Az aszály a kukorica- és napraforgótermést is fenyegeti

Teljében a búza aratása

Országszerte nagy kárt okoz az aszály, a terméskiesés óriási. Maros megyét – a Mezőség kivételével – jobban elkerülte az aszály, mint a Kárpátokon kívül eső régiókat, így a károk nem olyan számottevőek. Megyénkben idén több 30 ezer hektáron termelnek búzát, valamivel kisebb területen, mint tavaly. Az aratás nemrég kezdődött el, eddig több ezer hektárról takarították be a termést. Milyen terméshozamokra számíthatunk idén e régióban? – kérdéztük Ileana Guşatut, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatóját. 

10 százalékkal kevesebb árpatermés 

Maros megyében befejezték az árpa és a rozs aratását. Ezek a kultúrák kisebb területeket foglaltak el, 3414 hektár árpát, 910 hektár őszi árpát, míg 220 hektár rozsot kellett learatni. Ileana Guşatu igazgató elmondta, hogy a betakarított termés idén körülbelül 5-10 százalékkal kevesebb, mint tavaly. 

Búzából is kisebb hozamokra számíthatunk

Megyeszerte 30.116 hektárt tesznek ki a búzaföldek, ez a terület 2000 hektárral kisebb, mint tavaly.

– Az aratás most kezdődött el, a gazdák hozzávetőlegesen ezer hektárt arattak le. Előreláthatólag kevesebb lesz a termés, mint tavaly. Arra számítunk, hogy a napokban lesz egy kis eső, ami valamelyest segíti még a búzaszemek növekedését, és emeli ezek nedvességtartalmát, hozzájárulva a terméshozamok növeléséhez. Ha nem lesz csapadék, akkor 10-15 százalékos terméskiesést regisztrálunk – mondta az igazgató.

Ha nem lesz eső, nem fejlődnek ki a kukoricaszemek

Miközben az őszi vetések Maros megyében nem sínylették meg annyira a csapadékhiányt, mint az ország más vidékein, gondok lesznek a tavaszi vetésű kultúrákkal, a kukoricával és a napraforgóval. 

– A megyében a legnagyobb területen (több mint 70 ezer hektáron) kukoricát termelünk, ez a legjelentősebb kultúránk. Azoknak, akiknek optimális időben sikerült elvetni a kukoricát és a napraforgót, s akik betartották az előírt technológiát, kevesebb veszteségeik lesznek, még akkor is, ha továbbra is csapadékszegény lesz az időjárás. Ezek a kultúrák nagyon szépen fejlődnek. A megyét járva látható, hogy szépek a kukoricások, csövesednek már, de ha nem lesz eső, nem fejlődnek ki a kukoricaszemek. Azok a gazdák, akik tavasszal későre tudták elvetni a kukoricát, nem várhatnak jó termést, mert a növények vízhiány miatt nem fejlődtek megfelelően. Ez a jelenség a területek legtöbb 30 százalékán tapasztalható. Mezősályiban a kukorica és a napraforgó is szenved a szárazságtól, reméljük, adnak az égiek egy kis esőt – mondta Ileana Guşatu igazgató. 

A kikötőben 1,5 lej a búza kilója

A búza árának alakulásáról az igazgató elmondta, hogy ez mindenképpen magasabb lesz, mint tavaly. Ehhez hozzájárulnak az előállítási költségek, drágább az üzemanyag, jóval magasabb áron szerezték be a vetőmagot, a műtrágyát, a vegyszereket, s ez mind meg fog mutatkozni a gabona árában. Az aszály miatti kisebb hozamok is felnyomják az árakat. Továbbá az a tény, hogy az európai búzatermelés 10-15 százalékát biztosító ukrajnai termés kérdésessé válik, nagyban befolyásolja az árat. A hazai termelők idén 1,4-1,5 lejért értékesítették a búza kilogrammját a konstancai kikötőben, ez jóval magasabb ár, mint tavaly.