A végrehajtás elévüléséről
Ahogy már említettük a végrehajtás elindításának bemutatásakor, a végrehajtás a polgári per utolsó szakaszát képezi, amelyen belül az egyik fél (hitelező) megvalósíthatja a végrehajtható okiratba foglalt jogait a másik fél (adós) vagyonának megszorításával.
Ahogy már említettük a végrehajtás elindításának bemutatásakor, a végrehajtás a polgári per utolsó szakaszát képezi, amelyen belül az egyik fél (hitelező) megvalósíthatja a végrehajtható okiratba foglalt jogait a másik fél (adós) vagyonának megszorításával.
Mivelhogy a végrehajtás sokszor, a legkülönbözőbb okokból kifolyólag, elhúzódhat időben, bekövetkezhetnek olyan események, amelyek ezt ideiglenesen megszakíthatják vagy akár meg is szüntethetik.
A törvény szerint ilyenek a következők: a végrehajtás kérelmezési jogának elévülése, a végrehajtás elévülése és a végrehajtás felfüggesztése. Ez alkalommal az elsőt fogjuk bemutatni.
Az általános szabály szerint a végrehajtás a hitelező kérésére indulhat meg. Tehát a végrehajtási eljárás elindítása egyedül a hitelező végrehajtási kérelmezésén alapszik, ezzel a kérvényezéssel az illetékes bírósági végrehajtóhoz fordulhat.
A végrehajtás kérelmezési jogának elévülése (prescripţia dreptului de a solicita executarea silită) az a polgárjogi szankció, amely a hitelező passzivitását bünteti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hitelező nem értesíti az illetékes bírósági végrehajtót a végrehajtás megkezdése érdekében a törvény által megszabott időszakaszon belül, elveszíti azt a jogát, hogy a végrehajtható okiratba foglalt jogait ezzel az eljárással megvalósítsa.
A törvény szerint a hitelezőnek három év áll a rendelkezésére a végrehajtás megkezdésének kérelmezésére.
A határidő kezdetét az szabja meg, hogy az okirat, amely a hitelező végrehajtandó jogait tartalmazza, mikor válik végrehajthatóvá.
Abban az esetben, amikor a végrehajtandó okiratot egy bírósági határozat képezi, ez rendszerint attól a pillanattól válik végrehajthatóvá, amikor véglegessé (definitiv) vagy visszavonhatatlanná (irevocabil) válik.
Ellenben léteznek olyan bírósági határozatok is, amelyeket ideiglenes végrehajthatóság jellemez, ilyenek például azok a határozatok, amelyek a munkából származó jövedelmekre, a munkabalesetekkor járó kártérítésre, sürgős javításokra, eltartásra stb. vonatkoznak.
Amikor a végrehajtható okirat nem egy bírósági határozatból áll – mint például hiteles iratok, egy váltó (cambie), egy csekk, vagy egy saját váltó (bilet la ordin) –, a hároméves határidő az okirat összeállításától, illetve kibocsátásától kezdődik.
A végrehajtás kérelmezési jogának elévülése esetében az elévülési határidő folyását bizonyos objektív események megszakíthatják vagy felfüggeszthetik. A határidő felfüggesztése és megszakítása között a különbség az, hogy az előbbi esetében a felfüggesztési ok megszűnése után a határidő kitolódik, míg az utóbbi esetében a megszakítási esemény után egy új (hároméves) elévülési határidő kezdődik.
Felfüggesztési okok például a következők: amikor a hitelezőt kényszerhelyzet akadályozza meg, ameddig a hitelező vagy az adós a katonaságban vesz részt és Románia hadiállapotban van, ha a végrehajtás felfüggesztését egy törvény írja elő, mindaddig, amíg az adós kibújik a végrehajtás alól vagy elrejti a végrehajtandó javakat stb.
Az elévülés megszakadhat például a következő okokból kifolyólag: a hitelező benyújtja a végrehajtási kérelmezését egy bírósági végrehajtóhoz, a hitelező egy végrehajtás folytatását követelő kérvényt nyújt be a végrehajtóhoz, az adós jószántából elvégez egy végrehajtási aktust, vagy elismeri a tartozását bármilyen módon.
Amennyiben a hitelező lekésné az elévülési határidőt, egyes esetekben jogában áll a határidőbe való visszahelyezést kérni.
Ezt akkor kérheti, amikor objek-tív okból kifolyólag nem állt lehetőségében a végrehajtás elindítását a törvény által előírt határidőn belül kérvényezni. Ugyanakkor megemlítjük, hogy a határidő nem ismerése nem képez ilyen jellegű objektív okot.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
