Drágábbak lehetnek az idei hajlítható Samsungok
A dél-koreai techóriás nyáron mutatja be hajlítható telefonjait, erre pedig már ténylegesen nem kell sokat várni. Az információk szerint július 22-én fogja bemutatni a dél-korai vállalat a Samsung Galaxy Z Flip8 és Z Fold8, valamint a teljesen új Galaxy Wide Fold is. Azonban a memóriaválság és a gyártási költségek megnövekedése miatt idén minden bizonnyal többe fognak kerülni az újdonságok, mint a tavalyi változatok.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyibe fognak kerülni az újdonságok, viszont egy közelmúltbeli szivárogtatás alapján úgy tűnik, hogy mélyen a zsebükbe kell nyúljanak azok, akik valamelyik készüléket meg szeretnék vásárolni. Mármint mélyebben kell a zsebükbe nyúljanak, mint a tavalyi modellek esetében, mert minden jel arra utal, hogy vastagabban fog a Samsung tolla. A memóriaválság és a gyártási költségek megnövekedése továbbá nemcsak a dél-koreai céget érinti, hanem többek között az Apple-t is, a szeptemberben érkező Pro iPhone-ok is már biztosan drágábbak lesznek, mint a tavalyi változatok, egyesek szerint pedig egészen meredek áremelkedés következhet be az almás cég esetében (is).
De térjünk vissza a hajlítható Samsungokhoz. Az európai és ázsiai értékesítési csatornáktól származó információk alapján az áremelés belső és külső tényezők kombinációjának lehet köszönhető. Bár a Naver blog cikke ezt konkrétan nem említi, de az okok között egészen biztosan ott lehet, hogy a memória (RAM) ára az egekbe szökött a mesterséges intelligencia miatt, globális memóriaválságot idézve elő. Emellett más alkatrészek ára is emelkedett az elmúlt egy évben. Vagyis több termelési költség is emelkedett, erre pedig a vállalatoknak reagálniuk kell, a legkézenfekvőbb dolog pedig, hogy a megnövekedett költségeket – vagy azoknak legalább egy részét – áthárítják a végső felhasználókra, azaz a vásárlókra.
Elítéltek egy brit férfit, aki kalóz-CD-ken terjesztett zenét
2026 közepén is túl vagyunk, az asztali számítógépek kvázi eltűntek, a legtöbb esetben all-in-one számítógépekkel lehet találkozni, illetve laptopokkal, ezekből viszont immáron bő egy évtizede kivették a gyártók az optikai egységet, azaz a CD/DVD olvasót, mert nemes egyszerűséggel nem volt rá igény. A flopi helyét vette át a CD, majd a DVD, ezt követően jöttek a stick-ek és a külső hardok, mostanra viszont már ezeknek is igencsak leáldozóban van, a felhő alapú tárhely ugyanis mindent helyettesít. Napjainkban a CD kvázi egy múzeumi kifejezés, legutóbb akkor jelent meg a magyar közbeszédben a fogalom, amikor Hankó Balázs, Magyarország volt kulturális és innovációs minisztere egy CD-n adta át az új kormánynak a kért információkat. Mivel az „innováció” is szerepelt az adott minisztérium nevében, ezért különösen nevetséges volt a történet, de ez egy másik lapra tartozik. Nemrég azonban megint előkerült a CD fogalma, igaz nem Magyarországon és nem is Romániában, hanem Nagy-Britanniában, ahol a 47 éves Marc Kearns éveken át árulta úgy a remixelt zenéit, hogy ő írta ki azokat CD-re a vásárlóknak.
Hozzá kell tenni a történethez, hogy a kiberbűnözők napjainkban már egészen kifinomult módszereket használnak arra, hogy a szerzői joggal védett tartalmakat illegálisan terjesszék. Arra is számos példa van, hogy a bűnözők kalózoldalt hoznak létre, ahonnan nem is kell feltétlenül letölteni a tartalmat, hanem elég streamelni, a fizetés pedig kriptovalutában történik, amit nehezebb nyomon követni. Na, ehhez képest kijelenthető, hogy egészen kőkorszaki módszerekkel dolgozott a brit férfi, akit június végén ítéltek el az Egyesült Királyságban kalózkodásáért.
A BBC beszámolója szerint a kelet-yorkshire-i East Cowickban élő 47 éves Marc Kearns 26 hónap börtönt kapott (18 hónapra felfüggesztve), mert ismert előadók zenéiből készített remixeket – amiket aztán CD-re kiírva árult. A hatóság már 2018-ban tudomást szerzett az illegálisan terjesztett CD-kről, majd 2019-ben el is kezdték a nyomozást, végül 2022 szeptemberében fogták el a férfit. Az ügy csak most zárult le, a bíróságon Kearns több vádpontban is bűnösnek vallotta magát. Az imént említett büntetés mellé 250 óra közmunkát is kell végeznie, amiért természetesen nem jár majd fizetség.
A bíróság azt is kiemelte, hogy az illegális kereskedelemből jelentős bevételük származhat a kalózkodóknak, így bíznak abban, hogy a Marc Kearns ellen hozott ítélet másokat is eltántoríthat az ilyen tevékenységek végzésétől. A férfit tehát valamilyen szinten példa statuálására is használták, mert valahogy nehezen tudjuk elképzelni, hogy neki komolyabb bevétele származott volna a CD-kből, mert a legtöbb ember most már streaming platformokon (például YouTube, Spotify) hallgat zenét, valamint a legtöbb újabb autóban sincs már CD-olvasó.
A bűnözőknek pedig különösen nem ajánlott, hogy CD-n árulják a kalóz tartalmakat. Marc Kearns-t is minden bizonnyal azért tudta elfogni a hatóság, mert fizikai adathordozón kínálata a zenéit. Ugyanakkor az ítéletből nem derült ki, hogy a férfi milyen formában bonyolította le az üzleteit, tehát hogyan történt a CD-k értékesítése.
Hogyan védjük meg az adatainkat a digitális térben?
Az adat az új kőolaj, tartja a mondás, amely arra utal, hogy a személyes adataink, amelynek egy jelentős része a digitális térben is jelen van, kimondottan értékesek. Ezért is fontos, hogy tudjuk azokat megvédeni a lopástól és a rossz szándékú emberektől. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a digitális biztonság nem olyan, mint egy gépjárműbiztosítás, nem egyszer kell megkötni és utána hátradőlni, hanem folyamatosan kell rendezni, gondozni.
Számítógépeink, telefonjaink biztonságára legalább akkora veszélyt jelenthet a halogatás, mint a hackerek. Az operációs rendszerek frissítése kulcsfontosságú, mégis, gyakran hónapokig, sőt, akár évekig nem foglalkozunk ezzel a feladattal. Pedig amikor egy frissen felfedezett biztonsági hibát a támadók gyorsan kihasználnak, az egyik leghatékonyabb védekezési mód a szoftverfejlesztők által kiadott javítások mielőbbi telepítése. Ugyanakkor sokan nemtörődömségből nem frissítenek, vagy azért nem telepítik a legújabb szoftvert, mert attól tartanak, hogy az le fogja lassítani a készüléküket. Tagadhatatlan tény, hogy valóban előfordulnak hibás frissítések, de legyünk őszinték: egy lassú telefon még mindig kisebb probléma, mint egy feltört felhasználói fiók! A frissítés kapcsán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy a fejlesztők olyan ismert sérülékenységeket javítanak ki egy-egy fejlesztéssel, amit a támadók is ismerhetnek. A nemtörődömség pedig nem lehet magyarázat, mert napjainkban szó szerint egy-két kattintás, és már el is kezdi az eszköz a frissítést.
Szintén problémát jelent a bőség zavara. Hogy ez mit jelent? Évek alatt több tucat, akár több száz online fiókot hozunk létre webáruházaknál, fórumokon, közösségi oldalakon, játékokban vagy különféle szolgáltatásoknál, amelyekről idővel gyakran meg is feledkezünk. Ezek a fiókok azonban nem tűnnek el maguktól. A tíz évvel ezelőtt létrehozott fórumregisztráció, az egykori társkereső profil vagy egy régen használt webáruházi felhasználói fiók ugyanúgy tartalmazhat személyes adatokat, e-mail-címet, telefonszámot vagy akár régi jelszavakat is. Ha egy ilyen szolgáltatás adatbázisa kiszivárog, a támadók akkor is megszerezhetik ezeket az információkat, ha a tulajdonos már évek óta nem lépett be az oldalra. Érdemes ezért időről időre átgondolni, mely online szolgáltatásokat használjuk valóban. Ha egy fiókra már nincs szükségünk, célszerű törölni vagy legalább eltávolítani belőle a személyes adatainkat. Ugyanez igaz az alkalmazásokra is: a telefonon vagy számítógépen évek óta érintetlenül „porosodó” programok nemcsak tárhelyet foglalnak, hanem biztonsági kockázatot is jelenthetnek, különösen akkor, ha már nem kapnak frissítéseket.
A digitális nagytakarítás része az is, hogy felülvizsgáljuk, milyen adatokat osztunk meg magunkról. Sok szolgáltatás jóval több információt kér, mint amennyi a működéséhez valóban szükséges. Születési dátum, telefonszám, lakcím vagy akár hozzáférés a névjegyzékünkhöz és fényképeinkhez – ezek közül sok adat megadása valójában nem kötelező. Minél kevesebb információ kering rólunk az interneten, annál kisebb az esélye annak, hogy azok illetéktelen kezekbe kerülnek vagy később a tudtunk nélkül felhasználják őket.
Ne felejtsük tehát: a digitális biztonság nem egy program telepítésével vagy egy beállítással kezdődik, a támadások folyamatosan változnak, új módszereket használnak a kiberbűnözők, mindezek pedig elvezetnek oda, hogy ami „tegnap” biztonságosnak számított, az ma már kockázatot jelent. Éppen ezért, aki jól akarja csinálni, annak folyamatos karban kell tartania eszközeit. A rendszeres frissítések, a régi fiókok törlése, a szükségtelen alkalmazások eltávolítása és a tudatos adatkezelés ugyanúgy hozzátartozik ehhez, mint az erős jelszavak vagy a kétlépcsős azonosítás használata. Tartsuk tehát szem előtt: a digitális világban az adataink jelentik az egyik legértékesebb vagyontárgyunkat, vigyázzunk rájuk!
