A világgazdaság új arca
Az Egyesült Államokból 2007-ben indult pénzügyi válság miatt átalakulni látszik a világ, és Amerika minden jel szerint elsőnek vetődik partra az általa keltett örvényből.
Az Egyesült Államokból 2007-ben indult pénzügyi válság miatt átalakulni látszik a világ, és Amerika minden jel szerint elsőnek vetődik partra az általa keltett örvényből.
Az elmúlt év európai nehézségei ugyanis arra vallanak, hogy a tengeren innen túl lassú a fejlődés az Európai Egyesült Államok felé, és ez a lemaradás tartós károkat okoz.
A hitelválság először a magángazdaságot sújtotta, majd a közszférában okozott adósságválságot Európa-szerte.
Miért mérgezhetik a bankoknál lévő rossz adósságok mind a magángazdaságot, mind a kormányzati pénzügyeket az euróövezetben, és miért nem az Egyesült Államokban?
Azért, mert ideát mind a magángazdaság, mind a kormányok túlságosan függenek a bankoktól. Az euróövezetben bankok adják, kölcsönök formájában, a magángazdaság hitelfinanszírozásának több mint 70 százalékát, és a kormányzati adósságoknak átlagosan 15-16 százaléka szintén bankkölcsön. Nem így az Egyesült Államokban: a magángazdasági tartozásnak csak mintegy 25 százaléka bankkölcsön, a többi szabadon forgatható értékpapír, és az amerikai kormányzat adósságában gyakorlatilag nincs bankkölcsön. Természetesen az amerikai adósságok hitelezői között is ott vannak bőségesen a bankok, de nem kölcsön, hanem a szabad értékpapírok útján.
Miközben az amerikai kormány már 2008 óta működteti – ráadásul némi profittal – bank- és adósmentő programját (TARP), amelyben egyebek közt részvényeket és más értékpapírokat vásárolt bajba került nagy cégektől és bankoktól, és ezek már visszafizették az összegek nagy részét kamatostul és osztalékostul, addig az euróövezet csak idén jutott el annak meghirdetéséig, hogy kellene egy közös bankfelügyeleti és bankmentő rendszer – ez a mostanában sokat emlegetett „bankunió” –, de eredmény még jövőre is alig várható. Az egyes tagországok eddigi önálló bankmentő kísérletei viszont több bajt okoztak, mint amennyit megoldottak – elsősorban súlyosbították a közadósságot.
Az euróövezeti országok összesített kormányzati adóssága az összesített hazai össztermék (GDP) 90 százaléka felé közelít. Az Egyesült Államok kormányzati adóssága az ottani pénzügyminisztérium szerint december 5-én 16,338 billió dollár volt, de ebből az euróövezeti kormányzati adóssággal egybevethető közadósság csak 11,548 billió dollárt tett ki: ez az idén várható amerikai GDP 74 százaléka lehet.
Nem mellékes a világ geopolitikai jövője szempontjából, ami szintén idén derült ki: miközben Európa külső energiafüggősége nő, az Egyesült Államokban a palaolaj és a palagáz kiaknázása nagy léptekkel halad, bár a környezetvédők aggódnak. Belátható időn belül az Egyesült Államok önellátó lehet ezekből az energiaforrásokból, talán még exportra is futja.
Az idei fejlemények nyomán bármelyik fogadóiroda esélyjegyzésében első helyezett lenne az Egyesült Államok, a második Kína, a harmadik Európa. Igaz, még az is dobogós helyezés.
