Vendégoldal – Székelyvécke

Fekete Pál újabb mandátumot nyert

Élhető falut kell teremteni

Az idei helyhatósági választásokon Fekete Pál egyedül indult a polgármesteri tisztségért, így 16 év után újabb mandátummal toldja meg pályafutását Székelyvécke község élén, amelyhez közigazgatásilag Székelyszállás és Magyarzsákod is hozzátartozik. A három falunak mindössze 753 lakosa van, Székelyszálláson élnek a legkevesebben 64-en. Magyarzsákodon valamivel 200 fölötti a lélekszám. Bár kis községről beszélünk, kihívások itt is vannak. Ezekről beszélgettünk a polgármesterrel.

Minden mellékutcát leaszfaltoznak

– Az utóbbi négy évben minden pályázati lehetőséget kihasználtunk. A legnagyobb pályázatunk az összes mellékutca leaszfaltozására vonatkozik, és két nagy zsákodi híd építése van a projektben. Alá is írtuk a szerződést, jelenleg a közbeszerzési eljárásnál tartunk. Ezt a környezetvédelemnél pályáztuk meg. Másik pályázatunk lehetővé teszi az orvosi rendelő (ahová hetente kétszer jár ki a háziorvos Gyulakutáról) felújítását és korszerűsítését. Ennek is folyamatban van a kivitelezése. Székelyvéckén általános iskola működik, az épületet szépen felújítottuk. Egy másik pályázattal a véckei iskolának a felszereltségét biztosítottuk.

Arra nagyon büszke vagyok, hogy az önkormányzathoz tartozó épületeket – a régi óvoda, a régi egyházi iskola, a kultúrotthon, a ravatalozó – önerőből tettük rendbe. Elég sok pénzt költöttünk erre.

– Honnan az önerő, ha a községben nincsenek adózó vállalkozások?

– Az önkormányzatnak sok erdeje van, majdnem 700 hektár, s az erdőgazdálkodásból befolyt összeget erre fordítottuk. Jó pénzt hoznak a bérbe adott legelők, ezeket juhászok vették ki bérbe – tájékoztatott a polgármester.

A faluban nincs vezetékes víz, mindenki a kútjából gazdálkodik. Hogy mikor lesz víz, az egyelőre rejtély. Aszályos időjárásban, amikor kiapadnak a kutak, a víz gondot jelent. Csatornahálózatról nem lehet szó, mert a törvény szerint a 2000 lakosúnál kisebb településekre nem építenek szennyvízcsatornát. 

Nem a gazdálkodókat támogatják, hanem fogyasztói társadalmat nevelnek

– Szó esett arról, hogy nincs egy tehén sem a faluban, az emberek felhagytak az állattenyésztéssel. Miből élnek a székelyvéckei emberek?

– Kritikus szemmel kell beszéljek az irányról, mert olyan fajta támogatást alkalmaznak, ami nem az átlag gazdálkodó embert segíti, hanem spekulációra ad sok lehetőséget. Az, hogy Székelyvéckén egy portán sincs tehén, abnormális dolog. Van viszont két-három olyan juhász, akik nagyon jól keresnek a földalapú és az állatállományra nyújtott támogatásból. De nem kapható egy deka juhsajt sem, mert nem fejik a juhokat. Magyarán azt a gazdálkodási módot finanszírozzák, ami nem a falu élhetőbbé tételét támogatja. Most azt támogatják, hogy ne kaszálják le sarjút, ne legeltessenek, mert az haris menedékhelye. Tehát megkapják a 300-400 eurós támogatást, s nem kell csináljanak semmit. Amíg kaszáltak s legeltettek, addig is volt haris! Nem baj, ha állatvédők vagyunk, de az elfogultság nem normális dolog! Ez az irány nem jó! A faluban nagyon kevesen művelik a földet, majdnem minden terület legelő lett. Sajnos a hazai törvények nem arról szólnak, hogy a termelőt, a tenni akarót segítsék, hanem fogyasztói társadalmat akarnak kinevelni, hogy az emberek gondolkodás nélkül vegyék meg a szépen csomagolt termékeket, jó drágán.

Okostáblákkal, számítógépekkel könnyebb lesz az oktatás

A tanévzárást követően látogattuk meg a helyi általános iskolát. Idén hét tanuló végezte el a nyolcadik osztályt, ebből egy osztályismétlő. Hatan álltak képességvizsgára, közülük három középiskolába, három az erdőszentgyörgyi szakiskolába készül. Az iskolai életről Györfi Melinda igazgatónővel beszélgettünk.

– Intézményünkben, az óvodában és az iskolában, összesen 96 gyerek van. A székelyszállási iskolát és óvodát a gyermeklétszám csökkenése miatt felszámolták, innen Gyulakutára, illetve Véckére járnak a gyermekek iskolába. A zsákodi elemi iskolában két tanítónő tanít összevont osztályokban, illetve egy óvónő az óvodában. Itt is magyar nyelvű oktatás folyik, többségben roma gyerekekkel. Székelyvéckén magam vagyok a tanítónő, öt osztályt tanítok összevont csoportban. A felső tagozaton is összevont osztályok működnek, az ötödik a hetedikkel, a hatodik a nyolcadikkal van párosítva. Az intézményben 19 pedagógus dolgozik, valamennyi szakképzett, de csak öten címzetesek.

– Hogyan lehet boldogulni öt osztállyal egy tanítónak? 

– Megszoktam, és meg is szerettem, tíz éve dolgozom összevont osztályokkal. Idén 16 gyerek volt az elemi osztályokban. 

Az elején nagyon nehéz volt, sőt kegyetlen, de belejöttem, megtervezem, átgondolom az órákat, s mindenkivel minden órán foglalkozom. 

– Csökkent-e a létszám az elmúlt években?

– Ezelőtt hét-nyolc évvel 120 fölötti létszámunk volt, a tendencia csökkenő, nincs szaporulat, a fiatalok munkalehetőség hiányában nem maradnak itt, külföldre kényszerülnek. De optimisták vagyunk, mert úgy látjuk, hogy vannak családok, akik városról visszaköltöznek, s ide íratják be a gyermekeiket. Nekünk minden gyermek számít. 

– Milyen az iskolai élet?

– Vonzóvá szeretnénk tenni a gyermekek számára, ebben támogat bennünket az önkormányzat és Hajlák Attila római katolikus plébános. Iskolai rendezvényeink vannak, Jo Jowet – angol hölgy, aki Fehéregyházán évek óta működtet egy gyermekotthont – Magyarzsákodon is támogatja a roma gyerekek felzárkóztatását. Hetente kétszer egy pedagógus különórákat tart a gyermekeknek, hogy könnyebben elsajátítsák az anyagot. Vannak még olyan személyek, akiknek fontos Vécke és az iskola, és támogatnak.

– Az önkormányzat egy projektet nyert az iskola felszereltségének korszerűsítésére. Miben áll ez?

– A helyi gyerekeknek kevéssé van lehetőségük okoseszközök birtokába jutni, a Covid ideje alatt nagy szenzáció volt, amikor megkapták az első okostáblákat. Számos eszköz érkezett. Az informatikai terembe 20 modern asztali számítógépet kaptunk, minden osztályba okostábla kerül, ezenkívül színes nyomtató, router, kamera, erősítő érkezett. Számos sporteszközt kaptunk a tornaterem felszerelésére, s felújítják az osztálytermek bútorzatát is. Ezenkívül a pedagógusok laptopokat kapnak. Tehát minden feltétel adott, hogy megfelelő oktatás folyjon az iskolában. 

Régi házak, fehérlő gyöngyszemek

Székelyvécke arculatát a felújított parasztházak teszik jellegzetessé. Az épített örökséget nem hagyják az enyészet martalékává válni, megmentik, újra lakhatóvá teszik a régi házakat, amelyek a falu díszei lesznek. Nemegyszer jártunk csodájára ezeknek a fehér házaknak, most sem haladhattunk el mellettük úgy, hogy egypárat ne vettünk volna szemügyre. 

– Nemrég végeztem számvetést, több mint húsz év alatt 22 lakható ingatlant javítottam fel a faluban. Ez közös munka, nem csak az enyém, ugyanis egyedül nem lehet ekkora munkát elvégezni. Olyan társak, barátok, ismerősök kerültek, akik a házak megmentésében értéket láttak, és értelmét látták a befektetésnek. Igazából csak a karmester voltam. Kihasználva az egyforma értéket képviselő emberek társaságát, egyik házat a másik után építettük újjá. Van olyan, amelyik más kézben van, van olyan, ami közös tulajdonban van, van amelyik az enyém, van amelyik a családomé, a rokonságomé – mondta Fekete Pál polgármester, aki szívügyének tartja a régi ingatlanok felújítását. 

– A lényeg az, hogy sikerült a házakat megmenteni a pusztulástól, s a népi építészet kincseként megőrizni az utókornak.

Ezek az épületek lakatlanok voltak, kihaltak a tulajdonosok, az örökösökkel sikerült egyezségre jutni, hogy ne bontsák le. Annak ellenére, hogy sok házat felújítottunk, még így is sok romos épület maradt a faluban. A legrégebbi 1848-ban épült, de a mestergerendán a legkorábbi feljegyzés 1857-ből származik. Ha a házak építészetét és szerkezetét vizsgáljuk, megállapítható, hogy Székelyvéckét igényes nép lakta, ugyanis az épületeket szilárd kőalapra építették, s ez nagy dolog. A korhadó faelemeket, a vert falat ki lehet javítani, de a kő marad. A felújításkor igyekeztünk azt a technológiát alkalmazni, ahogyan a házak készültek, hiszen ez a lényege az egésznek. 

Ha egy kézzel tapasztott falat szemlélek, érzem, hogy az emberközeli. Valaki nehezményezheti, hogy ferde a fal, de nekem ez az igazi. Érzékelnem kell, hogy a mester odatette az energiáját, a kézi munkáját. A Kálvárián az általunk készített kápolnát is olyan stílusban építettük, mint ha több száz éves lenne. Úgy igyekeztem az új technológiát felhasználni, hogy „ne fájjon a szemnek”, hanem érezni lehessen a hagyományos építészeti stílust. Ez az én világom, ebben hiszek. Van olyan épület, ami nem kell hőszigetelt legyen, amit csak nyáron használunk, azoknál könnyebb, mert felhasználhatók a régi nyílászárók. Ahol télire is lakhatóvá kellett tenni a házat, ott termopán ablakot is használtunk, de úgy, hogy ne legyen szembetűnő. Állítom, hogy az évszázadokon át bevált építési technológia ma is működik, jobb, mint a korszerű technika – fogalmazott Fekete Pál.