Újdonságok a gyermekgyógyászatban

Három napon át az ország legkiválóbb gyermekgyógyászai, külföldi meghívottak, a szakmát tanuló rezidens orvosok tanácskoztak a gyermekgyógyászat újdonságairól a MOGYE, valamint a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház 1-es Számú Gyermekklinikája által szervezett konferencián a Gyógyszerészeti Kar új épületében. Az első nap tartották a Soft skills in Pediatrics című kötet bemutatóját, amely egy öt európai országot (Románia, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország) átfogó kutatás eredményeit rögzíti. A tanulmány bemutatja az öt ország egészségügyi rendszerének jó és javításra szoruló jellemzőit. 

A rendezvény szünetében a tanácskozás elnökét, dr. Cristina Oana Mărginean egyetemi tanárt, az 1-es Számú Gyermekgyógyászati Klinika vezetőjét, a MOGYE prorektorát kértem, hogy a tanácskozás célját ismertesse.

– Azért szerveztük ezt a konferenciát, mert két évvel ezelőtt megnyertünk egy európai uniós programot, amelynek témája a gyermekgyógyászati kommunikációban szükséges hozzáértés. Jellegzetessége, hogy egy háromszereplős kommunikációról van szó, amelyben részt vesz a gyermek és az orvos mellett a szülő is. Ha az orvos nem találja meg a hangot a gyermek pácienssel és a szülővel sem, ha nem sikerül elnyerni a bizalmukat, sem a diagnózis megállapítása, sem a kezelés nem jár az elvárt sikerrel. A háromnapos tudományos tanácskozás fő témájának napirendre tűzését az is indokolta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyamatban van a tantervek reformja. Megállapítottuk ugyanis, hogy a páciensekkel való kommunikáció sok kívánnivalót hagy maga után, ezért az első év tantárgyai közé bevezettük a betegekkel való helyes és eredményes párbeszéd követelményeinek az oktatását. A fő téma mellett a tanácskozáson szerepelnek egyéb témakörök is – gasztroenterológia, fertőző betegségek, szívgyógyászat, nefrológia, tüdőgyógyászat, hemato-onkológia, reumatológia és immunológa, sürgősségi ellátás – érdekes előadásokkal, esetbemutatókkal, amelyeket az ország elismert szakemberei tartanak, és bevontuk az egyetemi hallgatókat is.

– Visszatérve a fő témára, melyek az orvos és a gyermek közötti párbeszéd legfontosabb elemei, követelményei?

– Az orvosnak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek életeleme a játék, ezért a játékosságot nem lehet figyelmen kívül hagyni, fontos szerepe van a mesének is, és a humorról sem szabad megfeledkezni. A szóbeli kommunikáció mellett a nonverbális nyelv, a mimika, a gesztusok és a türelem is fontos, és mindez vonatkozik az egészségügyi személyzet minden tagjára.

– Mennyit kell tudni a gyermeknek a diagnózisából, különösen akkor, ha súlyos, esetleg gyógyíthatatlan beteg?

– Meg kell mondani, de az ő értelmi képességének megfelelően, az ő nyelvén, attól függően, hogy például hároméves, hétéves, 15 éves gyermekről van szó. Fontos megmagyarázni, hogy milyen betegsége van, milyen kezeléseket kell kapjon, hogyan segíthet abban, hogy a kezelés eredményes legyen.

– A tanácskozás második nagy témaköre a gyermekgyógyászat új irányvonalai. Milyen újdonságokról van szó?

– Az volt a célunk, hogy az ország legjobb szakembereinek az előadása nyomán a résztvevők megismerjék a legújabb kezelési útmutatókat a különböző területeken. Ennek során lehetőséget teremtettünk a gyermekgyógyászatot tanuló rezidens orvosoknak, hogy esetbemutatókkal szerepeljenek, a szakembereknek pedig, hogy az általuk művelt terület újdonságait ismertessék.

– Megkérem, mondjon néhány konkrét példát.

– Megváltozott a kezelési útmutató a gluténérzékeny (lisztérzékeny) betegeknél, a refluxbetegségben, új kezelési módjai vannak a székrekedésnek, a gyermekkori kóros elhízásnak, és sok más betegségben is változtak a protokollumok.