2020. július 9., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Az újrakezdés vakmerő reményét” a pusztakamarásiak is sokszor átérezhették az eltelt évszázadok, évtizedek során. A mostanit az egész világot sújtó járványügyi megszorítások feloldása tette lehetővé: szűkebb körű rendezvényekre újra megnyithatták kapuikat a kulturális létesítmények. Pusztakamarás, Sütő András szülőfaluja sem maradhatott le, az író emlékháza is felkészült, hogy a kellő óvintézkedéseket betartva ismét fogadja az érdeklődőket. A nyitórendezvényt június 17-re, a tizennégy éve elhunyt Sütő András 93. születésnapjára időzítették. A kezdeményező, mint sok más hasonló esetben, a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület volt, a szervezésbe bekapcsolódott az emlékház gondozását magára vállaló EMKE és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, amely a magyar kultúra minden fontos ügyét igyekszik felkarolni. 

A Sütő András emlékház Pusztakamaráson
   Forrás: EMKE


Bensőséges, családias hangulatú ünnepség volt, noha a vásárhelyi egyesület képviselőinek egyik kocsiját baleset érte a vizes, iszapos úton. Komoly baja szerencsére senkinek sem lett, de az utasok a megemlékezésre már nem juthattak el. Pedig Pusztakamaráson jobb idő, sőt a rendezvény vége felé napsütés fogadta volna az érkezőket. A jelenlevők is derűsen, a bizakodás s a szép remények je-gyében idézték fel az író egyéniségét, életművét, Pusztakamarás, a Mezőség múltját, jelenét, és optimizmussal tekintettek előre is.

A helyi lelkész, Oroszhegyi Attila Sütő András emberi értékeit hangsúlyozta, hiszen, mint mondta, a pusztakamarásiak azokat ismerték, ismerik jobban, kevésbé Sütő írói életművét. Kilyén Ilka színművésznő az utóbbiakról is szólva sorolta a baráti egyesület nagyobb súlyú rendezvényeit, amelyek azokat a célokat szolgálják, amelyeknek elérését Sütő András is számos módon és mindenekelőtt műveivel szorgalmazta. A művésznő beszélt A gyertya könnye című nagy sikerű előadásról, amellyel az író 90. születésnapján léptek közönség elé. A Sütő-írásokból válogatott szöveg, a beépített népdalok művészi erővel telített produkcióval kerültek közönség elé több mint harminc alkalommal. A kisebbségi létkérdések, az anyanyelv szépsége, amelynek egyik leghűségesebb megszólaltatója, védelmezője Sütő András, a műsor révén Szamosújvártól Déváig, Bukarestig sokfelé szólította meg a szórványmagyarságot. A szórványtelepülések fiataljai pedig külön lehetőséget kaptak az Olvass, játssz, kirándulj vetélkedő által ismereteik bővítésére, felmutatására, élményszerzésre. A több szakaszban lebonyolított tavalyi verseny döntője Marosvásárhelyen zajlott, nagyon népszerű volt. Összességében mintegy 350-400 ifjú kapott ízelítőt kultúránk szépségeiből.

Széman Péter, az EMKE elnöke az emlékház fenntartásáról, a közművelődés körüli teendőkről beszélve kiemelte, hogy a hosszas bezártság után talán az eddigieknél is nagyobb jelentősége van az olyan színvonalas rendezvényeknek, mint amilyen ez a méltó megemlékezés is. Sütő András közszolgálata, közéleti, közművelői tevékenysége ma is példamutató, mondta, méltatva a Sütő András Baráti Egyesület munkáját. Demeter Stefánia Katalin konzul, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa képviselője kiselőadásnak is beillő beszédben helyezte perspektívába Sütő András munkásságát, pályatársi reflexiókkal pontozva azt. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének volt alelnöke az Advent a Hargitán című dráma kapcsán az írót idézve méltatta a Sütő-hagyatékot.

A bensőséges emlékműsor fénypontja Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina A gyertya könnye előadásrészlete volt. Anya és lánya közös fellépése mindig kivételes lírai töltetet nyújt a produkciónak. A két művésznemzedék képviselőinek egymást ösztönző kézfogása ezúttal is emlékezetes drámai perceket és meghitt atmoszférát teremtett. 

Koszorúzás zárta a rendezvényt. A megemlékezők megkoszorúzták báró Kemény Zsigmond szobrát is a templomkertben.