2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

EP-vita a magyar- és lengyelországi jogállamiságról

A magyar- és lengyelországi jogállamiságról vitáztak a képviselők a Tanáccsal és a Bizottsággal decemberben Strasbourgban, az Európai Parlamentben, hogy milyen előrelépés történt abban az ügyben, amelynek során megállapítják, hogy veszélybe kerültek-e az uniós értékek Magyarországon és Lengyelországban.

Az állampolgári jogi bizottságban a 7. (1) cikk szerinti eljárásról folytatott vitában a Tanács képviseletében Tytti Tuppurainen finn miniszter bemutatta a magyar és a lengyel helyzetet, Didier Reynders igazságügyi biztos pedig a magyar ügyre fókuszált.

Pár nappal korábban Tuppurainen miniszter az általános ügyek tanácsában a Parlament 2018. szeptemberi kérésére indult, Magyarországról szóló eljárás keretében tartott meghallgatást követően bemutatta az éves jogállamisági párbeszédről született tanácsi következtetéseket. A miniszter a magyarországi helyzetről alkotott tanácsi álláspontot is ismertette.

Tuppurainen miniszter és Reynders biztos ezt követően számolt be a lengyel jogállamiság helyzetéről. 2018 márciusában a Parlament támogatta a Bizottság javaslatát, amely az országban zajló folyamatok miatt a 7. cikk szerinti eljárás elindítását indítványozta. 

A jogállamiság helyzete a tagállamokban és a „híres” 7. cikk

A 7-es cikk (1) bekezdése szerinti eljárás (amelyet Magyarország esetében a Parlament, Lengyelország esetében pedig a Bizottság kezdeményezett) célja, hogy megállapítsa: fennáll-e egy tagállam esetében az unió alapértékei megsértésének veszélye. A magyar esetben a Parlament elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai és a bevándorlók, menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

Tudni kell, hogy az unió tagállamai négyötödös többséggel és a Parlament jóváhagyásával dönthetnek az uniós szerződés 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő eljárás elindítása mellett. Az eljárás végén szabható ki szankció, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztése, a szerződést megszegő tagállamra.

A Sargentini-jelentés és annak előzményei

Az EP 2017 májusában elfogadott állásfoglalásában kimondta, hogy a magyar helyzet indokolttá teszi a 7. cikk szerinti eljárás elindítását, és meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.

Judith Sargentini (zöldpárti, holland) jelentését szeptember 11-én tárgyalta az EP. A dokumentum felszólítja a Tanácsot, hogy indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit.

A dokumentum szerint Magyarországon többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra. Az Európai Unió alapjogi chartájában is lefektetett alapértékek megsértésének kockázata más tagállamokra és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra is hatással van, állapította meg a jelentéstervezet. A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

Judith Sargentini kijelentette: „Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak. Ezért lép közbe a Parlament.” A képviselők a vita másnapján, szeptember 12-én megszavazták a jelentést. Ez volt az első alkalom, hogy a Parlament kezdeményezte a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.

Mit ír elő a 7. cikk, és mi az eljárás?

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.

A 7. cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia, és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7. cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

Napirenden a lengyel helyzet (is)

Az EP 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásában jelezte, hogy szerinte veszélyben vannak az alapvető európai értékek Lengyelországban, és a 7. cikk szerinti eljárás elindítását kérte, hogy megelőzzék a jogállamiság súlyos sérelmét.

Decemberben az Európai Bizottság, az EP döntésétől függetlenül, úgy döntött, hogy szükség van a 7. cikk szerinti eljárás elindítására. Az EP a februári plenáris ülésen fogadta el a Bizottság javaslatát támogató állásfoglalást.

Melyek voltak a Bizottság aggályai?

Az Európai Bizottság 2015 novembere óta figyeli a lengyelországi jogállamiság helyzetét, és immár két éve egyeztet a kormánnyal, mert – miután Lengyelország számos nemzeti jogszabályt módosított – aggódik az alkotmánybíróság és a bíróságok függetlensége miatt. Négy ajánlást adott ki az elmúlt időszakban, amelyek célja, hogy megakadályozzák a helyzet romlását. A Tanács júniusban tartotta az első meghallgatást a lengyel kormány képviselőivel, hogy az ő álláspontjukat is tisztábban lássa.

A Parlament aggályai 

Leginkább az alábbi területekre fókuszáltak: * az alkotmányos és a választási rendszer működése * az igazságszolgáltatás függetlensége * korrupció és összeférhetetlenség * a magánélet védelme és az adatvédelem * a véleménynyilvánítás szabadsága * a tudományos élet szabadsága * vallásszabadság * egyesülési szabadság * az egyenlő bánásmódhoz való jog * a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai * a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai és szociális jogok. 

Az unió tagállamai négyötödös többséggel és a Parlament jóváhagyásával dönthetnek az uniós szerződés 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő eljárás elindítása mellett. Ezen eljárás végén szabható ki szankció, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztése, a szerződést megszegő tagállamra.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató