Vigyázat, átverés! (Egyelőre)
Nem létezik vércukorszintet mérő okosóra
Gyakran lehet találkozni az interneten és főként a közösségi médiában ismeretlen vagy kevéssé ismert cégek viselhető eszközeivel, amelyek a hirdetés szövege alapján képesek akár vércukorszint mérésére is. Ha ilyent látunk, ne dőljünk be a hirdetésnek, és gondoljunk arra, hogy a dollármilliárdokból gazdálkodó Apple, Google, Huawei és Samsung sem rukkolt elő még ilyen készülékkel! Tehát, amit látunk, az minden bizonnyal csalás, átverés!
Globális szinten sok millió ember kell mérje napi szinten többször is a vércukorszintjét, amit muszáj elvégezni, ehhez pedig szükség van egy tűre, egy gépre és egy cseppnyi vérre, vagy egy szenzorra, ami folyamatosan a páciens karjában van. Bár már évek óta létező technológiákról van szó, az eredmény mégsem garantált. A szenzor a reptéri kapuktól meghibásodhat, a tesztcsík sem biztos, hogy jól működik, illetve utóbbinak van egy szavatossági ideje is, ha pedig az lejár, akkor borítékolható, hogy rossz, nem valós eredményt fog kiírni. Továbbá azt se felejtsük el, hogy a legtöbb ember nem szereti szurkálni magát. Érthető tehát, ha minden olyan hírre felkapják a fejüket az emberek, amelyik ennél egyszerűbb mérést ígér.
Az intelligens és fájdalommentes vércukorszintmérés ötlete nem újdonság: bő tíz évvel ezelőtt, egész pontosan 2014-ben a Google állt elő egy érdekes ötlettel. Egy intelligens kontaktlencse-prototípus fejlesztéséről beszélt, amelyik egy miniatürizált érzékelő segítségével mérte volna a könny vércukorszintjét. Ha ez a technológia sikeresnek bizonyul, azzal nemcsak sok millió ember élete vált volna könnyebbé, hanem a Google számára is lehetővé tette volna, hogy az egészségügy megkerülhetetlen szereplőjévé váljon. Azonban tudjuk, hogy nem hallottunk ilyen eszközről, tehát a Google terve megbukott, mivel kiderült, hogy a könny megbízhatatlan, ha vércukorszint-mérésről van szó, emellett pedig magával a hardverrel is akadtak különféle problémák. Egy orvostechnikai eszköznél pedig a pontosság – joggal – alapvető elvárás. Egy lépésszámláló esetében egy minimális eltérés egyáltalán nem tragikus, azonban a vércukorszintnél komoly következményekkel járhat.
A Gizmondo cikkében arra emlékeztet, hogy a kutatók is dolgoznak viselhető eszközökön, például okoskarkötőbe, okosórába integrálható vércukorszint-mérőn. Természetesen az ilyen eszközök nem érintkeznek testnedvekkel, hanem a bőrön keresztül érzékelnék a glükóz egyedi molekuláris jellemzőjét. A bőrön keresztüli mérések koncepciója nem újdonság. Okosóráink, -karkötőink a bőr közelében lévő apró erek vérmennyiség-változásainak nyomon követésével mérik a pulzusszámot. A készülék fényt bocsát a bőrbe, és a vér jobban elnyeli ezt a fényt, mint a környező szövet. A szívverésnek megfelelően növekszik és csökken a vérmennyiség. Ezt az eltolódást a szenzorra visszaverődő fény mennyisége rögzíti. Az idő múlásával ismétlődő minta érzékelésével a készülék kiszámítja, hogy percenként hány szívverés történt. Ezzel a technológiával a mai viselhető eszközök hihetetlenül pontosan mérik a pulzusszámot. Emellett az okosórák egy része már képes EKG-t is készíteni, illetve tudja mérni a véroxigén-szaturációt is.
A vércukorszint viszont egy másik dolog! „A pulzusszám a teljes vértérfogat változásaira összpontosít, ami a glükóz esetében nem igazán működik. A vér különféle sejtek, fehérjék, víz és más anyagok keverékéből áll, és a glükóz ennek csak egy apró töredéke” – magyarázza Judith Su, az Arizonai Egyetem optikai tudományok és biomedicinális mérnöki docense a Gizmondonak. Ahhoz, hogy a vér mindezen összetevőiben kimutathassák a glükózt, alapvetően meg kell találni a módját annak, hogy megkülönböztessék a glükózt a többi összetevőtől. Mindezt úgy, hogy a glükóz nagyon kis jeleket produkál, és nagyon alacsony koncentrációban van jelen a szervezetben minden máshoz, különösen a vízhez képest.
Ennek ellenére a kutatók találtak egy monitorozó módszert, ami elég jól működik, a fény és az anyag kölcsönhatásán alapuló Raman-spektroszkópiát. A Raman-spektroszkópia során egy eszköz egyszínű lézersugarat küld egy anyagba, például a bőrbe. A fény nagy része – 99,999 százaléka – változatlanul verődik vissza, viszont a többi kölcsönhatásba lép a molekulákkal, és rezgésbe hozza azokat. Ezek a fotonok kissé, de határozottan eltérő módon verődnek vissza. Mivel a különböző molekuláknak, például a glükóznak, eltérő a kötésszerkezetük, a fényt is eltérő mintázatokban tolják el. Ezekből a különböző mintázatokból hozhatják létre a kutatók az úgynevezett Raman-spektrumot. Ezután egy számítógépes rendszer összehasonlítja a mért fényspektrumot az ismert referencia-spektrumokkal. A mintázatok egyezéséből azonosítani tudja a molekulát. Végül a jellemző csúcsok intenzitása tükrözi a jelen lévő glükóz mennyiségét: egy kis csúcs alacsonyabb, egy nagyobb csúcs pedig magasabb glükózértéket jelent. Ez így egyszerűen hangzik, de a megvalósítása hihetetlenül nehéznek bizonyult.
A HVG arról is beszámolt, hogy 2020-ban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Samsung kutatóinak sikerült pontosan megmérni a glükóz Raman-jeleit közvetlenül a bőrből. A fordulatot az hozta, hogy a lézerfényt nem merőlegesen, hanem kb. 60 fokos szögben vetítették a bőrre, míg a visszaverődő jelet merőlegesen gyűjtötték be. Ez a technikai trükk kiszűrte a nemkívánatos felszíni „zajt”, és a történelemben először tette lehetővé, hogy közvetlenül és tisztán láthatóvá váljanak a glükóz egyedi molekuláris ujjlenyomatai a bőrön át. Ez óriási áttörés volt, azonban egy asztali nyomtató méretű berendezésre volt szükség hozzá. 2025-re a csapatnak sikerült lecsökkenteni az eszköz méretét, de az még mindig cipősdoboznyi volt.
Ideális esetben ez akkora lenne, hogy elférjen egy okosórában vagy egy okosgyűrűben. De sajnos ez még messze van a megvalósítástól. Mivel a Raman-jelek rendkívül gyengék, a rögzítésükhöz szükséges rendszer nagy érzékenységű optikai alkatrészeket igényel, egy erős lézert, lencséket és szűrőket, valamint egy spektrométert. A glükózérzékelés esetében ez a kihívás ráadásul megsokszorozódik, mivel a bőrben lévő glükózjel egészen parányi a körülötte lévő többi anyaghoz képest. Minél kisebb az eszköz, annál kevesebb fényt tud összegyűjteni, ami megnehezíti a glükóz (a jel) elkülönítését az összes többi zajtól. Emellett ott a Google-kudarc tanulsága is: egy vércukorszintet mérő eszköznek hihetetlenül pontosnak kell lennie, vagy nem is érdemes próbálkozni vele.
Érkezhet a MacBook Ultra
Régóta szólnak arról pletykák, hogy érkezik valamikor egy olyan MacBook, amelyben már érintő-kijelző is lesz. Ez ellen amúgy sokáig tiltakozott az Apple, de végül a tavalyi év végén megjelent egy hír, amely arról szólt, hogy megváltozhat az almás cég álláspontja. Először az Apple ügyeiben rendre jól informált Ming-Chi Kuo szellőztette meg az információt, majd 2026 márciusában egy másik szakíró, a bloomberges Mark Gurman is ugyanerről írt. Az ő információi szerint 2026 őszén mutathatja be a vállalat a készüléket, amelynek a neve nagy valószínűséggel MacBook Ultra lesz.
A potenciális új laptop kapcsán egy kínai szivárogtató, egy bizonyos Instant Digital tett közzé egy bejegyzést a kínai közösségi oldalon, a Weibón, ahol arról írt, hogy az Apple-nél már készenlétben áll az érintőképernyős MacBook. Azonban a szivárogtató arról már nem írt, hogy ez pontosan melyik modell lehet. A korábbi híresztelések szerint egy MacBook Ultráról lehet szó, amely egyben azt is jelentené, hogy egy teljesen új fejezet kezdődik el az almás laptopok történetében.
Bár eddig egyetlen ilyen laptopot sem készített az Apple, a Macek legújabb operációs rendszere, a macOS Golden Gate – vagyis a macOS 27 – kapott egy Sidecar nevű funkciót, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználók az iPadjüket a MacBook egy másodlagos kijelzőjévé alakítsák át, amit érintéssel is lehet vezérelni. Ebből pedig többen arra következtettek, hogy ténylegesen közel lehet az érintős MacBook bevezetése. Nem mellesleg, a korábbi pletykák szerint a MacBook Ultra OLED kijelzőt kaphat, és valószínűleg drágább lesz, mint a jelenlegi MacBook Prók. Mondjuk, utóbbit a nevezési sémából is ki lehetett következtetni.
Az Apple hagyományosan októberben mutatja be a professzionális felhasználóknak szánt laptopjait, így, ha igazak a híresztelések, akkor érkezhet meg az első MacBook Ultra is, ami minden bizonnyal a legerősebb chipeket fogja megkapni. Viszont az egyelőre kérdés, hogy ez valóban bekövetkezik-e.
