A racionális gondolkodás
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológusai, dr. Daniel David és dr. Horea Radu Oltean közreműködésével végzett kutatás arra a kérdésre keresett választ, hogy a racionális gondolatok milyen összefüggésben állnak az emberi optimizmussal és boldogsággal. A kutatócsoport korábbi kutatásai folytatásaként ezúttal azt igazolta, hogy a racionális síkra terelt megélések nemcsak tompító hatásúak, hanem a kimondottan pozitív érzelmek képződéséhez is nagyban hozzájárulhatnak.
A racionális érzelmi viselkedésterápia arra az elméletre alapoz, miszerint az emberi érzelmek nem közvetlenül a megélt életesemények hatására képződnek, hanem annak függvényében alakulnak ki, hogy milyen módon tulajdonítunk értelmet ezeknek. Ez történhet racionális vagy irracionális úton. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az életeseményekhez való irracionális viszonyulásmód negatív érzelmek képződéséhez, érzelmi zavarokhoz, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet, míg az életesemények racionális befogadása segít kitűzött céljaink elérésében, illetve hozzájárul a negatív események elfogadását támogató érzelmek kialakulásához.
A kutatás során 397 egyetemi hallgató töltött ki olyan önbevallásos kérdőíveket, amelyek azt mérték fel, hogy mennyire tudatosak életeseményeik értékelésében, illetve hogy milyen mértékben optimisták és boldogak. A kutatók felvetése igazolást nyert: kimutatták, hogy minél racionálisabb módon történik az életesemények értelmezése, annál optimistábbak és boldogabbak a megkérdezettek. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy a racionális magatartástípusok közül leginkább kettő mutat kapcsolatot a boldogsággal és az optimizmussal: az önelfogadás, valamint vágyaink és szándékaink rugalmas, nem abszolutizáló, nem dogmatikus megfogalmazása.
A kutatás eredményei teoretikus, valamint klinikai felhasználhatóság szempontjából egyaránt értékesek. Elméleti síkon a racionális érzelmi viselkedésterápia mellett sorakoztatnak fel újabb érveket, megmutatva, hogy ennek nemcsak enyhítő, tompító szerepe lehet a poszttraumatikus stressz, a depressszió vagy a szorongás leküzdésében, hanem közvetlenül is hozzájárulhat a pozitív érzelmek képződéséhez. Klinikai jelentőségük abban ragadható meg, hogy áthidalják a klinikai pszichológia és a pozitív pszichológia között tátongó szakadékot.
(BBTE – Kommunikáció és PR-iroda)
