Minden meddőséggel küszködő házaspár életében nagy stresszforrást jelent a gyerekáldás hiánya. Az idők során sok tévhit látott napvilágot a témában. Annak ellenére, hogy az első lombikbébi, Louise Brown születése óta az orvostudomány ezen területének rohamos fejlődése korszerű beavatkozásokkal és kezelési lehetőségekkel járul hozzá ahhoz, hogy egyre több meddő házaspár életében a csodavárás valósággá váljon, a legtöbb pár számára a lehetőségek ismeretlenek.
Az ideális fogamzási állapot rendkívül sok mércétől, lelki és testi tényezőktől függ, ráadásul itt kétszereplős a nyomozás. Sokan évekig probálkoznak, majd évekig vizsgálják őket, mire kiderül, hogy egészen máshol keresték az okokat, mint ahol valójában vannak. Hasznos lehet néhány, a meddőséghez kapcsolódó tévhit eloszlatása a következőkben.
Tévhit: a meddőség egy ritka betegség.
Tény: meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres fogamzásgátlástól mentes szexuális együttlét ellenére egy éven belül nem jön létre terhesség, 35 év felett hat hónapban határozták meg ezt az időszakot, ugyanis a petesejtek minősége a kor előrehaladtával romlik. Világszinten minden hetedik házaspárnál gondot okoz a teherbe esés, Romániában a gyerekre vágyó párok 16,8 százaléka küszködik meddőséggel.
Tévhit: a meddőség csak a nőket érinti.
A valóságban az okok szinte egyenlő arányban oszlanak meg a férfiak és nők között. Általánosságokban elmondhatjuk, hogy egy párnál 30-40 százalékban a nő a gyermektelenség oka, és ugyanilyen arányban fordul elő, hogy a férfi a meddő, húsz százalékban pedig mindkét félnél problémák lehetnek. 10-15 százalék közé tartozik azon helyzetek aránya, melyben megállapíthatatlan a meddőség oka.
Nőknél lehetséges ok lehet a petevezető elzáródása vagy a méh és a petefészek jóindulatú daganata, úgymint az endometriózis, myoma, petefészekciszta vagy policisztás petefészek szindróma (PCO). Előfordul, hogy a méh fejlődési rendellenessége vagy immunológiai probléma áll a meddőség mögött.
A kivizsgálásnál fontos az összes lehetséges ok megtalálása, mivel egyetlen tényező ismerete nem zárja ki, hogy ugyanannál a házaspárnál egyszerre több meddőségi ok is jelen legyen. Fontos kezdetektől meddőségre szakosodott orvoshoz fordulni, hiszen így a házaspár fölösleges érzelmi és anyagi vakvágánytól mentesítheti magát.
Tévhit: a meddőségnek lelki és párkapcsolati probléma az okozója, és nem a szervi eltérés.
Habár a teherbe esés nehézsége jelentős stresszel és komoly pszichés és érzelmi teherrel jár együtt, amely a pár mindkét tagját és kapcsolatukat is érinti, a meddőség hátterében mindig létezik egy funkcionális kiváltó ok is.
A meddő párok férfi és női tagjainál is jelentős mértékben növekszik a szorongás, a stressz szintje, negatív érzelmek megjelenése, melyek a párok életében sok esetben konfliktusok sorozatához vezethetnek. Ezért fontos a házaspár közötti jó kommunikáció, hogy meg tudják beszélni egymással érzéseiket, félelmeiket, ha kell, akár pszichológus bevonásával, tanácsadással.
Tévhit: a gyerekvállalás ráér a 40-es éveinkben is, hiszen a média is tele van 40 fölötti kismamákról szóló hírekkel.
Ami viszont sokszor kimarad a hírekből, az, hogy a legtöbb nő 43 éves kora után petesejt- vagy embrió-donációval maradt állapotos.
Biológiai szempontból a 22-26 közötti életév tekinthető a gyerekvállalás legideálisabb időszakának, míg 30 év körül a saját petesejttel történő megtermékenyítés az esetek felében jár sikerrel, 40 év felett meredeken zuhan az eredményességi arány, 45 éves korban pedig szinte a nullával egyenlő.
Világviszonylatban míg egy évtizeddel ezelőtt a kezelésre jelentkező párok 15 százaléka tartozott a 40 feletti korosztályba, ma már a páciensek fele. Épp ezért kiemelt fontosságú ügy lenne a reprodukciós egészséggel kapcsolatos felvilágosítás kérdése már középiskolás korban.
Tévhit: a meddőségi kezelési eljárások bonyolultak és költségesek, így elérhetetlen a legtöbb pár számára.
A gyermek után vágyó meddő párok jelentős hányada kezelhető gyógyszeresen, a reproduktív rendszer funkciójának sebészi helyreállításával, valamint az asszisztált reprodukciós technikák, mint az inszemináció vagy az in vitro fertilizáció, az ún. lombikbébiprogram segítségével. A lombikbébiprogramra az utóbbi években Romániában is létezik részleges állami támogatás. Az elkövetkező hetekben a meddőséghez kapcsolodó néhány témával részletesebben is fogunk foglalkozni.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
