A határok nem választhatnak el

*Cseh Gábor és Jeszenszky Attila
Fotók: Nagy Tibor

A nemzeti összetartozás napja Marosvásárhelyen

A trianoni békeszerződés aláírásának 106. évfordulójára emlékeztek június 4-én a magyarok szerte a világban. Arra a párizsi békekonferenciára, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek ellenére a határok nem választhatnak el.

Csütörtökön, június 4-én délután Maros megye több templomában is megszólaltak a harangok. Marosvásárhelyen a nemzeti összetartozás napján a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Társaság Egyesület és a Bolyai téri unitárius egyházközség szervezésében az összetartozás emlékművénél és almafájánál került sor megemlékezésre, amelyen lelkipásztorok és hívek egyaránt szép számban vettek részt.

A megemlékezés Szakács György unitárius lelkipásztor igehirdetésével vette kezdetét. Mint hangsúlyozta, az összetartozás almafája az elszakított nemzet egységét jelképezi, akárcsak a harangláb. A múltba tekintés azonban nem azt jelenti, hogy elfelednénk a jelent, hanem számba vesszük azokat az értékeket, amelyek megtartanak, és szabadon megélhetjük őket. Nem abból kell merítkezni, amit elvesztettünk, hanem amit megőriztünk: a nyelvünket, kultúránkat, a hitet pedig – amely megtartotta nemzetünket az élet viharaiban – továbbadni, és a jövőbe tekinteni.

Soós Zoltán konzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa nevében tiszteletét fejezte ki az itthon maradottaknak, valamint az országhatárokon kívül élőknek, amiért megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat.

Moldován Irén magyar nyelv és irodalom szakos tanár a múlt emlékeit idézte fel, az általa megtapasztalt igazságtalanságokat, akadályokat, azt, hogy gyerekként és fiatalként miként élte meg annak a 106 évvel ezelőtti aláírásnak a következményeit. Az ünnepséget a Harmónia férfikórus, a Dr. Bernády György és az Evangélium kórusok fellépései színesítették. A művészi műsor keretében fellépett három fiatal tehetség is: Szabó Csongor, Török Krisztina és Fall Ágnes. 

Kilyén Ilka színművésznő Juhász Gyula Trianon című versével tette teljessé a méltóságteljes megemlékezést: „Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá. /Mert nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet…”

Cseh Gábort a nemzeti összetartozás szimbólumairól kérdeztük, mint köztudott, felállításuk a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Egyesület kezdeményezése volt. Mint az egyesület elnöke elmondta, a Bolyai téri unitárius egyházközség templomkertjében 2012-ben közösen egy almafát ültettek, amely az elszakított nemzet egységét jelképezte. 2023-ban pedig haranglábat állítottak az összetartozás jelképeként. A haranglábat Réti Zoltán alsócsernátoni fafaragó mester készítette, a harang, amely június 4-én megkondult benne, az 1690-es évekből származik. A harangláb egyik oszlopára Marosvásárhely, a másikra Zalaegerszeg neve van vésve, az összekötő táblán pedig az Összetartozunk szó olvasható.

Az ünnepi műsort koszorúzás követte, Soós Zoltán magyarországi konzul a csíkszeredai főkonzulátus képviseletében helyezte el az emlékezés koszorúját, Kovács Mihály Levente és Nagy Éva a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal részéről, Cseh Gábor és Jeszenszky Attila a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság részéről, valamint a marosszéki vitézi rend részéről is koszorút helyeztek az összetartozás emlékművéhez.

A nemzeti összetartozás napjának megemlékezése a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével zárult.