Új sportoktatási koncepció

Jövő hónapban avatják a marosszentgyörgyi műjégpályát

Február 8-án felavatják a Székelyföldi Jégkorong Akadémia Marosszentgyörgyön levő marosvásárhelyi központját. A mobil műjégpálya építését a magyar kormány támogatásával tavaly tavasszal kezdték el. Január 26-án, kedden megtartják ott az első próbaedzést.

A létesítményről és az akadémia működéséről a helyszínen Nagy Attilával, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. 

– Mikor és hogyan dőlt el, hogy Marosszentgyörgyön is létesít központot a Székelyföldi Jégkorong Akadémia?

– A román jégkorongszövetségnél dolgoztam, amikor 2007-ben Tánczos Barna akkori elnökkel meghívtak Marosvásárhelyre, az itteni jégkorong 75. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényre. Az egykori játékosokkal, edzőkkel arról is beszélgettünk, hogy Marosvásárhelyen nagy múltja van ennek a sportnak, és jó lenne, ha visszakerülne a város a székelyföldi hoki térképére. Én is emlékszem, hogy 16–18 éves koromban játszottam itt mérkőzéseket az akkori nyitott műjégpályán, a marosvásárhelyi felnőtt B osztályos csapat ellen. A műjégpálya tetőzete mintegy 80%-ban elkészült, de, mint ismeretes, leálltak vele, így megoldást kellett találnunk arra, hogy megfelelő pályát hozzunk létre az újrakezdéshez. Felmerült a lehetőség, hogy a magyar kormány támogatásával a Székelyföldön már létező pályákhoz hasonlót építsünk a városban. Az első helyszín Koronkán volt, a Sapientia EMTE campusával szemben, a jelenleg is meglévő használtautó-kereskedés telephelyén. A területet a Székelyföldi Jégkorong Akadémia a Maros Megyei Tanács támogatásával a Visit Maros Egyesületen keresztül vásárolta volna meg. Az együttműködés ellen kifogást emelt a prefektúra. Az ügy elhúzódott, a főispáni hivatal elvesztette ugyan a pert, de időközben került ez a marosszentgyörgyi helyszín, amely sokkal alkalmasabb, mivel a környéken még vannak sportlétesítmények, így egy valódi sportkomplexum része lehet a műjégpálya. A szentgyörgyi helyi tanács átadta a területet a Felső-Maros Menti Kistérségi Egyesületnek, és ez a rendelkezésünkre bocsátotta. Tavaly kezdtük el az építkezést. A berendezéseket a partnerek segítségével szereztük be. Reméljük, hogy a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal utat és parkolókat is létesít majd. Az épületet közművesítettük, hiszen öltözők, zuhanyozók, mellékhelyiségek is lesznek benne. 

– Különleges a létesítmény szerkezete, hiszen minden elmozdítható, elköltöztethető. 

– Mobil rendszerű a pálya, bárhova elköltöztethető, és ez megfelel a koncepciónak, hiszen a célunk az, hogy a létesítmény oda kerüljön, ahol szükség van rá. Érdekessége, hogy minden elemét – a költséghatékonyság miatt – külön-külön szereztük be (légtartásos sátor, fagyasztó, jégcsiszoló, konténerek stb.). A beruházás összértéke így is mintegy egymillió euró. 

– Hogyan fog működni a marosvásárhelyi központ? 

– A Székelyföldi Jégkorong Akadémia minden központban egy-egy partnerszervezettel dolgozik, például Csíkszeredában az ISK Csíkszeredával, Csíkkarcfalván a Felcsík SK-val, Gyergyóban a Gyergyószentmiklósi SK-val stb. Az együttműködési szerződések alapján az akadémia biztosítja az edzők fizetését, képzését, segít a szakmai programok előkészítésében, és az olyan központoknál, ahol nincs jégpálya, de van érdeklődő, álljuk a pályabérleti költségeket, finanszírozzuk a működési költségeket: pályabér, edzői fizetések, versenyeztetési költségek stb. Ez történik (eddig) Marosvásárhelyen is, ahol, reméljük, a jövő hónap elején már átadhatjuk a saját pályát. Az akadémia tehát megadja a képzéshez a szakmai irányt, egységesítjük a szakképzést, és havonta képzéseket szervezünk az edzőknek. Az a célunk, hogy minden központot olyan szintre emeljünk, hogy azonos színvonalon, önállóan működjenek. Szándékunk, hogy minden érdeklődő gyerek tanuljon meg korcsolyázni. Hargita és Kovászna megyében az iskolai program keretében, rendszeresen, hetente egyszer szervezett formában az előkészítő csoportokba járó, első és második osztályos korú gyerekek részt vesznek a korcsolyaoktató programban. Ezt a programot Maros megyében is be kellene vezetni. 

Nagyon fontos, hogy a gyerekek 14 éves korig mindenféle sportágat kipróbáljanak, és csak ezután szakosodjanak. A központokban levő edzők feladata lesz a toborzás, a csapatok kialakítása élményalapú módszerekkel, hogy elsősorban a gyerekekkel megkedveltessék a sportot, sportolást. Komolyabb képzésről kizárólag az U12-es korosztály után beszélhetünk. Addig a tömegsporttal kell foglalkozni, és azzal, hogy aki belép a műjégpályára, jól érezze magát mind a korcsolyaoktató programokon, mind az edzéseken. 12 éves kor után lehet céltudatosabb edzésprogramot ajánlani, aminek alapján kiválogathatjuk a legjobbakat, de addig hosszú az út. Az SZJA tervében van az is, hogy a központokban feltűnő tehetségesebbeket összegyűjtjük Karcfalván elitképzésre, ahol épül a 110 helyes kollégium. De csak az U16-os korosztálytól kezdődően, és nem hamarabb, mint a 2022–2023-as idény kezdete. A programunk csúcsát a már működő Sapientia 23 csapata jelenti, amely a felnőtt román bajnokságban, valamint az EUHL-ban (https://www.euhl.eu/) játszik, és ez lehetőséget ad majd a kibontakozásra is. Az sem titok, és tervezzük is, hogy minél több játékost neveljünk majd a magyar és a román válogatottnak. 

– Évtizedek alatt az a tévhit alakult ki, hogy a sport szakos diákok az edzések miatt kevesebb időt szánnak a tanulásra, és ha nem sikeresek a sportban, akkor más téren sem érnek el eredményeket. 

– Szerintem ez nem igaz. Mi is nagy hangsúlyt fektetünk az oktatásra. Amikor a 16-18 éves korcsoportú csapataink kiszálláson vannak, az edzők feladata, hogy odafigyeljenek az oktatásra. A jó sportolók mellett képzett embereket szeretnénk nevelni, hiszen elsősorban a sportkultúrát erősítjük, fejlesztjük. Volt már arra példa, hogy a szülő nem engedte edzésre a gyereket, mert nem tanult jól. Az eredmény viszont az lett, hogy még gyengébb minősítéseket kapott, és nem tudta, mit kezdjen a szabadidejével, valószínűleg azért, mert azt nem a tanulásra, hanem egyéb dolgokra fordította. Ezért is nagyon sokat foglalkozunk a mentálképzéssel is. Másfél éve két szakembert foglalkoztatunk. Az a célunk, hogy a családokkal, a szülőkkel is megértessük a folyamatokat. Kell hagyni játszani a gyerekeket, nem szabad túlzott elvárásokat táplálni velük szemben. Aztán 14–15 éves korban el lehet dönteni, hogy ki mire alkalmas. A sport egyfajta életszemlélet is, megtanít küzdeni egy cél eléréséért, taktikázni, beosztani az erőnket, tisztességesen legyőzni az ellenfelünket. És ennek a folyamatnak az elfogadásában jó társ, tanácsadó lehet az edző is. Amikor a gyerek megérzi, hogy élvezetes a tevékenység, sokat lehet játszani, jó a társaság, új barátságokat lehet kötni, akkor észre sem veszi, hogy a fizikai erőkifejtés közben elfárad. A munkafolyamatot úgy kell beépíteni az életébe, hogy ne kényszerként fogja fel a sportolást. Finn kollégám mondta, hogy az edzések során elnyert fizikai állapot erősíti a felfogást, növeli a magabiztosságot és az önbizalmat az életben. 

– Egy-egy nemzetközi mérkőzésen és bajnokságban – legyen az jégkorong vagy más csapatsport – érződik, látszik a különbség a nyugat- és kelet-európai csapatok között. És sajnos az is tény, hogy az utóbbi 30 évben – külföldi viszonylatban – nagyot hanyatlott a romániai sport. Az akadémia újfajta koncepciót honosítana meg. 

– Mi nagyon az alapoktól kezdtük az építkezést. Az új nemzedék, a kisgyerekek tömegsportolásának az ösztönzésével, a sportkultúra fejlesztésével más mentalitást szeretnénk meghonosítani. Valóban az a szomorú tény, hogy talán egy-két kivétellel az elmúlt 25 évben nem neveltünk ki Székelyföldön élsportolókat Nem volt edzőképzés, hiányzott a megfelelő infrastruktúra, elmaradt a gyerekek toborzása az általános iskolákból, nem volt anyagi háttér, elmentek a jó szakemberek, mert máshol jobb a kereset. A sportiskolai rendszerekben az edzők képesítési folyamata ugyanolyan, mint a tanároké, ahol fokozati vizsgákat kell tegyenek, majd a harmadik fokozatból mehetnek nyugdíjba. Ez nem ösztönző. A szakszövetségeknek kétévente licencvizsgát kellene szervezniük, ahol az adott kategória követelményeinek megfelelően ellenőrizzék a szaktudást, a metodikát, legyen pszichológiai, idegennyelv-vizsga, és számítson komoly kritériumnak a nemzetközi képzéseken való részvétel. A ’70-es években kialakított rendszerben egy edzőnek két csapata kellett legyen, 40-50 gyerekkel kellett egyszerre foglalkoznia. A mai rendszer szerint egy tréner a kisebb korosztályoknál legfentebb 7-8 gyerekkel kell foglalkozzon, hogy jó eredményt érjen el. A nagyobb korosztályoknál már meg kell jelenjen a fizikai felkészítő edző, a mentális képzéssel foglalkozó szakember és sokan mások. Mi az utóbbi alapján állítottuk össze a programunkat. 

– Ki és hogyan fogja majd használni átadás után a pályát? 

– Az a tervünk, hogy a héten kedden vagy szerdán a jégkorongozó gyerekek próbaedzésen kipróbálják a jeget. Február 8-án szeretnénk megtartani a hivatalos átadási ünnepséget. A pálya az utánpótlás biztosítására épült, ezért hétköznap reggeltől kora délutánig (15 óráig) korcsolyaoktatást, utána szakedzéseket tartanak este hétig, nyolcig, majd ezt követően kibérelhetik a jeget az amatőrök, vagy közkorcsolyázás lesz. Marosvásárhelyen három jégkorongozói múlttal rendelkező edző dolgozik: Kui Csaba, Vákár Lajos és Nadina Niciu, hozzájuk fordulhatnak azok, akik rendszeresen sportolnának. Hétvégén pedig mérkőzéseket szeretnénk szervezni. Ha megengedi a járványügyi helyzet, az idén egy U8-U10-es jégkorong-gyerektornát szervezünk, hogy népszerűsítsük a sportot. A sátorban legtöbb 200 ember tartózkodhat. A konténerek felett legtöbb 150 nézőt befogadó álló lelátót alakítunk ki. A marosvásárhelyi központot egy sportegyesület működteti majd. Jelenleg folyamatban van a tárgyalás. Kedden lesz a következő megbeszélés, ahol dönthetnek arról, hogy milyen jogi entitása legyen a gazdája a műjégpályának. Az is fontos, hogy ki lesz az a jégkoronghoz értő, lelkes menedzser, aki elvállalja a központ irányítását. 

– Jó hír, hogy lesz pénz a marosvásárhelyi Ligetben levő műjégpálya befejezésére, így várhatóan jövőben ezt is megnyithatják. Ennek a működtetése nem teremt egyfajta versenyhelyzetet, amiért talán kevesebben érdeklődnének az akadémiai központ kínálata iránt? 

– Egyáltalán, sőt, Marosvásárhely a megye két műjégpályát is el tudná tartani. Erre már van példa kisebb térségekben, mint a Csíki-medence, ahol három, vagy Gyergyószentmiklóson, ahol két műjégpálya működik. A sportegyesületek együttműködhetnek, hiszen fontos, hogy a jégkorong mellett fejlődjön a műkorcsolya és a short track (rövid pályás gyorskorcsolya) is. A marosvásárhelyi Ligetben levő pálya gazdája tud lenni egy jövendőbeli helyi felnőttcsapatnak, ahol biztos vagyok benne, hogy sok akadémiás gyerek kergeti majd a korongot. Helye kell legyen mindenkinek, mert csak közös erőfeszítéssel hozhatjuk be a több évtizedes lemaradást, és építhetjük újra a jeges sportokat Marosvásárhelyen, Maros megyében.