A keddi piacon nagy zsongásra számítottunk, azonban nagyobb volt a felhozatal, mint a termékek iránti érdeklődés. Persze vásárló is akadt, de nem voltak olyan sokan, mint amire számítottunk. Sok volt a virág, a friss tavaszi zöldség, több helyen lehetett mézet, tavaszi magokat vásárolni.
Ferenczi Ildikó magárus és őstermelő
Szánthó Ferenc és Szánthó Rozália standjánál álltunk meg, őket minden kedden itt találják hűséges vásárlóik. A családban hárman is foglalkoznak méhészettel, az apa és két fia, így a kínálatuk változatos.
A piaci standon többek között vegyes, akác-, repce-, fenyő- és galagonyamézet kínáltak. Volt még lépesméz, diós méz, mézkoktél, amiben virágpor, méz és propolisz keveréke található, továbbá köhögést csillapító keverék és gyömbéres homoktövisszörp.
A Szánthó házaspár ezenkívül árult még propolisztinktúrát, ami immunrendszer-erősítő, gyomorfekély kezelésére és epeféreghajtóként is javallott.
Kérdésünkre, hogy az előző évekhez képest milyennek jellemezné a piacot, a termelő elmondta, hogy sokkal gyengébb ez az esztendő, mert mostanra már csak az idősebb generáció jár a piacra, a fiatalok a szupermarketekből vásárolnak, s háttérbe szorítják a helyi termelőket, akik minőségi árut kínálnak.
A méhész azt is elárulta, hogy a méhészetből akkor lehet megélni, ha az embernek nyugdíja is van, az ebből származó bevételt jövedelemkiegészítésnek tartja.
A piacon több standon is zöldség- és virágmagokat kínáltak. Mi Ferenczi Ildikó, andrássytelepi termelőnél és árusnál álltunk meg érdeklődni. – A tavaszi magkínálatból a legtöbb az Agrosem terméke, de árulunk magyarországi Kerti mag termékeket is. A román termékeket jobban kedvelik a vásárlók, de aki megszokta a magyarországi magot, az most is azt vásárolja. Mivel a magoknak most van a szezonjuk, nagyon hamar elkelnek. Amikor lejár a tavaszi magárusítási szezon, palántákat és zöldséget árulunk. Ezeket magunk termeljük meg, ketten a férjemmel – magyarázta a termelő.
Ugyanennél az árusnál ma már ritkaságszámba menő cirokseprűt is kínáltak, amihez a cirkot a saját földjükön termelik meg.
Szánthó Ferenc méhész
Idén is virágos lesz a város
Marosludas az utóbbi években tavasztól őszig nagyon szép arcát mutatta annak köszönhetően, hogy nagy gondot fordítanak a zöldövezetek, parkok karbantartására. Sok a virág, színes, hangulatos a város. Ehhez nagymértékben hozzájárul a városi virágkertészet, ahol a virágokat előnevelik, majd gondozzák. Az árvácskákat még az ősszel kiültették, így a parkok máris virágosak. Már bújnak a tulipánok, s az árvácskák csak az áprilisban nyíló tulipános virágszőnyeg alapját képezik.
A városi közterületeket karbantartó osztályt Popa Liviu vezeti, ő tájékoztatott arról, hogy városi szinten 20 hektárnál nagyobb kerületet kell karbantartaniuk. Kilencen dolgoznak a zöldövezetek és 22-en az utak karbantartásán. Mint mondta, ennyi alkalmazottal kell ellátni a feladatot, mert a szociális segélyre jogosult személyek részéről – akik dolgozhatnának – nem számíthatnak valós segítségre. Csak nagyon könnyű és egyszerű munkát végeznek, vagy még azt sem, és nem kifizetődő két embert odaállítani, hogy öt munkáját ellenőrizze.
Ami a városi virágkertészet üvegházait illeti, a részlegvezető elmondta, hogy télen fáskazánnal fűtik ezeket, de mivel nagyon régiek, nagy a hőveszteség, így csak 5-10 fok közötti hőmérsékletet tudnak biztosítani. Ezért a hőigényes palántákat nem tudják előnevelni. A város köztereinek, virággruppjainak, parkjainak beültetéséhez szükséges virágpalánták 50 százalékát állítják elő, a többit kora tavasszal nagyon aprón, tálcákban vásárolják meg és nevelik kiültethető nagyságig.
Varga Eliza vezetett végig az üvegházakban, ahol ismertette az általuk termelt virágokat.
– A virágházban nőnapi virágokat termeltünk, amit a nők köszöntésére osztottak szét. Itt neveljük azokat a palántákat, amelyeket a parkokba, útszegélyekre ültetünk ki. A virágaink között megtalálhatók a begóniák, a cinerária, a ciklámen, a csihánvirág, a petúniák, a primulák, kannák, a szálviából piros és kék, ami újdonság, a záporvirág, az impatiens, vagyis a nebáncsvirág vagy pistike, ahogy még nevezik. Ez utóbbiak dugványát inkább rendeljük, s itt neveljük tovább. Vannak még muskátlik, amelyeket az oszlopokra helyezünk ki. Összesen 30 ezer virágot ültetünk ki. Nyolc asszonnyal dolgozunk az üvegházban. Nagyjából megbirkózunk a munkával, az öntözés nehezebb, mert a parkokban nincs mindenütt megoldva vezetékkel. Arra törekszünk, hogy a kezünk nyomán szép legyen a város – mondta Varga Eliza.
A próbaérettségi jó tudásmérő
A múlt héten zajló próbaérettségin a líceum magyar tannyelvű XII. D osztályából 17 diák vett részt – tájékoztatott Székely Zoltán aligazgató. A magyar anyanyelvű diákoknak gondot jelentett a román vizsga, nehéznek találták a tételeket. Főleg azoknak okozott nehézséget, akik faluról, magyar környezetből – Magyarózdról, Magyarbükkösről, Istvánházáról – érkeztek a líceumba. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy nincs kapcsolatuk román anyanyelvű gyerekekkel, a románt pedig még mindig nem idegen nyelvként oktatják.
– A próbaérettségi jó tudásmérő, az eredményekkel szembesülve tudják meg a diákok, hogy milyen szinten állnak. Ahhoz, hogy az érettségi vizsgán jó eredményeket érjenek el, folyamatosan kell ismételniük. A matek is nehéz, nagyon rá kell húzni, a tanáruk Kovács Imola, ő készíti fel a végzősöket az érettségire. Hogy milyen eredményekre számítunk? Közepesre, mert az osztály teljesítménye középszintű, vannak nagyon jók, vannak közepes és gyengébben teljesítő diákjaink, akik elvégzik a 12 osztályt, de nem fognak érettségizni – mondotta az aligazgató.
A líceum jelenleg három projektet bonyolít, az összes iskolában okostáblákat, két okoslabort szerelnek fel, a szakiskolában munkavédelmi ruhát kapnak a diákok, a varrodát pedig teljesen felújítják és korszerű gépekkel látják el.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
