A vaddisznó is szereti a káposztát

Hogy ez így is van, azt a sóváradiak bizonyították be Magyarországon néhány nappal ezelőtt. 

Tizenötödik alkalommal szerveztek a magyarországi Széphalmon nemzetközi vad- és halételfőző versenyt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadásznapok keretében. A bekecsalji település küldöttsége idén is részt vett az eseményen, erre testvértelepülésük, Sátoraljaújhely küldött meghívót. Sóváradot Biró Csaba polgármester mellett Zsigmond Pál helyi tanácsos, valamint a sóváradi vadásztársulat képviseletében Pál Sándor és Kiss Kálmán vadászok képviselték. Zsigmondot tartják a kis csapat „főszakácsmesterének”, de ő szabadkozik, szerinte együtt főznek Pállal és Kiss-sel. Már lassan nyolc éve járnak a sátoraljaújhelyi rendezvényekre főzni, de a Miklós-napi kolbásztöltő versenyeken is részt vesznek ugyanott. 

Hogy nem hiába, azt mi tesszük hozzá, hiszen a mostani látogatásuk sem volt eredménytelen: 99 csapat közül a vadászok csoportjában aranyérmet szereztek, azaz a legfinomabbnak bizonyult az általuk készített étek, amelynek ötletes nevet adtak: vaddisznó a káposztában.

Kérdésünkre Zsigmond Pál hajlandó volt megosztani a receptet: a szokásos töltött káposztát készítették el egy huszonkét litres üstben, azonban vadhúsból: az edény aljára szőlővenyigét helyeztek levelestől, erre vágott káposzta került, rá egy rend töltelék, aztán disznóoldalas, majd az újabb rend töltelékre már csülök, a tetejére ismét vágott káposzta és vaddisznócsontok. Természetesen az ízesítés is fontos: ők a töltelékbe vegyített só, bors mellett a tetejére paradicsomot, csípős paprikát, kaprot, gulyáskrémet is tettek, az egészet paradicsomlével locsolták le, majd lassú tűzön főzték két órán át, hogy kiadja az összetevők ízét. A sóváradi különlegességnek volt is sikere, hamar kiürült az edény.

Zsigmondtól azt is megtudtuk: mivel mindenikük más-más munkaterületen dolgozik, Kiss-sel és Pállal csak akkor szoktak főzni, „ha a szükség kívánja”, falunapokon vagy vendégek fogadásakor kötnek kötényt. Kérdésünkre, hogy az idei falurendezvényeken megkóstolhatják-e a sóváradiak a „mesterhármas” finomságait, csak annyi volt a válasz: ha meghívást kapnak, ha szükség lesz rájuk.