Európa-nap Marosvásárhelyen

Elvinni Erdélyt Európába, elhozni Európát Erdélybe

1950. május 9-e, a II. világháború után vagyunk, amikor megszületik a Schuman-nyilatkozat, amellyel létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, amelyet akkor azért hoztak létre, hogy a különböző nemzetek békében éljenek egymás mellett. Ezt szavatolta az, hogy az akkoriban a háborúhoz szükséges két nyersanyag, a szén és az acél közös kezelésbe került, ezzel elkerülték azt, hogy valamelyik állam fegyverkezni kezdjen. A Schuman-nyilatkozat emlékére május 9-e az Európa-nap, amelynek alkalmából idén Marosvásárhelyen egy beszélgetéssorozatot szervezett az Európai Néppárt Képviselőcsoport és az RMDSZ.

Vincze Loránt EP-képviselő, az esemény moderátora lapunknak elmondta, hogy próbálták körbejárni a beszélgetések során az Európai Uniót. „Az alapkérdéseket tettük fel, és próbáltunk választ találni rájuk”, fogalmazott a politikus, aki felsorolta, hogy Fodor János történésszel arról beszélgettek, hogy milyen állapotban találta a magyar közösséget az Európai Uniós csatlakozás, Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével arról beszélgettek, hogy hol a helyünk az EU-ban, Csibi Attila Zoltánnal, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökével, Maros Megye Tanácsának alelnökével azt vették górcső alá, hogy a kistelepülések számára mit hozott az Unió. Ezek mellett pedig Vincze Loránt Jakab Orsolya újságíróval beszélgetett arról, hogy mit hozott az EU a civil szervezetek, a média és az egyetemisták számára, továbbá a vállalkozásokkal kapcsolatban szó volt arról is, hogy mit ad az Európai Unió, hiszen kihagyhatatlan részét képezik az EU-s témakörnek a támogatási pénzek, ezekről Besenyei Sarolta vállalkozásfejlesztő beszélt. Végül, de nem utolsósorban, Szakács György unitárius lelkésszel beszélgettek arról, hogy mit visz az EU, hogyan alakulnak át az értékeink, mekkora befolyása van a nyugat-európai értékrendeknek a miénkre, és mindebben mekkora szerepe van az egyházaknak, gyülekezeteknek.

A beszélgetések után általánosan nézve kérdeztük az Európai Unióról Vincze Loránt képviselőt, aki lapunknak az Európa-napon elmondta, hogy az Európai Szén- és Acélközösségből különböző lépé-sekben kialakult egyre több európai uniós hatáskör, az intézményrendszer pedig úgy alakult át, hogy mostanra létezik maga az Európai Unió, amelyet a Lisszaboni Szerződésben lefektetettek alapján kormányoznak. Ez az alapszerződése az EU-nak, amely tulajdonképpen arról szól, hogy 27 állam működik együtt, különböző kérdésekben együtt döntenek, feladva a szuverenitásuk egy részét, más kérdésekben viszont betartják a tagállamok saját döntési jogkörét.

Ezek mellett viszont azt is látni kell, hogy külső tényezők is befolyásolják az Európai Unió létét. Elég csak a szomszédunkban már több mint négy éve zajló háborúra gondolni, de február vége óta a Közel-Keleten is harcok folynak, amelyek nagy hatással vannak az energiaárakra, mindezek mellett pedig beszélni kell a gyengülő transzatlanti kapcsolatról is, hiszen az Amerikai Egyesült Államok nem kíván többet az Európai Unió országainak védelmébe befektetni, csapatokat állomásoztatni, fogalmazott Vincze Loránt, rámutatva, hogy egyre több kihívással szembesül az EU, amelynek nem mellesleg a gazdasági versenyképessége is gyengült. Nincs például egyetlen olyan mesterséges intelligenciával foglakozó vállalat sem, amely az EU-ból származna, ez pedig egyértelműen versenyhátrányt jelent. Ez is mutatja, hogy a gazdaságot, az EU gazdaságát át kellene hangolni, a versenyképesség növelésére, visszaállítására kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

A gazdaság mellett viszont felmerül az a kérdés is, hogy mit jelent a kisebbségi magyarság számára az Európai Unió. Ennek kapcsán az EP-képviselő nyomatékosította, hogy semmiképpen nem jelent hátrányt, sőt éppen ellenkezőleg, bár lehet van egy bizonyos fokú csalódottság az EU-val szemben. A romániai magyarok arra számítottak, hogy az európai uniós tagsággal a kisebbségi jogaink nagyobb támogatást kapnak az EU részéről, hogy rá fognak szólni Romániára, ha nem tartja be a törvényeit, és egyáltalán kialakul egy olyan kedvező közhangulat, amivel itthon javítani lehet azokon a kisebbségi identitás jellegű politikákon, amelyek Romániában az Európai Unión kívül nem valósulhattak volna meg, mondta Vincze Loránt, aki arra is rámutatott, hogy a  legnagyobb gond Romániában az, hogy az Alkotmány szerint a magyar közösség nem számít társnemzetnek, nem vagyunk egyenlőek a többséggel. A törvény ugyanakkor elismeri az egyéni jogainkat, de az önrendelkezésünket nem, az oktatásról, a kultúráról, a médiáról, az önkormányzatiságról nem mi magunk döntünk, hanem központilag, Bukarestben születnek meg ezek a döntések. A magyar közösség arra számított, hogy az Európai Unió ebben segíteni fog, ilyen téren pedig sokan csalódtak. A kritikához még az is hozzátartozik, hogy „volt egy nagy erőfeszítésünk, a Minority Safe Pack kisebbségi polgári kezdeményezés, amiben arra akartuk rávenni az Európai Uniót, hogy lépjen, és hozza létre a jogszabályokat, amelyek az őshonos kisebbségeket védik”, mutatott rá a politikus.

Viszont a kritika mellett a jó dolgokat is ki kell emelni, amelyből kimondottan sok van. Az erdélyi, romániai magyarság szerves része az Európai Uniónak. Erdély mindig Európa része volt, és végül ebbe az intézményrendszerbe is bebocsátást nyertünk Románia révén, továbbá mostmár a schengeni térség részei is vagyunk, tehát nyitott határok, szabad utazás és munkavállalás külföldön – ezeket mind az Európai Unió hozta el, és ezekből részesültek az erdélyi magyarok is, nyomatékosította Vincze Loránt. Emellett pedig azt is látni kell, hogy az alapvető jogoknak egy biztonságos tere az Európai Unió, amely elvárja a tagjaitól, hogy tartsa be a demokratikus jogszabályokat, és tisztelje az intézményeket. Az alapvető jogokat is biztosítja, és ezt nehéz úgy értékelni, hogy a mindennapjaink része, de ha kifele tekintünk olyan országokra, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, akkor egyértelműen látszik a különbség, az Európai Unió javára, nyomatékosította az EP-képviselő.

Az életszínvonal is jobb lett az Európai Uniónak köszönhetően. Mindenki a saját életén, családján le tudja mérni, hogy jobban él, és ez egyértelműen az európai uniós tagságnak köszönhető, például négyévente egy egész romániai beruházási költségvetést gyakorlatilag az EU fizet. Ez a pénz nem jönne akkor, ha nem lennénk az Európai Unióban, és ezek az összegek hozzájárultak ahhoz, hogy Romániában javultak az életkörülmények, fejlődtek a települések és az infrastruktúra is, sorolta Vincze Loránt, aláhúzva azt is, hogy nem mindig voltak megfelelően kihasználva a lehetőségek, ugyanis a román állam sajnos nem jó gazdája az európai uniós pénzalapoknak, mivel túl bürokratikus, túl központosított, túl bátortalan és politikailag instabil bizonyos időszakokban, például most is. De ez nem az Európai Unió hibája, az EU és az európai uniós tagság nagyon-nagyon sok lehetőséget hozott Románia számára!

Ennek ellenére a magyar közbeszédben démonizált, negatív szereplővé vált az Európai Unió és Brüsszel, ez pedig részben a leköszönt magyar kormány kommunikációjának is az eredménye. Ezek a leegyszerűsített, fekete-fehér üzenetek nem segítenek, nem szabad fekete-fehérre leredukálni az Európai Unió sokszínűségét, azt a sokszínűséget, amelyet lehet nyelvekre, kultúrákra, identitásokra, különböző szakpolitikákra érteni, be kell hozni a színeket ebbe a fekete-fehér keretbe, fogalmazott Vincze Loránt, aki szerint őszintén kell beszélni az Európai Unióról, a hátrányokról, az előnyökről és arról is, hogy milyen lehetőségeink vannak az EU-ban. Az EP-képviselő azt sem rejtette véka alá, hogy neki is számos problémája van az Európai Unióval, de ez nem azt jelenti, hogy EU-ellenes. A kritikáit jobbító szándékkal mondja el, így például azt is, hogy véleménye szerint Ursula von der Leyen nem alkalmas az Európai Bizottság és az Európai Unió vezetésére, de ezért nem az EU a hibás, hanem azok a körülmények, amelyek hozzásegítették őt egy második mandátumhoz is a Bizottság élén.

A cél az, hogy igyekezzünk javítani, igyekezzünk a meglévő kereteken belül minél többet kihozni, most például azon dolgozni, hogy megmaradjanak az uniós támogatások, mert elég sok szándék van arra, hogy kevesebb pénz jusson, kohézióra most már ne költsünk, de a mezőgazdasági támogatásokat is alapvetően át akarják dolgozni, sorolta a képviselő, aki rámutatott arra, hogy soha nem volt az Európai Unióban az, hogy kizárólag egy témakörre koncentráljon. Most úgy néz ki, mintha a védelem és az ukrajnai háború kérdése kellene uralja az egész Európai Unió döntéshozatalát, ez is butaság, ez is el fog múlni, mint ahogy a koronavírus járvány is elmúlt, mondta Vincze Loránt, aki szerint akkor úgy nézett ki, mintha az lenne a világ vége maga, de túlléptünk rajta. Ezt jelenti az egyensúly, tekintettel lenni különböző kérdésekre, meglátni az az árnyalatokat. Az Európai Unió alapja az, hogy leülünk egy asztal köré, különböző véleményünk van egy-egy kérdésben, de addig beszélgetünk, addig próbáljuk meggyőzni egymást, amíg kialakul egy konszenzus, és ha mindenki építőleg áll hozzá, és elszánt abban, hogy pozitívan járul hozzá a folyamatokhoz, a végén meglesz az a közös döntés is.

Tisztában kell lenni azzal, hogy az Európai Unió mi vagyunk, rajtunk múlik, hogy hogyan alakul a jövője. Kétségtelen, hogy az európai parlamenti képviselőknek szerepük van abban, hogy milyenek lesznek a folyamatok, a döntések, illetve, hogy megjelenik-e bennük az erdélyi magyar sajátos szempont. Vincze Loránt meglátása szerint az RMDSZ EP-frakció feladata ez, és készen áll erre, hiszen el kell vinni Erdélyt Európába, az értékrendjeink által, illetve haza kell hozni Európát Erdélybe, tehát azokat a lehetőségeket, amelyeket az európai uniós tagság jelent, ezeket minél inkább hasznosítani kell.