Vári Attila sírkövére e négy verssora került. (Talán van, aki arra is emlékezik, hogy Józsa Erika és Horváth Károly – a Concorde duó Kettőspont lemezének B oldalán ott van bakelitbe öntve az alig egy évvel ezelőtt örök Lassított lónézésre kényszerült szerző szövegének zenéje.)
Magam is tanúsítom – egykori, 1994-es Velencei-tavi Bolyai-tábori emlékeimet idézem –, hogy „Attila olyan szakértelemmel
tudott mindent előadni, legyen az a sumér–magyar összehasonlító nyelvészet vagy éppenséggel az ornitológia, hogy mindig mindent el kellett neki hinni” – veszem a szót Józsa Erikától. (Ama Bolyai-tábor megszervezője, Oláh Anna Bolyai-kutató éppen egy napja indult a marosvásárhelyi református temető cinterméből utolsó nyughelyére.)
Ma e négy sorral indulok második novemberi sétámra. Ha időd engedi, tarts velem, kedves Olvasóm!
(…) rímtelen
álmainkat küldjük el Neked.
Csak szomjas lelkünk vágyát
itassad… muzsikáljál dalt,
rímek királya (…)
Lelkünk poharát tartsuk
föl, turáni vágytól égve,
most, mikor dalaidtól
hangos minden mélyedése (…)
Gyalogolnak a fák a tájban
Kajtsa Ferenc így köszöntötte az Áprily Lajosnak (40 éves születési évfordulójára) című versével 1927-ben a természetet értőn ismerő s akkor már neves költőt. Ő is november 14-én, 1904-ben született. A katolikus papnak két verseskötete is nyomdafestéket látott közel egy évszázada. A Vallomással ébresztem hangját:
A mesélő Hargita énekes ajkú
Gyopár-szedője akarok én csak lenni,
A vágyam se több, mint kalapjaitokra
Ősi székely hittel egy-két gyopárt tenni.
A szívetekbe vinni székely muzsikát,
A lelketeket ékszerré kalapálni;
A vágyam és hitem kívánja gyopárt
Gyűjtő jókedvünkben egymásra találni!
Boldogság keresésitek kísérni lanttal,
Székely szívekben látni béke diadalt,
Látni új… hozsánnás… büszke ébredést
Reményeinkben, amely néhol már kihalt!
Pár szál gyopárt akartam csokorba fűzni
És aztán újra visszaadni néktek;
Mert míg nékem csak a munka mézét mérték
A csokor és gyopár illat a tiétek.
Hideggel háló Szent Pál – így említi november 14-ét Takáts Sándor. A budai várban télen a várbeli virrasztóknak kijárt a vártafa. Ennek tüzénél melegedtek e naptól fogva a várőrök. Remete Szent Pál rendjének, a magyar pálosoknak a kalendáriuma e napot translatio S. Pauli primi Eremitae címen tartja számon. A szent Velencéből hozott ereklyéit ekkor vitték át a budai várból Budaszentlőrincre 1381-ben. Emlékünnepe egyúttal egészen a török időkig messze földön híres búcsúnap volt.
A Hervadás havában járunk, mint az ugyancsak e napon, 1947-ben született Lőrincz József barátom versében:
Gyalogolnak a fák a tájban
Fejevesztett végét járó nyár van
Ütött az órája a zöldnek a lombnak
A régi vágyak csütörtököt mondnak
Almában fetreng a kukac-bogár
Száraz az időnk elfolydogál
Itt áll előtted pőrén az Ősz
Észre sem veszed és hirtelen
Az elmúlásodba belenősz
Megértem hogy minden
Célban ott van az ok
De honnan tudják a levelek
Hogy most bennem
Le kell hullaniok
Hullanak a még a megkésett falevelek, színes szőnyegük már lassanként fakul. Mint sok-sok emlékünk. Ilyeneket élesztgetek most is.
November 16-án lesz 159 éve, hogy 1866-ban megszületett Tritz Péter agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója. 1890-től a Földtani Intézetben megszervezte – németországi, oroszországi és balkáni tanulmányútjait is felhasználva – az ország agrogeológiai felvételét. Talajtérképezési módszerét a külföldi agrogeológusok is átvették, különösen az 1909-ben Budapesten tartott első nemzetközi agrogeológiai kongresszus után.
Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja –
e mondással köszönt be 19-én Erzsébet. Mert:
Ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó.
E napon, 1799-ben költözött a csillagos égre a Csíkszentkirályon született Mártonfi Antal gyulafehérvári jezsuita pap, tanár, csillagász. Amikor Batthyány Ignác püspök elhatározta, hogy csillagvizsgálót létesít, Bécs városába küldte Hell Miksa mellé csillagászatot tanulni. Mártonfi beszerezte a leendő gyulafehérvári csillagvizsgáló kellékeit és műszereit is. A gyulafehérvári obszervatórium leírását 1798-ban adta ki Initia Astronomicae Speculae Battyanyanae Albensis in Transylvania Alba Carolinae cím alatt. Ez az első ilyen jellegű kézikönyv Közép-Európában. Csillagászati észleléseit korai halála szakította félbe.
Csendben ülök, mint a lomb… ha sárga már
November 19-én, 1830-ban született Mednyánszky Dénes geológus. Tanulmányai végeztével beutazta Porosz-, Olasz- és Bajorországot. 1864-ben választották az Orvos- és Természettudományi Egyesület elnökévé. 1865-ben elsőként közölt az egyesület évkönyvében magyar nyelvű tanulmányt. 1868-ban kinevezték selmeci bányagrófnak (főfelügyelőnek), egyidejűleg a selmeci akadémia igazgatója is volt. Sokrétű irodalmi munkásságot fejtett ki, egyaránt írt teológiai, bányászati, geológiai és történelmi tanulmányokat. 1896-ban értékes családi könyvtárát az Eötvös Kollégiumnak adományozta.
Szinte csupaszok már a fák. Novemberi táj:
Zavarban vagy,
mit mondhatnál
erről a jellegét vesztő,
köddel álcázott
novemberi tájról.
Néhány kitartó,
magába forduló
konok bokor,
téli túlélések
jelképei,
és néhány
önmaga ellentéte fa:
álló vándor.
Az 1943. november 19-én született Király László verse 1972-ben, az Utunk egy november közepi számában jelent meg először.
November 20-án, 1893-ban született Tusnádon Ábrahám Ambrus zoológus, ideghisztológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Budapesti Tudományegyetem természetrajz–földrajz szakán végzett 1918-ban. Trianon után 1922-ben egyetemi doktor lett. 1940-től 1967-ig a Szegedi Tudományegyetem általános és összehasonlító állattan tanszékvezető egyetemi tanára, az egyetem Általános Biológiai Intézetének igazgatója. Idegszövettani és idegélettani kérdésekkel foglalkozott. Magyar nyelven megjelent művei – Az állati szervezet őrei a környezetben, Az állatok szerepe a gyógyászatban, Összehasonlító állatszervezettan – mellett közel félszáz, alapvetőnek számító szakmai közleménye és könyve jelent meg elsősorban idegen (német, angol, francia) nyelven.
Csupán véletlen, hogy ezen a héten még egy talajtantudósra emlékezem. Barátom, Jakab Sámuel geológus, talajkutató, szakíró 1931. november 19-én született Görgénynádason. Középiskoláit Erzsébetvárosban és a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, illetve annak jogutódjában, 1951-ben – itt volt tanára Kiss Zoltán biológia szakos édesapám –, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia-geológia-földrajz szakán 1960-ban végezte. Talajkutató Kolozsváron 1961–1962 között, majd a Talajtani és Agrokémiai Hivatal munkatársa Marosvásárhelyen. Később a marosvásárhelyi Gyümölcstermesztő Kutatóállomás munkatársa. Az országos Talajtani Társaság talajgenetikai és rendszertani bizottságának tagja. A bukaresti egyetemen védte meg a Küküllő menti dombvidék negyedkori lejtőfolyamatairól és képződményeiről írt doktori értekezését 1977-ben. Az 1989-es romániai változások után részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének megalapításában. 1993-tól a 2000-es évek elejéig a magyarországi Szent István Egyetem nyárádszeredai kihelyezett kertészeti tagozatának dékánja volt. Óriási szerepe volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának kialakításában. (Ide, a botanikai tanszékre próbált hazacsábítani, s az ő közbenjárására került az itteni egyetemi könyvtár állományába Kiss Lajos öcsém, egykori geológus könyvtári hagyatéka.) Elsősorban a talajgenetika, a talajföldrajz és a lejtőfejlődés folyamataival foglalkozott; figyelemre méltóak orvosföldrajzi megfigyelései is. Legfontosabb munkái: Életünk és a termőtalaj (1985); Talaj és környezet (1998); Termőföldünk, az őstelevény (2004) és Életünk forrása, a termőföld (2009). Szakcikkeit a Buletinul Societăţii de Ştiinţe Geografice, Ştiinţa solului, Studii şi Cercetări de Agronomie, a budapesti Geographica Medica és a pozsonyi Neoplasma közölte. Ismeretterjesztő írásaival A Hét, a Falvak Dolgozó Népe, az Előre, a Vörös Zászló, az Igazság, a Tanügyi Újság, a Népújság és a Bekecsalja hasábjain találkozhattunk.
A lehullott levélszőnyegen itt-ott már Megcsillan a dér, mint Demény Ottó versében.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
