2024. december 19., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csütörtöki kimenő

Tisztában vagyok vele, hogy mindannyian kaptatok jó tanácsokat erre az évre is a szülőktől, orvosoktól, barátoktól, üzleti partnerektől és hivatásos tanácsadóktól, adóhivataltól, bankfióktól, szomszédtól, paptól, a bolti kiszolgálótól. Kinek-kinek mi jár, vagy mi tetszik a legkevésbé. És ugyanilyan mértékben ti sem akartatok lemaradni, tehát nyújtottatok egyet és mást. Csupa jóindulatból ötleteltetek.

Szóval én ott tartok, hogy az imént olvastam, brit tudósoknak – mindig ők, hiszen a legmenőbbek, rengeteg pénz van a kutatásokban, nekik aztán dől a Nobel-díj – sikerült egy olyan eljárást kifejleszteniük, amellyel a zöld klorofillból kinyerhető ízletes bécsi szelet, akár prézlibundában is. Télen különösen javallt, ugyanis így egyszerre zöldet, vitamint is bevihetünk a szervezetünkbe, meg fehérjét is fogyaszthatunk egyszerre. Kétfogásos komplex ebéd is készíthető könnyedén. Tehát óvjuk, növeljük klorofillállományunkat a wien(t)er schnitzel érdekében.

Aztán, amint hallottam, meg nem határozott időben Károly, a király, tudod, aki fakó lován halad ősei nyomában, ígérte, hogy elvetődik a jó székely tartományba, hadd lássa, még mindig elegendő-é földje-legelője. Klorofilltartalékai egyelőre kimeríthetetlenek, ugyanis az erdőirtásnak véget fog vetni az erélyes, teljesen mindegyszínezetű kormány, és akkor a fenyvesek és a tölgyesek, az iharosok és a juharosok, a dézsába ültetett díszfenyők és leanderek megmaradnak, sőt, ha az éghajlat szelídülni fog, akkor rövidesen minden udvarba olajfákat ültetnek, amelyek akár 500 évig játszva eltartanak egy-egy népes családot. Csak még legyenek népes családok, legyen gyermekáldáshoz kedv, alkalom és szerszám. Na, csak azt akartam ezzel tanácsolni, hogyha angol királyt akartok látni, idejében foglaljatok helyet a legközelebbi székely kilátón, lármafabázison, mert a közelébe sem fognak engedni az uralkodónak, amikor puliszkát főz, és Kamilla-Ludmilla szakszerűen morzsolja hezza a büdöstúrót.

Olvassatok újságot, és kérjétek vissza a papíralapot attól, aki nagylelkűen megvonta tőletek. Aki lapot, újságot von – szavazatokat fog veszíteni.

Meg azt is hallottam, hogy az új angol királyné felrúgta az udvari etikettet, a szemetesvedret aligha, mert valószínűleg régóta nem járt kis konyhájában, és nem úgy fog öltözni, olyan szolidan és kékbe, bájos mosoly sem járja be majd ajkát, hanem a kor divatjával fog lépést tartani. Brit tudósok most azt fontolgatják, melyik angol történelmi korral tartson lépést, a Tudorokkal (nem Vladimirescuval, akiről nem hallott, sőt a róla elnevezett negyedekben, utcákban vagy művelődési otthonokban sem járt), vagy a késő I. György-korral? Jó tanácsom tehát az, keressünk egy kort, melyben jól éreztük volna magunkat, ábrándozzunk róla, ettől nem romlik az élet minősége; viseljünk olyan ruhákat, amelyekben nem kell engedelmeskednünk az általános és relatív megfelelési kényszereknek, járjunk színházba slamposan, mert akkor fel sem tűnünk a többieknek, nézzünk mindenféle darabokat, s ha egy kis szerencsénk van, alkalmunk lesz végigélvezni egy át nem írt, meg nem gyalázott és ki nem herélt eredeti drámát, vígjátékot, tragédiát, mely a holt szerző elképzelését és elképedését mindenben követi.

Ebben az esztendőben is utazzunk el, még akár Európát is felkereshetjük, Dubaj vagy Thaiföld várhat, a Maldív-szigeteken semmi maldivatos nincs, Thaiföldön tháj a gőzért, Dubajban nem érdemes dubajkodni, az Egyesült Emírségekben senki (n)em ír, nem fognak velünk egyesülni az emírek, biztosra veszem. De félre a tréfával, fedezzük fel újra magunknak Európát, amely szép, egyre muzeálisabb, amíg szét nem rondítják mindenféle vad elméletek, összeesküvők, bombagyártók, reformerek és olyanok, akik sohasem hallottak a kürtőskalácsról, a zakuszkáról vagy paszulyos lecsóról. (És akkor még finom voltam, és nem regáltam a szeget.)

Utazásaink során keressünk fel tiszta játszótereket, öntözött utcákat, ózonlélegzetű parkokat, hűvös, csöndes múzeumokat, kávéházakat, ahol hajnalban már forró kávét és croissantot szolgálnak fel, székesegyházakat, üljünk hosszan az utolsó padban, nézzünk játékbolti kirakatokat, lepjük meg szeretteinket ez évi naptárral, melyet európai városok és tájak képei díszítenek minden hónap és hét lapjain, váltsunk jegyet városnéző túrára, de ne kapcsoljuk be a fülhallgatót, csak hagyjuk, hogy keresztülfusson rajtunk a hely szelleme. Nem biztos, hogy találkozunk a Genius Locival, Lady Gagával, a Télapóval és/vagy Mata Harival, valamint M. Ghandival, de nem bánkódjunk túlzottan. Rövid az élet. 

Rengeteg lehetőséget szalasztottunk el már eddig is. Nem keressünk magyarázatot személyes vagy országos történelmünkben erre, hagyjuk, hogy a múlt keressen fel, és adjon néhány jó tanácsot a jövőre nézve. Reánk fér, mert lassan egyedül leszünk a bolygón. Anyánk elment, nem hagyott üzenetet, Atyánk elfoglalt. Avagy tegyük fel a klasszikus kérdést: Tessék mondani, más gömb nincs?


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató