa Ligának és a liga elveinek a jelöltje szeretnék lenni, mert az utóbbi húsz évben ennek a szervezetnek az ivadéka vagyok, és ezzel a szervezettel tudtam elérni azokat a megvalósításokat, elképzeléseket, amelyekkel nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy Romániában az emberi és kisebbségi jogok fontosak legyenek. Sokat tettünk ezért az úgymond népi diplomácia keretén belül, és abban a kihívásban is részt vettünk, amely a román–magyar történelmi megbékélést célozza.

– Nehéz küzdelem vár önre, egyrészt mert nem áll erős politikai szervezet a háta mögött, másrészt pedig maga a román társadalom sem eléggé érett meg arra, hogy egy nőt fenntartás nélkül elfogadjon vezetőnek.

– Tisztában vagyok azzal, hogy sokkal nagyobb esélye van annak, aki egy párt vagy pártszövetség színeiben indul. Engem valójában az motivált, hogy úgy éreztem, frusztráció, elégedetlenség van bennem azzal szemben, amit a pártok tesznek nemcsak Marosvásárhelyen, hanem általában az országban. És ha csak a pártokra bízzuk a közügyek rendezését és a közjó megvalósítását, a társadalom egy részét egyből kizárjuk. Lehet, ha stabilizált demokráciában élnénk, nem volna szükség függetlenekre, sem pártkoalíciókra, minden párt külön indíthatna jelöltet. Marosvásárhelyen 1990-ben törés következett be, amely még nem gyógyult be. Másrészt adott egy politikai helyzet, amelyet a mostani polgármester alakított ki: erős politikai klientúrát tudott létrehozni a város minden területén, s tehetséggel tudja kezelni ezt a klientúrát. A mandátuma alatt mindig eleget tesz az elvárásainak, és jól tudja mobilizálni a választások idején. Úgy néz ki, mintha a marosvásárhelyiek nevében politizálna, de nagyon erőszakos, agresszív retorikát használ, így a polgári rétegek kimaradtak. A város főterét ki tudja cicomázni, az embereket be tudja csapni. De valójában a városnak nincs perspektívája, nem tudta visszatornászni magát legalább a 60–70-es évek szintjére.

Ahhoz, hogy le tudjuk bontani Vásárhelyen ezt a klikkpolitizálást, hogy minden polgárnak legyen helye és megszólalási lehetősége, vissza tudjuk hozni a város polgári, kulturális és kis fővárosi mivoltát, széles körű összefogásra volna szükség. Függetlenként indulok, de nagyon remélem, hogy azok a pártok, amelyek elkötelezettek az európai és a demokratikus elvek iránt, rájönnek, hogy ha nekem van a legnagyobb esélyem legyőzni a mostani polgármestert, engem kell támogassanak. Ha külön-külön indulunk mindannyian, akkor borítékolható, hogy dr. Dorin Florea lesz újra a polgármester.

Nőként valóban nehéz, nem csak azért, mert a társadalom nem fogad el olyan könnyen nőket a politikában. Bár én elég kiváltságos helyzetben vagyok, mert az emberek tisztelnek, kedvesek hozzám, és sokat segítettek. De egy nőnek nagyon sok más feladata is van.

– A polgármesteri funkció viszont egész embert követel…

– Nyilván végiggondoltam ezeket, amikor vállaltam. És a családom, édesanyám, a fiam, a férjem is támogat. Nem a címre vágyom, bár megtiszteltetés lenne számomra, hogy a szülővárosom polgármestere lehessek, de eddig nagyjából elértem mindent, amit egy nő elérhet: nagyon jók a nemzetközi kapcsolataim, Románia finnországi nagykövete voltam, sok mindent megvalósítottam Marosvásárhelyen, az országban és nemzetközileg is. Azonban a marosvásárhelyi és általában a romániai helyzet olyan rossz, hogy úgy érzem, számunkra, akik még nem fáradtunk bele a társadalmi militantizmusba, kihívás, hogy tegyünk valamit, bizonyítsuk be, lehet másképp is politizálni vagy egy várost adminisztrálni. Ha ez sikerül, akkor ilyen kis modellekből kell kialakítani egy újabb modellt Románia-szerte, hogy sikeresebben működjék, mint a mostani politikai felépítés. A mi problémánk, hogy sokan úgy érezzük, a forradalom nem teljesedett ki, az européer, demokratikus erők 1990-ben nem tudtak hatalomra jutni, és Romániában valójában a múlt rendszer hagyománya és főleg a mentalitása folytatódik.

– Azt mondta, reméli, hogy a demokratikus erők támogatni fogják. Ám ha végignézünk a politikai palettán, azt látjuk, hogy a szervezetek nagy részének nevében benne van a demokrata vagy demokratikus jelző, de nem látom, melyikük vállalná fel ön mellett a demokráciát, az európaiságot és mindent, ami ezzel jár.

– Egyetértek ezzel. Én magam többször próbálkoztam pártokban tevékenykedni, legutóbb épp a Liberális Pártban. És ott kellett hagynom, pont azért, mert annak ellenére, hogy européer demokratikus pártnak vallják magukat, olyan módon nyilvánultak meg, amikor a történelem és földrajz magyar nyelven való oktatásáról volt szó, amit én párttagként nem tudtam elfogadni.

Amikor helyi koalícióról beszélek, olyan összefogásra gondolok, amelyben a magyar pártok, a Liberális Párt, a zöldek, a civil társadalom szövetkezne, nem hogy Smaranda Enachét támogassák, hanem azt a személyt, aki a felmérésekben a legjobban áll, hogy a mostani polgármester által létrehozott politikai klikket végre el lehessen távolítani. Nagyon fontos a város ügyeinek a tisztázása is. Ha a mostani polgármester és a csapata marad, akkor a következő négy évben szépen eltüntetik pénzügyi manővereik nyomait, amivel a város adósságát létrehozták, s kizárták a gazdasági konkurenciából azokat, akik nem tartoznak az ő klientúrájukhoz. Tehát most nagy szükség volna, hogy egy egészen más hatalom jöjjön. Másképp kell adminisztrálni Marosvásárhelyt a XXI. században.

– Kevés esélye van egy ilyen koalíciónak, hiszen a liberálisok máris a szociáldemokratákkal szövetkeztek, a magyar pártok meg egymás között sem tudnak megegyezni…

– Ezt mind tudom, de meggyőződésem, a liberálisok, ahol az érdekük azt diktálja, más jelöltet fognak támogatni, mint a szocdemek.

Tudom, hogy a magyar pártok között nincs harmónia, de azt is tudom, hogy mindannyiunknak, akik úgy érezzük, Marosvásárhely többet érdemel, az a célunk, hogy a városnak új vezetősége legyen. Ezért a célért kell összefogni olyanoknak is, akik a mindennapi körülmények között ellenfelek. Ha én leszek az a személy, aki a felmérésekben a legjobban áll Florea után, akkor engem kell támogatni, ha más lesz a legnagyobb esélyes, akkor azt. Nem személyekhez és pártokhoz kell kötni a megoldást, hanem a célhoz.

– Ön nemcsak a románok, de a magyarság egy részének a szavazatára is számít. Ezért már nemegyszer elhangzott, hogy megosztja a magyarságot.

– Többször kérdezték tőlem, merném-e tovább képviselni a Pro Európa Liga álláspontját az autonómiával, a kétnyelvűséggel kapcsolatosan, mert ez nem sok szavazatot hozna a románság részéről. Erre az a válaszom, hogy most nem fogok egy más retorikát kitalálni. A magyar közösségnek vannak céljai, és meglehet, a három párt egyformán legitimnek érzi, hogy ezeket képviselje. Máris van három párt, így az én részemről megosztásról nem is lehet szó. Szerintem a törés nem a magyar közösségen belül van, nem a magyarok és a románok között van Vásárhelyen. A harc a polgári, felvilágosult XXI. század felé tendáló Marosvásárhely és a posztkommunista, diktatórikus kis Ceauşescukból létrehozott klikk között lesz.