2024. december 18., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A családban tapasztalt attitűdnek jelentős szerepe van

A románnyelv-tanulás folyamatos kínlódás, miközben az angolt valósággal szívják magukba már a kisiskoláskorú gyerekek is – ritka az a magyar anyanyelvű család, ahol ne ez lenne az általános tapasztalat, amely előtt értetlenül állnak a románul egyébként jól beszélő szülők is, akik a mindennapokban, a gyerekekkel kapcsolatos ügyek intézésekor vagy éppen a játszótéren gyakran szembesülnek a kérdéssel: hogy lehet, hogy egy 8-9 éves gyerek nem érti, és nem tud válaszolni, ha románul szólnak hozzá? A jelenlegi oktatási rendszer, Erdélyben a szűk környezetünk, az életstílusunk nem biztosít megfelelő teret és lehetőséget az élő román nyelv elsajátításához, hiszen az átlag magyar gyerek szinte csak az iskolában, a románórákon találkozik a nyelvvel.


Miért nem beszélnek a magyarok románul? – erre a kérdésre keresték a választ a napokban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, nagy érdeklődésnek örvendő, kétnyelvű beszélgetésen, amely a romániai magyarok nyelvtanulási kihívásaira próbált rávilágítani. A rendezvényen dr. Bethlendi András kisebbségjogász, az MCC erdélyi akadémiai ügyeinek igazgatója, dr. Bakk-Miklósi Kinga, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Tanárképző Intézetének vezetője, egyetemi tanár, pszichológus, Bogdan Raţiu románnyelv- és irodalomtanár, Kovács Karola nyelvész, az MCC posztgraduális hallgatója, valamint Rotaru Daniel leendő romántanár, az MCC Egyetemi Programjának diákja boncolgatták a közérdekű témát, és olyan tévhiteket próbáltak eloszlatni, amelyek a román és magyar közösségben egyaránt elterjedtek, ugyanakkor szó esett az oktatási rendszer hiányosságairól, valamint a kulturális sokszínűség előnyeiről is.

A nyelv elsődleges szerepe, hogy megértsük egymást

A résztvevők az egyik legnagyobb tévhitként azt emelték ki, hogy a magyarok nem tudnak és nem is akarnak megtanulni románul, hiszen a szociológiai felmérések alapján a romániai magyarok több mint 90 százaléka fontosnak találja a román nyelv ismeretét. Kovács Karola szerint az egyik akadály, ami annak útjába áll, hogy hatékonyan elsajátítsuk a román nyelvet, az a saját múltunkból gyökerező sztereotípiákból, tévhitekből ered. Az egyik ilyen, hogy a magyar anyanyelvűek soha nem fognak tudni igazán jól megtanulni románul. Ezzel elsősorban az a probléma, hogy nem teszünk különbséget, teljesen más egy magyarnak megtanulni a román nyelvet, ha Székelyudvarhelyről származik, és más, ha Aradon él, hiszen más környezet veszi körül, más nyelvi szocializációs közegben nő fel. Sokan azzal is magyarázzák, hogy teljesen más nyelvcsalád, de ez sem állja a helyét, hiszen az angol is teljesen más nyelvcsalád, a német szintén. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy attól valaki nem lesz kevésbé magyar, ha jól tud románul – hangsúlyozta. Kovács Karola kiemelte, elenyésző azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudnak románul, inkább az okoz gondot, hogy sokan kellemetlenül érzik magukat, amikor meg kell szólalni román nyelven, attól tartva, hogy hibáznak beszéd közben. – Elfelejtjük, hogy a nyelv elsődleges szerepe a kommunikáció, az, hogy megértsük egymást. Ha elmarad, vagy nem jó helyre kerül egy névelő, vagy nem megfelelő a hangsúly, mindez másodlagos – mutatott rá a nyelvész.

A családban közvetített attitűdnek óriási a szerepe 

A család felelősségét hangsúlyozta a nyelvtanulás folyamatában dr. Bakk-Miklósi Kinga, aki szerint fontos az egészséges érzelmi szálak kialakítása a román nyelv kapcsán. Mint mondta, édesanyaként már a gyereke születésekor egyértelmű volt számára, hogy ha valakinek a segítségét fogja kérni a gyereknevelésben, az egy román asszony lesz, aki tud magyarul. – A román számunkra másodnyelv, és nem második nyelv, ezt szoktam hangsúlyozni, hiszen van egy prioritás a mi esetünkben, a román nyelv környezeti nyelv, amennyiben itt akarunk élni és maradni. Második nyelv az angol, a francia, a német – adott hangot véleményének dr. Bakk-Miklósi Kinga, aki kétnyelvű magyarnak tartja magát, és erre próbálja nevelni, szocializálni a gyerekét. Náluk a családban mindig az volt a normalitás, hogy a románt tanulni kell, tudni kell.

A pszichológus az attitűd szerepét emelte ki, mint mondta, nem mindegy, hogy mi az, amire szocializáljuk a gyerekeinket, ki tanítja őket másodnyelvre, hiszen elsősorban nem azzal, amit mondunk, hanem a viselkedéssel, attitűddel, viszonyulással, hangsúllyal, hanghordozással, mimikával közvetítjük a hozzáállásunkat. Hiába nem mondjuk ki, hogy esetleg ellenszenves számunkra a román nyelv, ha úgy beszélünk róla, úgy tanítjuk, hogy mindenki, a gyerek is érzi. Ugyanakkor nem elég, ha a szülő azt mondja, meg kell tanulni románul, az általa közvetített modell a lényeg, az, amit lát a gyerek, hogy mit csinál a szülő, ha román nyelvi helyzetbe kerül, hogyan viszonyul a nyelvhasználathoz – mutatott rá.

Dr. Bakk-Miklósi Kinga úgy véli, számunkra, erdélyi magyarok számára az is gondot okoz, hogy úgy próbálunk románul beszélni, mint ahogyan az anyanyelvünkön tesszük, és zavar, ha ez nem jön össze, azaz a hangsúlyból, a különféle egyeztetési hibákból kiderül, hogy magyarok vagyunk. Kognitív szempontból tudjuk, hogy ezzel semmi gond nincs, szabad tévedni, szabad nem román anyanyelvűként megnyilvánulni, de elismerte, egyetemi tanárként, amint ő maga is előadáshelyzetbe kerül, amikor pedagógusként kell megnyilvánulnia, ott van az erős elvárás önmagával szemben, hogy tökéletesen kell beszélni a nyelvet.

Ugyanakkor az intézetvezető szerint itt, Marosvásárhelyen, Erdélyben az a mentalitás uralkodik, hogy a románt tanulni, jól tudni azt jelenti, hogy valamit feladunk az identitásunkból, ami óriási tévhit. A másik ok pedig, amiért nem szívesen tanuljuk a románt, az a nyelv megítélése, manapság ugyanis sokkal „vagányabb” angolul tudni, mint románul. Mindemellett ma is sokan vélekednek úgy, hogy ha a románok nem tanulnak meg magyarul, mi miért tanulnánk meg az ő nyelvüket?

A román nyelv elsajátítása egy jog, amit az államnak biztosítania kell

Dr. Bethlendi András jogi szempontból világított rá a kérdésre, mint mondta, a románnyelv-tanulás folyamatát a társadalmi nyomás és a saját magunkkal szembeni elvárásaink is nehezítik, hajlamosak vagyunk a román nyelv elsajátítását kötelezettségként megélni, holott ez elsősorban jog, az államnak pedig biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy a magyar gyerekek a közoktatásban megfelelően elsajátíthassák, azok is, akik a Székelyföldön élnek, és az iskola falain kívül gyakorlatilag nem találkoznak a román nyelvvel.

A magyar felirat elismerés, üzenet, hogy mi, magyarok ugyanúgy itthon vagyunk

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a méltányos együttélés érdekében elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet, amely egyszerű gesztusokkal is kifejezhető, mint az egymás nyelvén való köszönés, a többnyelvű helységnév- és tájékoztató táblák elhelyezése vagy az intézmények többnyelvű kommunikációja. Rotaru Daniel a Mini Erdély Parkot hozta fel pozitív példának, ahol a makettek mellett a kör alakú információs táblák három egyenlő részre vannak felosztva, és sorrend nélkül szerepel rajtuk az információ magyar, román és angol nyelven.

A köztereken, közintézményekben lévő magyar feliratok, illetve ezek hiánya kapcsán dr. Bethlendi András hangsúlyozta, sohasem arról szól a kérdés nekünk, magyaroknak, hogy nem tudnánk elolvasni és megérteni a szöveget, ami csak románul vagy emellett angolul is ki van írva, hanem számunkra a magyar nyelv használata a köztereken, közintézményekben egy elismerés, azt jelenti, hogy annak a nyelvnek, annak a kultúrának a jelenléte az adott helyszínen őshonos, természetes, magától értetődő, és azt üzeni a világnak, hogy mi, magyarok ugyanúgy itthon vagyunk – adott hangot véleményének a kisebbségjogász.

Jelentős a különbség a kilencedikbe érkező diákok romántudás-szintje között

Bogdan Raţiu, aki több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a román nyelv magyar diákoknak való oktatásában, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskolában több nemzedékkel próbálta megszerettetni a nyelvet és kultúrát.

Mint mondta, egy-egy osztályon belül is jelentős különbségek vannak a diákok között, hiszen mindenik más környezetből érkezik. Van, aki magyarlakta vidékről jön, ahol szinte egyáltalán nem volt lehetősége arra, hogy iskolán kívül találkozzon a román nyelvvel, mások vegyes házasságból, ahol az egyik szülő román anyanyelvű, ezért mindenikük más szinten beszéli a nyelvet, amikor megérkezik kilencedikbe, ezért a pedagógusnak nagyon nehéz összehangolni a tanulók tudásszintjét úgy, hogy mindenkivel megfelelően tudjon dolgozni. A pedagógus kiemelte, az iskolára mindig kulturális közegként tekintett, ahol a diákok attitűdjét is formálni kell a román nyelv és kultúra kapcsán, ugyanakkor biztatni őket arra, hogy merjenek megszólalni, akkor is, ha esetleg hibákat ejtenek beszéd közben. Rámutatott, idén fog érettségizni az első olyan generáció, amely már teljesen a 2011 óta bevezetett, megkülönböztetett módszertan szerint tanult románul, azonban egy következetes, az eddigi rendszer hibáit, hiányosságait megvitató, tudományos elemzésen alapuló tantervi reform nélkül nem lesz számottevő fejlődés a magyar ajkú diákok román nyelvi készségei terén.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató