2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Toró hitelrontásról beszél

Az említett napilap azonban állítólag kiderítette, hogy az állítás hamis, mert a demokráciaközpontok az elmúlt hónapokban 2,2 millió lejt (500 ezer eurót) kaptak magyarországi közpénzekből.

Az egyik román központi napilap „feldobta” a magas labdát, amelyet, természetesen, a többi sajtóorgánum leütött. A hír arról szólt, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke korábban kijelentette, az EMNT által működtetett demokráciaközpontok „nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartozunk”.

Az említett napilap azonban állítólag kiderítette, hogy az állítás hamis, mert a demokráciaközpontok az elmúlt hónapokban 2,2 millió lejt (500 ezer eurót) kaptak magyarországi közpénzekből. A lap szerint a pénzeket egy, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó alapítvány utalta át az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom számlájára, amelyet a tavaly nyáron jegyeztek be. A pénzt a magyar állampolgárságot igénylő romániai magyarok tájékoztatási költségeire kapták, olvasható az említett újságban, amely azt is tudni véli, hogy a demokráciaközpontok alkalmazottainak listáján Tőkés László és Toró T. Tibor rokonainak, valamint a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt vezetőségi tagjainak neve is szerepel, akik több ezer eurós „fizetéseket” vesznek fel.

A magyar kormány prioritása a nemzetpolitika

Megkeresésünkre, hogy igaz-e, miszerint a rokonai is a demokráciaközpontok alkalmazottainak listáján szerepelnek és hatalmas pénzeket „nyúlnak le” magyarországi közpénzekből, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke kijelentette: „A cikk a hitelrontás kategóriájába tartozik. Valóban van egy 26 éves fiam, Toró Tamás, de semmi köze a demokráciaközpontokhoz és semmilyen fizetést nem vett fel olyan munkáért, amit nem végzett el. Véleményem szerint a hitelrontó írás megállapításait egyes RMDSZ-vezetők bizonyítékként fogták fel, például Kovács Péter főtitkár, holott nagyon jól tudják, mennyire lehet egy ilyen elfogult forrást bizonyítékként kezelni. Egyébként, aki elindította az egészet, annak a politikusnak az érdekszférájába tartozik, aki valamikor Adrian Năstasénak, majd Călin Popescu Tăriceanunak adott, most pedig állítólag Kelemen Hunornak ad tanácsokat.

Jogállami szempontból lényeges, hogy a pénzügyőrségre hivatkozó cikk írója – a pénzügyőrség egyébként a rendszeres vendégeink közé tartozik – nem tudja, hogy a magáncégek fizetései nem közérdekű információk, és ezek kiszivárogtatása törvényt sért. Csak ha valaki akarja, hozhatja nyilvánosságra a fizetését, amit egyébként Gergely Balázs meg is tett, egy banki kivonatot mutatott be a saját fizetéséről”.

A továbbiakban Toró elmondta, hogy három kategóriájú munkaszerződéses viszony van a demokráciaközpontokban, amelyekben több mint 100 alkalmazott dolgozik: vannak negyed, fél vagy egész normával dolgozók, az ügyintézők fizetése 870 és 1100 lej között van, az irodavezetők havi 1200-2000 lejt kapnak. Ezenkívül hatan a központi koordinációval foglalkoznak, bérük 2000 és 7900 lej között van. „Ezek az emberek komoly munkát végeznek, a demokráciaközpont alapprogramja mellett honosítással is foglalkoznak, amelyben eredményeket mutattak fel”.

Nagy felfedezés – jelentette ki –, hogy egyes civil szervezeteket a magyar kormány támogat. Ez a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettsége, bár egyesek a román nemzetállam elleni merényletnek fogják fel. Nincs titkolnivalónk, a magyar kormány nemzetpolitikája prioritásnak tekinti a határon túli magyar nemzetrészek ügyeit.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató