Vitatott törvénytervezet a sertéstartásról

Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények betartását szorgalmazzák

November 22-án a parlament felsőháza az RMDSZ előterjesztését követően elfogadott egy törvénytervezetet, amely a háztáji sertéstartást szabályozná. A jogszabálytervezet elsősorban az állatjóléti és -egészségügyi, valamint a szállításra és a vágásra vonatkozó előírásokat szigorítja. Többen viszont úgy értelmezték, hogy ezáltal megtiltják a sertések háztáji tartását. A tervezetet a képviselőház elé terjesztették, ugyanis döntő fórumként itt dől el végleges változata. 

A jogalkotó ezzel a jogszabálytervezettel elsősorban az állatjóléti feltételeket helyezte előtérbe, de az országunkban is terjedő afrikai sertéspestis megakadályozásáért szeretnék jogerőre emelni a tervezetet. Az előterjesztett cikkelyek szerint a háztáji gazdaságban tartott sertéseket a gazdáknak kötelezően be kell jegyeztetni az országos állatazonosító és nyilvántartási rendszerbe (Sistemul Naţional de Identificare şi înregistrare a Animalelor), továbbá jelenteni kell minden mozgást (az állat szállítását, adásvételét stb.). Az élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelően a háztáji gazdaságban saját fogyasztásra legfeljebb öt állatot lehet tartani. Nem szabad a sertéseket élelmiszer-maradékkal (moslékkal), vagy más állati eredetű eledellel, valamint az aratást követően 30 napon belül növényi takarmánnyal táplálni. Az állatokat elkerített helyiségekben kell tartani, hogy ne kerüljenek kapcsolatba vaddisznókkal. Az állatokat gondozó személynek biztosítani kell a csereruhát és a fertőtlenítést az ól közelében. A gazda köteles értesíteni az állategészségügyi hatóságokat (az állatorvost), ha változást észlel a sertések egészségi állapotán, vágáskor vagy állatpusztuláskor. Szigorúan tilos szaporításért kocát vagy kant tartani, hiszen a háztáji gazdaságokban nem kereskedelmi céllal tartják az állatokat. És ugyancsak egészségügyi követelményként az alomba helyezett szalmát összegyűjtése után 90 napig nem használhatják másra. Az említett szabályok be nem tartásáért 5000-től 18.000 lejigs bírságot róhatnak ki az állategészségügyi hatóságok. 

Az RMDSZ által kezdeményezett jogszabályt a szenátusban a PSD, a PNL és az USR is támogatta. Országszerte a gazdák elégedetlenségüket fejezték ki. Sokan úgy vélték, hogy emiatt nem tarthatnak a háztáji gazdaságokban disznókat. Adrian Ionuţ Chesnoiu, a kormányválság után kinevezett mezőgazdasági miniszter egy, az RTV-n sugárzott beszélgetés során kijelentette, hogy pártja nem ért egyet a jogszabállyal, a PSD nem fogja betiltani a háztáji sertéstartást, hiszen ez Romániában ősi hagyományos forma. Egyetért viszont az állat követhetőségével, mivel az ügy korábban vitát váltott ki a háztáji gazdaságok sertéstartói és a nagyüzemű disznóhizlaldákat működtetők között. Az ok az volt, hogy amennyiben egy otthon tartott sertésnél afrikai pestist állapítanak meg, akkor – amennyiben az óvintézkedéseket kiterjesztik a környéken –, a közelben levő hizlaldákban levő állatokat is elpusztíthatják, ami gazdasági veszteséget okozhat a hizlaldáknak. A háztáji gazdaságban állatokat tartók azt sérelmezik, hogy az ólban szaporított malacok eladásával tudják fenntartani a vágódisznót. A hizlaldák nem adnak el süldő malacokat, így ezáltal felszámolják a háztáji gazdaságokban a sertéseket, és akkor „a szupermarketekből kell majd megvásárolni a disznóhúst”. Eddig a kisebb földterületeken termesztett gabonát megetették a sertéssel, és így hatékonyan, kevés anyagi forrásból tartottak néhány állatot, amelyből a „városon élő rokonoknak is jutott”. Ha öt sertést tartanak, akkor ezeket nem lehet majd eladni, a 15 feletti állományt már piacra lehet vinni, de csak állategészségügyi engedéllyel, bejegyzett cég által; az eljárás túl bonyolult ahhoz, hogy az egyszerű falusi embernek megérje – idézzük az ügy körüli botrányt kiváltó okok némelyikét. 

A félreértés elkerüléséért nemrég az RMDSZ országos szervezete közzétett egy közleményt, amelyben a törvényt kezdeményezők közül Magyar Loránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnök megerősítette, hogy az RMDSZ által kezdeményezett és kidolgozott törvénytervezet, amely a sertéstartás támogatását és a sertéspestis megállítását célozza, semmilyen formában nem tiltaná be a háztáji sertéstartást. Egy ilyen intézkedés ellehetetlenítené mind a gazdáinkat, mint a szektor működését, mondta a képviselő, majd hozzátette: nagymértékben módosították a szenátusi szakbizottságok munkálatai alatt, amelynek eredményeként megváltozott az eredetileg benyújtott törvénytervezet.

Könczei Csaba, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője, agrárszakértő elmondta: az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet gyakorlatilag két kategóriára osztja a háztáji sertéstartást azért, hogy a sertéspestis terjedését megakadályozzák és a járvány megfékezése érdekében hozott azonnali intézkedések ne lehetetlenítsék el a sertéstartó kisgazdákat. Az első kategóriába sorolták azokat a sertéstartókat, akik saját fogyasztásra tartanak állatot, ebben az esetben indokolt megszabni a sertések számát, hiszen nem szükséges állatorvosi felügyelet. A második kategóriába azokat a sertéstartó gazdákat sorolták, akiknek regisztrálniuk kell az országos állatazonosító és nyilvántartási rendszerben (SNIIA), és állatorvosi felügyelet alatt tarthatnak sertést, kereskedhetnek velük, és szaporíthatnak sertést, és nem szükséges vállalkozást bejegyezniük a cégbíróságon. Egy másik kategóriába kerülnek a sertéskereskedelemmel foglalkozó cégek, amelyek minden állategészségügyi szabályozásnak meg kell feleljenek. 

Magyar Loránd képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ pont azért dolgozta ki a törvénykezdeményezést, hogy segítse a gazdákat. Céljuk, hogy az új szabályokkal könnyítsenek, ne pedig nehezítsenek a sertéstartáson. 

„Nem szabad korlátozni a gazdákat sem a tartásban, sem a tenyésztésben, sem a szaporításban, sem pedig a kereskedelemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sertéspestis elsősorban a gazdákat lehetetleníti el, azokat, akik szabályosan járnak el, azonban a járvány terjedésében sokkal nagyobb szerepük van azoknak a kupeceknek, akik ellenőrzés nélkül kereskednek és szállítják az állatokat, éppen ezért szigorítunk ilyen értelemben a szabályokon. Szorgalmazzuk, hogy a járvány megfékezésére a Nyugaton használt jó példákat alkalmazza Románia is, emellett pedig különbséget kell tennünk a kisgazdaságok és az ipari sertéstenyészetek között. Utóbbiak elszigetelt, biobiztonságilag kifogástalanul működő „üzemek”, amelyeknek működését nem szabad befolyásolnia a közeli kisgazdaságban megjelenő betegségnek. Az elmúlt időszakban a sertéstartás szabályozásával kapcsolatban már sok értelmetlen, a gazdákat hátrányosan befolyásoló tervezet látott napvilágot, amelyeket az RMDSZ-nek eddig sikerült megakadályoznia” – szögezte le a képviselő az RMDSZ közleményében, majd hozzátette: a vitatott törvénytervezetet a következő hetekben a képviselőházban úgy módosítják, hogy az visszanyerje az RMDSZ szakemberei által kidolgozott formáját, amelyet eredetileg is iktattak a parlamentben.