Hegyimentő-folyamodvány a kormányhoz

Veszélybe kerülhet a szolgáltatás hatékonysága

A kormány idei esztendőre tervezett megszorításai között az is ott van, hogy bizonyos közszolgálatokat összevon, illetve csökkenti a közalkalmazotti állások számát. Ez az intézkedés – abszurd módon – érinti a hegyimentő-szolgálatokat, ugyanis azok a megyei tanácsok alárendeltségébe tartoznak, és mint ilyen, adminisztrációs szempontok szerint állami közintézménynek számítanak, de tulajdonképpen tevékenységükkel kiegészítik a belügyminisztérium kötelékébe tartozó katasztrófaelhárító egységeket. 

Sabin Cornoiu, az országos hegyimentő-szolgálatok egyesületének elnöke tavaly, év végén memorandumot fogalmazott meg, amelyben arra kéri a kormányt, hogy esetükben tekintsenek el a Románia hosszú távú gazdasági fenntartására vonatkozó pénzügyi intézkedéseket tartalmazó 296/2023-as törvény előírásaitól, illetve alkalmazzák a jogszabály 29. cikkelyének alpontját, amely kivételként megjelöl néhány kulcsfontosságú közintézményt. Mivel tudomásuk szerint a megyei tanácsokhoz benyújtott beadványra nem érkezett válasz, a szolgálatvezető kihallgatást kért a kormánytól, ezen belül a közigazgatási és a pénzügyminisztériumtól, hogy értesse meg a döntéshozókkal, az esetek többségében nehéz terepen, hegyekben tevékenykednek, illetve állandó szolgálatot biztosítanak a Salvamont védkunyhókban, menedékházaknál, esetenként a különleges szállítóeszközök segítségével viszik le a sérülteket a legközelebbi elsősegélynyújtó központig. A 77/2003-as törvény alapján a munkakörükhöz tartozik a balesetek megelőzése a turistaösvények karbantartásával, kijelölésével, nyilvántartásba vételével, az utak állapotának folyamatos ellenőrzésével. Nagyobb balesetek, természeti csapás esetén a katasztrófavédelmi egységekkel közösen részt vesznek a mentésben, a keresésben, a katasztrófa következményeinek elhárításában. A 31/2006-os törvény alapján ugyanígy barlangi mentéssel és a barlangban előforduló balesetek megelőzésével is foglalkoznak, illetve a 253/2019-es jogszabály lehetővé tette a kutyás mentőalakulatok létrehozását és fenntartását. Az említett jogszabályok alapján kötelezően rendszeres képzést tartanak a személyzetnek, hiszen nagyon fontos a szaktudás. 

A turizmus fellendülésével ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a szolgáltatásra. Mint ismeretes, Románia összterületének 28%-a 800 méter tengerszint feletti magasságon levő hegy, 42%-a 200–800 méter közötti fennsík és domb, 30%-a síkság. A hegyvidéki turizmus mellett egyre népszerűbb a dombvidéki gyalogtúrázás, terepkerékpározás, ahol balesetkor – a terepre való tekintettel – a hegyimentőket vetik be, továbbá köztudott, hogy az országszerte rendezett különböző szabadidősport-versenyeken is ők biztosítják a felügyeletet. Mindezek mellett a jelenlegi elégtelen személyzeti állománnyal eddig a hegyimentők derekasan állták a sarat, és sikerült teljesíteniük küldetésüket. 

A Sabin Cornoiu által aláírt beadvány szerint, amennyiben a 296/2003-as törvény szerint összevonják a szolgáltatást más intézménnyel, illetve 15%-kal csökkentik a személyzet számát, akkor nagy veszélybe sodorhatják a szolgáltatást, ami beláthatatlan következményekkel járhat a turistákra, illetve jelentősen csökken a beavatkozások hatékonysága. Továbbá elveszíthetik az akkreditált képzőközpontokat, ugyanis a nemzetközi szabályok szerint csak bizonyos létszámú csapatokkal biztosítható a szakszerű mentés, beavatkozás. A személyzetcsökkentés pedig olyan átszervezést igényelhet, ami alapjában megrendítheti a romániai hegyimentő-szolgálat működését. „Nem szeretnénk, hogy a kormány a tevékenységünk alapos elemzése nélkül hozzon olyan döntést, amivel veszélybe sodorja a hegyimentő-szolgálatot, csupán azt kérjük, hogy közösen találjunk megoldást, hogy továbbra is a legjobban tudjuk végezni a munkánkat, a baleset-megelőzést, illetve szükséges esetén a szakszerű mentést. Esetünkben az elhamarkodott döntés emberéletekbe kerülhet.” Ez áll egyebek mellett az országos hegyimentő-alakulatok vezetőtanácsának álláspontját összefoglaló beadványban. 

Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Speciális Barlangi és Hegyimentő Szolgálat vezetője, az országos hegyimentő egyesület alelnöke tájékoztatott, hogy a Maros Megyei Tanács is támogatja kezdeményezésüket, és arra kérte a kormányt, hogy ne építse le a hegyimentő-szolgálat állományát. Tudomása szerint a 296/2003-as törvény megyei és helyi önkormányzati létszámleépítésre vonatkozó intézkedéseiről júliusig tárgyal majd a kormány az érintettekkel. Azt remélik a hegyimentők, hogy addig sikerül racionális érvekkel meggyőzni az érintett minisztériumokat, hogy ne csökkentsék a személyzetet, és a jól bejáratott rendszerben működtessék továbbra is a szolgáltatást.