Tüdőfibrózis

Csökkenhet a tüdőkapacitás

A dr. Ianoşi Edith Simona tüdőgyógyász főorvossal folytatott beszélgetést megelőzően abból indultunk ki, hogy magas a tüdőt érintő poszt-Covid szindrómával orvoshoz forduló betegek száma. Mielőtt az okokra rátérnénk, kanyarodjunk vissza a vírusfertőzéshez, amely sok kellemetlen, negatív következménnyel járhat.

– Kezdjük talán azzal, hogy a SARS-CoV-2 vírus miért a tüdőt támadja meg elsősorban?

– A Covid–19 cseppfertőzéssel terjedő felső légúti betegség, amely számos szövődménnyel járhat, és elsősorban a tüdőn okoz kisebb vagy elterjedtebb elváltozásokat, amelyek tüdőgyulladás formájában jelennek meg. 

– A kialakuló tüdőgyulladás az esetek egy részében miért válik annyira veszélyessé, hogy lélegeztetőgépre szorul a beteg, és esetenként már nincs lehetősége a gyógyulásra? 

– A legnagyobb veszélyt az idősekre, az elhízottakra, a krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti, de lehet drámai lefolyású máskülönben egészséges fiataloknál is. A betegséget okozó vírus (SARS-CoV-2) súlyos esetekben a tüdőt, a szívet és a vesét, de szinte bármelyik szervet károsíthatja. Együtt járhat a fertőzés olyan általános gyulladással is, amelyet úgynevezett citokinvihar kísér. Ez az immunrendszer túlzott aktivitását, gyulladásos fehérjék fokozott termelését jelenti, és ilyenkor sajnos lélegeztetőgépre szorulhat a beteg.

– Milyen következményei vannak a Covidban kialakuló tüdőgyulladásnak a betegség után és poszt-Covid szindrómaként hónapok elmúltával? 

– A Covid–19-nek lehetnek hosszú távú szervi szövődményei. Csökkenhet miatta a tüdőkapacitás, aminek az a következménye, hogy az érintettek például nem tudnak úgy futni vagy gyalogolni, mint betegségük előtt. Ez a hosszabb távú szövődmény fiataloknál is jelentkezhet, még olyan esetekben is, amikor a tüdőt korábban dohányzás sem károsította.

– Mit jelent a tüdőfibrózis? Milyen elváltozások történnek a tüdőben? Milyen tünetei vannak, amikor már orvoshoz kellene forduljon a beteg?

– A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására (Covid–19) krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, ami végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkentve a légzőfelületet. 

A tünetek szempontjából a beteg a következő panaszokkal fordul az orvoshoz: gyengeség, étvágytalanság, hőemelkedés, láz jelentkezhet, száraz köhögés, fokozatosan súlyosbodó, kezdetben csak terheléskor, majd nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, fokozatosan kialakuló légzési elégtelenség.

– Milyen esély van a gyógyulásra?

– A nehézlégzést, a mellkasi fájdalmat és az elhúzódó köhögést a tartós gyulladás által kiváltott kislégúti és tüdőszöveti károsodások okozhatják. Amennyiben a poszt-Covid-szindróma igazolttá válik, szükséges a rehabilitáció; szakorvosi ellátást kell igénybe venniük a betegeknek, hogy komplex kezelést kapjanak.

– Fel van-e készülve az egészségügyi rendszer, és ezen belül a tüdőgyógyászat ezeknek a betegeknek az ellátására?

– A pulmonológiai rehabilitációnak nagy fontossága van a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegek kezelésében. Ilyenkor a rekeszizom megfelelő működésére szolgáló légzőgyakorlatokkal segítik a beteget. Fokozatosan emelik a fizikai aktivitást, rendszeres vérnyomás- és pulzusellenőrzés mellett. Ha a pszichés állapot javítására van szükség, az erre szolgáló módszerekkel ismertetik meg a pácienst. Emésztési zavar és hasmenés esetén dietetikai rehabilitációt is igénybe vehet az illető. Jelenleg hazánkban kevés rehabilitációs lehetőség létezik.