2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ködben ember haladt. Páncélos hó harsant a súly alatt.

Szakadt a fátyol, hegytetőre ért


Ködben ember haladt.

Páncélos hó harsant a súly alatt.

 

Szakadt a fátyol: hegytetőre ért.

...fény szédítette s egy napos titok,

s dermedt rügy-csipkerózsikák között (cinege) dalolt:

Nyitni fog, – nyitni fog, – nyitni fog!...

– kezdi Téli reggelét Áprily Lajos.

Most még békés hó sincs, s lesz-e? Vegyük elő a csíziót! Útbaigazít-e, hadd lássuk!

Érted-e a csíziót? – kérdik manapság is –, azaz hozzáértő ember vagy-e?

A csízió eredetileg a 24 hexametersorból álló verses naptár volt, minden hónapra két sor jutott. Ez a két-két sor pedig annyi szótagból állt, ahány napos volt a hónap. A szöveg a hónap legfontosabb egyházi ünnepeinek rövidítését tartalmazta. Január első felére ez így hangzott:

Cisio Janus Epi sibi vendicat Oc Feli Mar An

Prisca Fab Ag Vincen Paul Pol Car nobile lumen

A rövidítéseket feloldva:

Circumcisio Januarius Epiphania sibi vendicat Octava Felicis Marcelli Antonii

Prisca Fabiani Agnetis Vincenti Conversio Paulus Polycarpi Caroli Magni nobile lumen.

Ebből tudhatta a csízióértő, hogy január elsejét (Cisio Janus – az Úr, mármint Jézus körülmetélésének ünnepét) hatodikán követi vízkereszt (a verssor hatodik szótaga – Epi sibi). Nyolcadika után magának követeli a figyelmet 16-án Boldog Marcellus pápa (Oc Feli Mar). A hónap első fele Remete Szent Antallal ér véget 17-én (An), hogy 20-án a fehér galamb választotta pápával, Fábiánnal folytatódva (Prisca Fab) érkezzen el 25-re, Pál győzedelmes megtéréséhez, a pálforduláshoz (Vincen Paul). A hónap Szent Policarpus (Pol) ünnepén át Charlemagne frank király halálának emléknapjával (814. január 28. – Car nobile lumen) zárul.

Mivel a naptárvers első szava cisio, ezzel a szóval nevezték el magyarosan az egészet csíziónak, mint ahogy állandó más szövegeket is kezdő szavával szoktunk megnevezni: miatyánk, hiszekegy. Mikor szólásunk keletkezett, a csízió már nem magát a naptárverset, hanem a kalendárium ponyvakiadványát jelentette.

A kalendárium olvasóinak már sokkal többet adott, feltüntette a hétköz- és ünnep-napokat, a holdjárást, s olvasmányul is szolgált. A nemzeti nyelvű kalendáriumok közös mintája a csillagász Regimontanus 1474-ben a pápa felkérésére készített munkája volt. Ennek szerkezetét, tanításait és tévhiteit másolták és egészítették ki évszázadokon át. Ifj. Heltai Gáspár 1592-ben Kolozsvárott kiadott Cisiója is ilyen, megtoldva a lóbetegségek (!), népi kuruzslás és babonák leírásával. Szabó Sámuel brassói helytörténész írta volt meg 1981-ben a Brassói Lapokban, hogy egy csaknem kétszáz éves, agyonforgatott, egykor merített papírra kézzel írott könyvecskére bukkant, címe Örökk Üdökre Szólló Calendárium 1738-dik Esztendőtől fogva a világ végéig. A füzetecske hátlapján a következő magyarázatot találjuk:

Ezenn Calendáriumot leírtam Deákból magyarra fordítottam Homorós Almási Sós Pál Madaséri fungens oskola Mester az 1816-ik Esztendőben o-ber napjaiban.

Mivel az eredeti szövegíró ismerte az úgynevezett napkör szerint 28 évenként ismétlődő vasárnapok sorrendjét, feltételezte, a kor akkori tudásának megfelelően, hogy az esztendő jellegét meghatározó események 28 évenként megismétlődnek. Így aztán az általa megfogalmazott 28 csízió a világ végéig szolgálhat. Így az 1735-ben lejegyzettek ismétlődnének majd 2015-ben is.

Nyilvánvaló, rég nem illőek a mára a pestis, kolera s más efféle bajok jövendölései, s szó sem eshetett a világégések megjövendölhetőségéről, ahogy a ma természeti katasztrófáiról sem.

Az UNESCO bő éve fogadta el a 2015. évet a fény nemzetközi évének.

A fény életünk. A fény hoz üzenetet a világegyetem legtávolabbi pontjairól, szintúgy az anyag legrejtettebb részecskéiről.

A mai éjszaka csillagos egén a legfényesebb égitest napnyugta után a Jupiter a Rákban látható. A zeniten a Szekeres csillagkép trónol, délre tőle az Orion homokórája látszik, kissé nyugatra tőle fényesül a Bika Aldebaranja, a Bujdosók csillaga. Messze tőlük észak felé a Kis Göncöl és a Nagy Göncöl cammog Sarkcsillagunk körül.

A hajnali napkelte már Tyimirjazevet idézi: A Nap gyermekei vagyunk.

…S amerre járt:

hegyek ontották rá a napsugárt…

– folytassuk Áprily fényódáját –

…Köd várta lent.

A ködbe visszament

s házába tért derült aszkétaként.

 

Két szemben a csodálkozás kigyúlt:

– Sötét ember, honnan hozol ma fényt?

A megszerezhető tudás békés fénysugárreményében, maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2015-ben, Apponyi Albert 1920-as trianoni beszéde után 95 évvel, amelyben a gróf a területi kérdések eldöntéséhez népszavazást kért.

 

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató