Veszélybe kerültek a cukorrépa-termesztők

Agrárgazdasági manipuláció vagy szakágazati csőd?

Január elején a franciaországi Tereos TTD cégcsoport képviselői bejelentették, hogy bezárják a tulajdonukban levő marosludasi cukorgyárat, ezért nem kötik meg a szerződést azzal a mintegy 350 cukorrépa-termesztővel, akik rendszeresen ellátták a gyárat terménnyel. Továbbá munka nélkül maradhat a feldolgozóegység mintegy 150 alkalmazottja. Mint ismeretes, a Tereos Franciaországban az első, Európában pedig a harmadik legnagyobb cukorrépa-feldolgozó cég. Romániában átlagban 20-24.000 hektáron termesztik, ebből kb. 7000 hektárról szállították a termést a marosludasi gyárba. Az országban egyetlen cukorgyár maradt, Romanban, amelyet az osztrák Agrana cég üzemeltet. 

Évek óta veszteségesen termeltek 

A Tereos 2012-ben vásárolta meg a marosludasi gyárat az ugyancsak francia Sucreries du Marguenterre Group-hoz tartozó Franco-Roumanie de Sucrerie cégtől. (A több mint százéves marosvásárhelyi cukorgyárat is ez a francia érdekeltségű cégcsoport privatizálta 1997-ben.) A magánosítási szerződés szerint öt évig meg kellett őrizni – elméletileg működtetni – a meglévő épületeket, ezért csak a határidőt követően, 2007. október elsején adták el a bukaresti Agroconstruct ingatlanbefektető cégnek. A 25 hektáros területért és a rajta levő, romos gyárépületért akkor 15 millió eurót fizettek a francia cégnek, mintegy 10-szer többet, mint amennyiért privatizálta a gyárat a francia cégcsoport. Végül az ingatlanfejlesztő brassói Maurer cégcsoport birtokába került a terület, amelyre lakóparkot építenek.

A francia tulajdonosok azzal indokolják a ludasi egység bezárását, hogy 2013-tól veszteségesen működtették. Bár 2020-ban 158,8 millió lejes üzleti forgalmuk volt, 25,6 millió lej veszteséget jelentettek, emellett eddig közel 7 millió lej adósságot halmoztak fel az állam iránt. A cég adatai szerint a ludasi gyár 500 tonna fehér cukrot, a 2014-ben épített részlegen pedig még 514 tonnát állíthatott elő nyerscukorból, finomítással, ez évi 63-65.000 tonnás termelést jelentett. A cukrot 85-90%-ban cukorrépából, a többit importált nyerscukorból finomították. A répát mintegy 300-350 környékbeli gazda szállította be hozzávetőleg 7000 hektárról. A gazdák jogos elégedetlenségének oka, hogy a területeiket cukorrépa-termesztésre már tavaly augusztusban, szeptemberben előkészítették és bevetették. Sokan sajátos mezőgazdasági gépeket vásároltak, beszerezték a műtrágyát, jelentős befektetéseket eszközöltek, és arra számítottak, hogy az idei termésre lesz biztos felvásárló. Nemcsak Maros, hanem más környékbeli megyék mezőgazdászait is érinti az egység bezárása. A vetésforgóval még „megmenthetők” a területek, de jelentős uniós támogatástól esnek el a gazdák, ami tavaly hektáronként 850 euró volt. 

Sajtóértesülések szerint a cég eladná a ludasi gyárat. Nyáron horvátországi és szerbiai potenciális vásárlókkal tárgyaltak, 250 millió eurót kértek érte. Az egyik legnagyobb erdélyi mezőgazdasági klaszter, az Agro Transilvania Cluster is érdeklődött iránta. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a ludasi gyár logisztikai központként működjön, és esetleg behozott nyerscukrot dolgozzon fel. De még semmi sem dőlt el. A Tereos cégnek nemcsak Romániában vannak gyárai, hanem Csehországban, Spanyolországban és Angliában is. A cégcsoport a 2021-es pénzügyi jelentés szerint a Sugar & Renewables Europe része, a romániai, franciaországi, csehországi, spanyolországi és angliai egységek 1.704,9 millió eurót termeltek. Európában a cég gyárai összesen mintegy 15,7 millió tonna cukorrépát dolgoztak fel, ennek a 75%-ából cukrot, a további 25%-ból alkoholt és etanolt állítottak elő. 2021 első fél évében, a szeptemberi kimutatás szerint, a Sugar & Renewables Europe kb. 1,08 millió tonna cukrot értékesített Európában. 

Románia cukorbehozatalra szorul 

Bejan Gheorghe, a romániai cukorgyárak munkáltatói szövetségének ügyvezetője az egyik hazai szaklapnak azt nyilatkozta, hogy a cégnél kialakult helyzet oka, hogy Romániában egyre kisebb területen termesztenek cukorrépát. Míg nálunk naponta 4000 tonnát dolgoznak fel, addig Európa más cukorgyárai 10-15.000 tonnát. Nálunk hektáronként 50, az EU más országaiban pedig 70 tonna terem, továbbá a répa cukortartalma is jóval alacsonyabb, mint máshol, így kisebb hatékonysággal dolgozzák fel, ami veszteséget eredményez – mondotta a szakértő. Romániában évente félmillió tonna cukrot fogyasztanak. 120-170.000 tonnát cukorrépából állítanak elő, mintegy 50-100.00 tonnát behoznak, a többit nyerscukorból nyerik ki. 60%-át a fogyasztásnak az élelmiszeriparban használják fel. A statisztikai adatok szerint tavaly Románia az első tíz hónapban 3.664.000 tonna cukornádból, cukorrépából vagy vegyi úton nyert cukrot importált, amelynek értéke 150,7 millió euró volt, és csak 11,8 millió euró értékben, 251.000 tonnát exportált, így 3.413.000 tonna cukorszükségletet behozatalból fedeznek. 2020-ban 3.458.000 tonna cukrot hoztak be, és alig 53.000 tonnát exportáltak, egyértelmű, hogy pótolható ez a hiány a hazai termelésből. 

A hazai feldolgozópiac helyzetét befolyásolja a világpiaci kereslet-kínálat is. A világ legnagyobb cukornád- és -répa-termesztője Brazília, ahol korábban betakarítják a termést, mint nálunk, így ha az ott előállított cukor miatt olyan dömping alakul ki a piacon, amelyet nem lehet a végtermék (cukor) árának a növelésével egyensúlyozni, ezzel nem fedezhetők az említett okok miatt felhalmozódó veszteségek – véli a szakértő. 

Mintegy ötmillió euró támogatási kiesés 

A marosludasi cukorrépa-termesztők BETA szövetsége kilenc megye (Maros, Kolozs, Szeben, Fehér, Beszterce, Hunyad, Hargita, Kovászna és Brassó) 300 farmere nevében – akik, állításuk szerint, 2021-ben mintegy 7000 hektáron 47 tonna átlagtermést értek el – több Maros megyei parlamenti képviselőhöz és szenátorhoz, illetve a minisztériumhoz beadványt nyújtott be január 26-án, amiben arra kéri az elöljárókat, hogy mentsék meg a cukorrépa-termesztőket. Amennyiben bezár a ludasi gyár, Romániában a korábban működő 33 egységből mindössze egy, a romani marad. 

Fazakas Miklós, az RMGE-Maros szervezetének elnöke lapunknak elmondta, mivel magáncégről van szó, nem tudják befolyásolni a gazdasági döntést. Maros megyében mintegy 4000 hektáron termesztettek cukorrépát, így közel 5 millió eurós ún. társult – terményre szánt – támogatástól esnek el a gazdák. Megoldás lenne, ha a cukorrépa-termesztők Romanba szállítanák a cukorrépát, de így szállítási költségekkel is számolni kell. A magyarországi Kabán levő cukorgyárat a környékbeli termesztők visszavásárolták a külföldi cégtől, így biztosították a maguk számára a feldolgozást. Ez jó példa lenne arra, hogy miként menthetik meg a ludasi gyárat, a felvásárláshoz és a cukorgyár ily módon történő működtetéséhez azonban tőkeerős gazdák kellenek. Sajnos, egyre kevesebb iparinövény-feldolgozó (len, kender, repceolaj) egység van az országban, ami veszteséget jelent a szakágazatban tevékenykedő gazdáknak.

Meg kell vizsgálni azt, hogy milyen jogi feltételekkel mondhatják vissza a szerződést. Továbbá tájékoztatják a LAPAR-t (a mezőgazdasági termelők országos ligáját) – mondta Fazakas Miklós, az RMGE-Maros elnöke. 

A minisztérium sajnálkozik... 

Ez ügyben szerkesztőségünk Barabási Antal Szabolcs államtitkár közvetítésével a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult. Megkeresésünkre Raluca Panait, a közkapcsolati és sajtóosztály vezetője az Elena Tatomir vezérigazgató által jegyzett közleményben a következőket pontosította az előállt helyzetről:

Valóban, az év elején (2022) a francia tulajdonban levő Tereos bejelentette, hogy bezárja a 60 éve működő marosludasi cukorgyárat. A szaktárca adatai szerint 2021-ben Romániában 19.924,44 hektáron termesztettek cukorrépát. 13.165,44 hektáron termett cukorrépa feldolgozására az Agrana Romania Kft. románvásári fiókja kötött szerződést, a Teres Románia Rt. 6.759 hektárról gyűjtötte be és dolgozta fel a termést. A marosludasi cukorgyár 246 termesztővel 6.759 hektár cukorrépa feldolgozására kötött szerződést. Az említett területen 258.870 tonna – hektáronként átlagban 38,80 tonna – termett, amiből 37.735 tonna cukrot nyertek ki. 

A szerződések feltételeit a gazdák a gyárral közvetlenül kötik meg, így jogilag a két fél közötti megállapodásba senki sem szólhat bele. 2017. október elsejétől az EU országaiban eltörölték a cukortermelési kvótákat, ezért a tagországokban – így Romániában is – több cukorgyárat bezártak. Országunkban a nagyváradi és a bodfalusi egységek termelését állították le emiatt. A kvótarendszer beszüntetése után előállt helyzet miatt a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2017-2021 között terményre szánt, ún. társult juttatásként hektáronként 800 euró támogatást nyújtott a termesztőknek az országos költségvetésből azért, hogy ebből az összegből részben fedezzék a cukorrépa-árliberalizálás miatti (tonnánként legkevesebb 26,29 euró) jövedelemkiesést, illetve az inputok (vetőmag, üzemanyag, növényvédő szerek) árának a drágulása okozta veszteséget. A cukorgyár bezárása aggodalmat kelthet mind a cukorrépa-termesztők, mind a gyár alkalmazottai sorában, ugyanakkor jelentős kiesést okoz a hazai cukortermelésben – áll a szaktárca válaszában.

Az biztos – tehetnénk hozzá –, hogy a franciaországi cégcsoportot nem éri akkora veszteség, mint a hazai cukorgyártást. A kérdés csupán az, hogy akkor miért érte meg befektetni Romániában, és fenntartani egy olyan mezőgazdasági, gazdasági ágazatot, amely veszteséges volt? Miért nem kerestek megoldást az ágazat rentabilitására a romániai hatóságokkal, szakmai szervezetekkel közösen? Vagy az történt csupán, hogy lefölözték a kommunista örökséget, és a továbbiakban még inkább az importra szorulva a külföldön előállított – a hazainál talán jóval drágább – terméket kell megvásárolnunk más országok gazdasági hasznára?