Több mint 80 településen hallgatták meg az ott élők gondjait

Tessék mondani! – RMDSZ fogadóórák Maros megyében

Tessék mondani! címmel tartanak Erdély-szerte fogadóórákat az RMDSZ megyei szervezetei. Az utóbbi hetekben sorra járták végig Maros megye településeit is – a nagyobb városoktól a legkisebb falvakig – az RMDSZ parlamenti képviselői, szenátorai, önkormányzati képviselői, lehetőséget biztosítva ezáltal a magyarok által is lakott településeken élőknek arra, hogy személyesen osszák meg mindennapi gondjaikat azokkal, akik a döntéshozásban az érdekeiket képviselik. A Maros megyei fogadóórák eddigi tapasztalatairól Csibi Attila Zoltán, a Maros megyei RMDSZ elnöke számolt be a Népújságnak. 

– Mi az RMDSZ célja a Tessék mondani! névre keresztelt fogadóóra-sorozattal?

– A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már több mint két hete útnak indította a Tessék mondani! – RMDSZ fogadóórák Erdélyben nevű programját, mely természetesen, megyénkre levetítve, a Tessék mondani! –RMDSZ fogadóórák Maros megyében címet kapta.

Az első három hétben (mely időszak Maros megyében ezen a héten zárul) minden RMDSZ-es polgármester, megyei tanácselnök és alelnök, képviselő és szenátor feladata meghallgatni az embereket. Összegyűjtjük a gondokat, és ahol lehet, azonnal segítünk. A programot jövőre is folytatjuk, rendszeressé tesszük a vidéki fogadóórákat, hogy folyamatosan elérhetőek legyünk a lakosság számára. 

Nem új feladat, eddig is ezt tettük, most emeltük az intenzitást, és a továbbiakban rendszerességet biztosítunk ezen a téren. Részletes problématérképet készítünk, erre építjük a következő időszak munkáját, helyi, megyei, kormányzati és törvényhozási szinten egyaránt. Arra a kérdésre pedig, hogy miért ezt a nevet kapta a program, a válasz egyértelmű: az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ-re lehet számítani, bátran el lehet mondani nekünk, hogy mi az, ami orvoslásra, megoldásra vár. Bajban közelebb lépünk, nem hátrálunk – meghallgatjuk őket, és értük cselekszünk.

– Hány településre sikerült eljutni ebben az időszakban? 

– A fogadóórák beütemezésekor egyértelmű volt számunkra, hogy kivétel nélkül, minden magyarok által is lakott közigazgatási egységbe el akarunk jutni, hiszen függetlenül attól, hogy tömbvidékről vagy szórványról van szó, a magyar emberek gondjai a mi gondjaink is, tudomást akarunk szerezni róluk, és együtt megoldásokat kell találjunk. Ebben a háromhetes időszakban több mind 80 közigazgatási egységben tartottak fogadóórát az RMDSZ Maros megyei politikusai.

– Ilyen körülmények között, amikor az emberek gyakran ellenségesen viszonyulnak a politikumhoz, mennyire észleltetek nyitottságot a lakosság részéről? Inkább az idősebb korosztály képviseltette magát a fogadóórákon, vagy a fiatalabbak is éltek a lehetőséggel? 

– Azt kell mondanom, hogy a rövid kiközlési idő ellenére, gondolok itt arra, hogy legtöbb esetben a találkozó előtt egy-két nappal hirdettük meg a fogadóórák helyszíneit és időpontjait, meglepetésünkre, szép számban vettek részt ezen alkalmakon az érdekeltek, korosztálytól függetlenül. Ez rendkívül erős visszajelzés számunkra, hiszen mindez azt tükrözi, hogy a magyar emberek bíznak bennünk, és számítanak ránk, függetlenül attól, hogy személyes kérdésről, vagy egy települést, közösséget érintő problémáról, hiányosságról van szó. Ugyanakkor, számunkra is egyértelmű, hogy válságban, nehézségek idején akkor döntünk jól, ha tisztán halljuk és látjuk az emberek problémáit. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél több szemszöget láthassunk. Úgy vélem, e tekintetben is eredményesnek bizonyult ez a program első és intenzív szakasza.

– Melyek a leggyakoribb problémák, amelyekről az emberek beszámoltak? Vannak-e jelentős különbségek ezen a téren, pl. a nagyobb városokban, valamint a kisebb, félreesőbb településeken, akár a szórványvidéken? 

– Ami a személyesebb problémákat illeti, hasonló jellegű kérdések merülnek fel megyeszerte, gondolok itt a nyugdíjazásra, vagy nyugdíjkiszámítási kérdésekre, de ugyanide sorolhatjuk a telekelési, erdők őrzésével kapcsolatos problémákat, procedurális hiányosságokat, de ugyanúgy foglalkoztatja az embereket az infrastruktúra állapota, a közszállítás gördülékenysége, valamint az idős-, és beteggondozás kérdése.

Szórványvidéken kicsit jellegzetesebb a helyzet. Az egész megyére jellemző problémák mellett, ezen településeken sok esetben kultúránk, nyelvünk és hagyományaink, egyszóval megmaradásunk a tét, és ez a helybélieket is foglalkoztatja. Ezen vidékeken a magyar nyelvű oktatás, a közösségépítő programjaink támogatása, egyházaink megerősítése, valamint a diákok és munkavállalók ingázása a legjelentősebb kérdés.

Nagyvárosokban, és gondolok itt főként Marosvásárhelyre, mindezen gondoknál égetőbb a közszállítási rendszer további bővítése, az okos buszmegállók üzembe helyezése, a mindenkori parkolási kérdés megoldása, a lakótársulások átláthatóbb gazdálkodása, valamint a megnövekedett autós forgalom okozta kihívásoknak a megoldása.

– Mi a célja az RMDSZ-nek a fogadóórák során összegyűjtött információkkal, a magyarlakta településeken élők által jelzett problémákkal? Hogyan próbál a szervezet ezekre valós segítséget nyújtani? 

– Célunk, hogy összegyűjtsük a gondokat, és ahol lehet, azonnal segítsünk. Természetesen nem tudunk minden kérdésre, problémára rögtön választ adni, de fontos, hogy rövid időn belül visszajelezzünk a fogadóórák résztvevőinek. 

A hosszútávú célunk viszont, hogy részletes problématérképet készítsünk, hiszen erre szeretnénk építeni a következő időszak munkáját. Ezek által akarjuk hatékonyabbá tenni önkormányzatainkat, valamint ezek mentén szeretnék javítani a törvénykezés és közpolitikák terén az embereket érintő eljárásokon.