Védőnői hálózat kialakítását tervezik

Ifjú, tapasztalatlan anyukaként szinte minden lépésnél gombóccal a torkában áll az ember egy-egy új helyzet előtt: most mit tegyen, vajon helyesen jár-e el? Eszik-e eleget a gyerek, nő-e kellőképpen a súlya, a korának megfelelően fejlődik-e, vagy éppen este 10 órakor mit kapjon, ha egyre emelkedik a láza? Az anyuka borzalmasan aggódik, szégyelli zavarni az orvost, de mégis jól jönne egy szakszerű jó tanács, egy biztató szó. Ezekben a helyzetekben jelent óriási segítséget a védőnő, akit bármikor bizalommal fel lehet hívni, és feltenni neki az ezredik kérdést is. A Magyarországon jól működő minta alapján a védőnői hálózat kialakítását tervezi Csép Éva Andrea, Maros megyei parlamenti képviselő. 

– Több, kismamákat tömörítő egyesület keresett meg, hogy valamit kellene tenni, mert óriási hiányosságok vannak a csecsemőgondozás terén, kisbabáik ellátása során az ifjú édesanyák bizonytalanok, nem tudják, hová forduljanak, kitől kérjenek segítséget. Egymástól kérnek tanácsot, vagy az interneten tájékozódva próbálják megoldani a felmerülő problémákat, ami nem feltétlenül a legszerencsésebb megoldás. Már egy éve elkezdődtek a beszélgetések a szóban forgó egyesületekkel, és azt látom, hogy óriási szükség lenne a Magyarországon jól működő védőnői hálózat kialakítására itt, Romániában is. Az elsődleges szempont számomra a saját tapasztalatom, a három gyerekem nevelése során óriási szerencsém volt, mert számíthattam a védőnéninkre, Bárczi Emőkére, aki folyamatosan figyelt ránk, tanított, ellenőrizte a babáim fejlődését. Mindent megtanultam tőle, mindenre felhívta a figyelmemet, a szoptatástól a köldökleszáradásig, a tornáztatástól a masszázsig, az elválasztásos táplálás összes részletére. Nem mintha édesanyám nem segíthetett volna, de mégis más volt, hogy egy szakembertől érkeztek a hiteles információk – mutatott rá a védőnő jelenlétének a fontosságára a képviselő. 

Mint mondta, a várandós nőknek, leendő édesanyáknak is nagy szükségük van a tanácsadásra, ugyanakkor a kisbabáknál felmerülő esetleges fejlődési rendellenességek korai felfedezésében is óriási szerepe van a védőnőnek, hiszen a gyermekek 3 éves koráig, ameddig nem kerülnek be az óvodai rendszerbe, nem igazán van tudatosan követve a fejlődésük. Előfordulhat, hogy nincsenek feltűnő jelek, és a szülő észre sem veszi, hogy esetleg nem hall jól, vagy rosszak a reflexei. A családlátogatásra érkező védőnő azonban játékosan megmozgatja a gyereket, tudja, hogy mire kell figyeljen, és azonnal kiszűri a különféle rendellenességeket, útbaigazítja az édesanyát, hogy hová forduljon azok mielőbbi orvoslása végett. 

– A családlátogatás rendkívül fontos.Tudom, hogy manapság az a szokás, hogy mindenki bezárja az ajtót, és nem szívesen enged be idegeneket, de a védőnőt ismerik, megbíznak benne. Sokat jelent az anyukának, ha tudja, hogy van valaki, akihez akár este 10 órakor is teljes bizalommal bármikor fordulhat. A védőnő azt is látja, ha probléma van a családban, és a hatóságokat értesíteni tudja – fűzte hozzá a képviselő.

Mindemellett a mindennapok tapasztalata sajnos arra utal, hogy sok kismama nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, és a védőnők az ilyen jellegű információkat is el tudnák juttatni hozzájuk. 

– Ezek miatt tartom nagyon fontosnak törvényesen is szabályozni ezt a kérdést, a családoknak a támogatása az RMDSZ számára nagyon fontos, és ha létezne ez a hálózat, azzal valójában sokat könnyítenénk a családok hétköznapjain. A Magyarországon jól működő mintát kezdtem el tanulmányozni, hogy miként áll össze ott a rendszer. Ott egy védőnői körzetben a védőnő által ellátott várandós nők, gyermekágyas anyák, gyermekek – az újszülöttkortól a tanulói jogviszony megkezdéséig –, illetve az otthon gondozott tanköteles korú gyerekek száma összesen legfeljebb 250 lehet. Egyelőre a tanulmányozási szakasznál tartunk, Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára felajánlotta a segítségét. Ez nagyon nagy dolog, hiszen szakemberektől szerzünk információkat, hogy mi az, ami náluk jól működött, el tudják mondani, mi volt a pozitív tapasztalat, min kellene javítani. Egy olyan törvénytervezetet kell kidolgozni, ami működőképes, ezért hosszabb az előkészítési idő, hiszen alaposan meg kell nézni, milyen forrásokból lehetne működtetni, ki működteti, ki ellenőrzi, ki kinek van alárendelve – fejtette ki Csép Éva Andrea. 

Rámutatott, több fontos kérdés felvetődik ez ügyben, egyrészt a képzés. Természetesen majd a szakemberek feladata lenne pontosan meghatározni, hogy milyen képzésre van szükség, hogy el tudja valaki látni ezt a feladatot, de amint itt Marosvásárhelyen is van bábaasszonyképzés, pont úgy lehetne védőnői képzés. Vagy akik már elvégezték az asszisztensképzőt, egy újabb, pluszképzésen vegyenek részt. A második, problémásabb vetülete a dolognak a finanszírozás, azaz megtalálni a keretet a hálózat működtetésére. 

– Meggyőződésem, hogy a védőnői hálózatnak, a védőnő jelenlétének központi szerepe van az egészséges társadalom kialakulásában, ezzel szociálpolitikailag nagyon sokat tudnánk segíteni. Ez egy kevésbé látványos, nagyon komoly, teljes embert igénylő munka, aminek óriási eredményei vannak – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.