Új kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki Ausztriában
Ünnepélyes keretek között kihelyezték kedden az első olyan szlovén-német kétnyelvű helységnévtáblákat az ausztriai Karintia tartományban, amelyeknek a felállítását egy törvénymódosítás rendelte el.
Ünnepélyes keretek között kihelyezték kedden az első olyan szlovén-német kétnyelvű helységnévtáblákat az ausztriai Karintia tartományban, amelyeknek a felállítását egy törvénymódosítás rendelte el.
Az eseményen részt vett a szlovén és az osztrák kormányfő is. A szlovén politikus, Borut Pahor a törvény alapjául szolgáló politikai kompromisszumra utalva úgy vélekedett, hogy Ausztria „a helyes irányba halad” az 1955-ös államszerződés hetedik cikkében előírt nemzetközi jogi kötelezettségei teljesítése útján.
A burgenlandi horvát nemzetiséghez tartozó Nikolaus Berlakovich környezetvédelmi miniszter szintén üdvözölte a megállapodást. Egyes kisebbségi szervezetek, köztük ausztriai magyarok korábbi észrevételeire utalva kijelentette, hogy a hegységnévtábla-kompromisszum nem befolyásolja más őshonos ausztriai kisebbségek jogait.
Az ausztriai kisebbségi törvény módosításától egy több évtizedes vita lezárását remélik. A változtatás lényege, hogy immár 164 dél-karintiai településen írják elő szlovén-német helységnévtáblák és más „hivatalos útjelzők” használatát. Ez kétszer több, mint ahány településen jelenleg használnak kétnyelvű táblákat. A megállapodásba azokat a helységeket vették bele, ahol legkevesebb 17,5 százalék a szlovén népcsoporthoz tartozók aránya. Kedden Bad Eisenkappelben (Zelezna Kapla) és Sittersdorfban (Zitara) avattak fel táblákat, a többit szeptember végéig állítják fel.
A jogszabály vonatkozik a burgenlandi horvát, szlovén és magyar feliratokra is. Magyar-német táblákat továbbra is négy burgenlandi településen használnak majd. Egyúttal alkotmányos erejű törvény rangjára emelték ezt, valamint a szlovén, a horvát és a magyar népcsoportok hivatalos nyelvhasználatára vonatkozó szabályozást is.
Több kisebbségi szervezet, köztük magyar egyesületek ugyanakkor fenntartásuknak adtak hangot a módosításokkal kapcsolatban. Leginkább azt nehezményezték, hogy velük nem egyeztettek a módosításról, noha nézetük szerint azok az ő helyzetüket is érintik. Állásfoglalásuk szerint a tervezet jogi lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányza-toktól a járási elöljáróságok hatáskörébe kerüljön a kisebbségi nyelvű ügyintézés.
Josef Ostermayer, az áprilisi memorandumot a kormány részéről aláíró államtitkár vitatta, hogy nem egyeztettek minden érintett szervezettel. Kiemelte, a törvény értelmező részében az is szerepel, hogy nem teremthet az eddiginél hátrányosabb feltételeket. Hangsúlyozta azt is, hogy folyamatban van a kisebbségekről szóló törvény egy másik módosítása is.
