A vidéki lakosság kiöregedését szeretnék megfékezni

Egyszerűsítették az uniós mezőgazdasági szabályokat   

December közepén az Európai Parlament közgyűlése elfogadta az uniós agrárpolitikai reformcsomagot. A képviselők közül 503-an mellette, 87-en ellene voksoltak, míg 13-an tartózkodtak. Az intézkedésekkel, amelyek 2018. január elsejétől léptek érvénybe, a fiatal farmereket támogatják, ugyanakkor lehetővé tették, hogy a gazdatársulások közvetlenül tárgyalják meg a nagykereskedelmi felvásárlókkal termékeik árát, anélkül hogy megszegnék az EU kereskedelmi versenyszabályzatát. 

Eddig kollektív tárgyalási lehetőségük csak az olajbogyó- és gabonatermesztők, tejhasznú és húsmarha-tenyésztő szakmai csoportosulásoknak volt. Daniel Buda, az EP mezőgazdasági szakbizottságának tagja a sajtónak azt nyilatkozta, hogy ezzel az intézkedéssel lehetővé teszik, hogy a farmerek jobban alkalmazkodjanak a piaci kínálathoz, és áraikkal kiegyensúlyozhatják a kedvezőtlen időjárás, vagy a valamilyen betegség miatti veszteségüket. Ugyanakkor a reformcsomag azt is lehetővé teszi, hogy kivételes esetekben (fagykár, járvány stb.) sürgősségi támogatást nyújtsanak az érintett gazdáknak.

„Nagyon fontos, hogy kiszámíthatóvá váljon a mezőgazdászok jövedelme, mert ez biztonságot, stabilitást jelent számukra. Az intézkedésre azért is szükség volt, mert az unióban a mezőgazdasági jövedelem az előző évhez viszonyítva (2016) 30%-kal csökkent. Az uniós szabályzatot minden tagországnak el kell fogadnia és a saját törvénykezésével egyeztetve alkalmaznia. Az új mezőgazdasági reformcsomag megerősíti a farmerek szakmai csoportosulásának tárgyalási pozícióját a nagykereskedőkkel szemben. A méltányos versenyhelyzetben alakulhat ki több zárt élelmiszerlánc, így olcsó és jó minőségű termékeket juttathatnak a piacra a gazdák – mondta Daniel Buda. 

Tulajdonképpen arról van szó, hogy az egy adott régióban létrehozandó társulások (ezek működtetésére is van már pályázati lehetőség) felvehetik a kapcsolatot a nagyáruházakkal, és a saját gazdasági tényezőiket figyelembe véve (termelési, szállítási stb. költségek) megállapodhatnak egy mezőgazdasági évre a leszállítandó termék mennyiségében. Ezáltal több hazai termény juthat piacra anélkül, hogy ezzel illojális versenyhelyzetet teremtenének más uniós országbeli terméket előállító forgalmazónak. Ehhez azonban valóban szükség van arra, hogy létrejöjjenek a termelői csoportok, hiszen csak úgy lehet megmaradni a piacon, ha biztosítják a folyamatos ellátást olyan minőségben, amely kiszorítja az importtermékeket. 

Egy másik fontos intézkedés a fiatal farmerekre vonatkozik. Az uniós felmérések kimutatták, hogy egyes országokban egyre több fiatal költözik vidékről városra, nagyfokú a kiöregedés, és emiatt nagyon sok mezőgazdasági földterület parlagon hever. A jelenséget elősegíti az is, hogy bonyolultak a területvásárlási, bérlési feltételek, alacsony a gazdálkodók jövedelme, kevés a beruházási lehetőség és elnéptelednek a falvak. A jelenség Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Írországban, Svédország északi részében, a balti államokban és Finnországban is tapasztalható. Ezért az új szabály szerint a tagállamok rugalmasabban kezelhetik az EU-alapokra pályázás esetében az aktív farmereknek és/vagy a fiatal gaz-dáknak szánt kritériumokat, ugyanakkor 25-50%-kal növelhetik a 25-90 hektáros gazdaságoknak szánt támogatást. Mindkét intézkedéssel tulajdonképpen a vidéki lakosság kiöregedését szeretnék megállítani, ugyanakkor a parlagon maradt földterületeket felszámolni és olyan biztos piacot teremteni a mezőgazdasági termékeknek, ami lehetővé teszi a hosszú távú fejlődést – hangsúlyozta az EP-képviselő.