A szemünk látára alakul át az internet
Az internet megjelenésekor, az „őskorban” még be kellett tárcsázni a világhálót, ez volt az úgynevezett dial-up internet. Ekkoriban és a kábeles internet elterjedésének az elején is még legalább 30 másodpercet kellett várni arra, ameddig egy weboldal betöltött, mindezt úgy, hogy akkoriban legfeljebb kis méretű képek voltak feltéve egy honlapra, nem voltak videók és nagy felbontású képanyagok. Ehhez képest mostanra eljutottunk oda, hogy egy adott tartalom 3 másodpercig képes lekötni a figyelmünket. A fogyasztási szokások, az internetezés mint tevékenység is megváltozott, ezzel együtt pedig a tartalmak is. Most pedig nagyon úgy fest, hogy egy újabb fejezet következik, a mesterséges intelligencia hatására ugyanis a szemünk láttára alakul át a világháló, amelynek azonban nem biztos, hogy örvendhetünk.
A mesterséges intelligencia már régóta ott van a neten, ez járul hozzá egyebek mellett ahhoz, hogy számunkra releváns tartalmak jelenjenek meg. Illetve mostanra már egy egyszerű Google-keresés elején is megtaláljuk az AI-összefoglalót, amiben jó eséllyel ott van röviden, tételmondatokban a kérdésünkre a válasz. Az, hogy ez a válasz mennyire helytálló, az már egy másik kérdés. Azonban látni kell azt is, hogy míg évtizedekkel ezelőtt az emberek könyvekben, valós szakirodalomban keresték meg egy-egy kérdésre a választ, addig jó egy évtizeddel ezelőtt az interneten kutakodtak, míg most egyszerűen bedobják a kérdést a mesterséges intelligenciának. A könyvekben való keresés közben pedig számos más tudást is elsajátítottak, illetve az interneten való keresés alatt is több tartalmat meg kellett nyitni, át kellett nézni, hogy megtaláljuk a választ, ezzel pedig mind bővült az ismeretünk, rálátásunk egy témára vagy annak részeire. A mesterséges intelligencia viszont azonnal válaszol, nem kell erőt és időt befektetni ahhoz, hogy kutakodjunk. A válaszok azonban számos esetben tévesek, így az információ is tévesen marad meg nekünk, vagy akár alkalomadtán tévesen adjuk tovább. Felmérések igazolják, hogy a generációk tudása folyamatosan fejlődött, azonban minden felmérés arra utal, hogy a következő generációk tudása szegényesebb lesz, mint az előzőké, ez pedig először fog előfordulni a történelemben, és nem tudni, hogy ez hosszú távon milyen következményekkel fog járni, vagy hol fog megállni ez a folyamat.
Elkényelmesedtünk és rohanunk. Mindkét igényünket kielégíti a mesterséges intelligencia, hiszen kényelmesen és gyorsan jutunk válaszokhoz, ez viszont felületességhez, elbutuláshoz vezet. Viszont a kényelem nagy úr, ahogy a mondás is tartja, illetve még az internet is a szemünk elé dobja az AI-keresés lehetőségét. És hogy milyen arányban van használva a mesterséges intelligencia? Nos, a Thales nevű francia technológiai vállalat friss jelentése szerint a teljes internetes forgalom több mint felét már az AI generálja, ráadásul ezek 40 százaléka rosszindulatúnak minősül. Ebből pedig következik, hogy a mesterséges intelligencia akkor is előkerül, amikor rosszindulatú kérdésekre kell válaszolni, az így szerzett tudást pedig használják is egyesek vagy használtatják egy másik AI-modellel.
A mesterséges intelligenciával végrehajtott támadások száma pedig nagy mértékben növekszik. A 2026 Bad Bot Report: Bad Bots in the Agentic Age című jelentés azt is kiemeli, hogy 2025-ben az AI-jal végrehajtott támadások száma 12,5-szörösére nőtt 2024-hez képest. A megállapítások között szerepel az is, hogy az internet működésében alapvető változás állt be: a mesterséges intelligenciával támogatott automatizálás a modern digitális infrastruktúra meghatározó jellemzőjévé vált. A jelentés három fő strukturális megállapítása az, hogy az AI-ügynökök új kategóriaként jelennek meg az internetes forgalomban, az automatizált tevékenységek túlsúlyban vannak az emberi interakciókkal szemben, illetve, hogy a digitális üzleti tevékenységek gerincét képző alkalmazásprogramozási felületeket és identitásképző rendszereket célzó támadások gyors ütemben eszkalálódnak, egyre több lesz belőlük.
Fontos változás az is – emeli ki az eredményeket összegezve az Interesting Engineering –, hogy a „jó” és a „rossz” botok mellett megjelentek azok az AI-vezérelt ügynökök is, amelyek közvetlenül kommunikálnak az alkalmazásokkal az adatok lekérésére, valamint feladatok végrehajtására. Ez a változás pedig elmoshatja a határt a legitim és a kártékony automatizálás között, ami azt fogja eredményezni, hogy a szervezetek egyre nehezebben fogják tudni felismerni a szándékot. A támadások ugyanis gyakran valódi, legális cselekedeteket (lekéréseket, hitelesítést) utánoznak, hogy megszerezzék az érzékeny adatokat.
Az internet tehát gyors átalakuláson megy keresztül a szemünk előtt, ennek pedig fő mozgatórugója a mesterséges intelligencia. Ez a változás bár gyorsabbá és kényelmesebbé tesz bizonyos folyamatokat, a biztonság szempontjából mégsem nevezhető jó hírnek, egyáltalán nem. Jó kérdés, hogy hogyan húznak majd kesztyűt az újfajta csalásokkal szemben a kiberbiztonsági szakemberek. Bármi is lesz a szakemberek válasza, nagyon fontos, hogy elővigyázatosan és kritikus gondolkodással használjuk a világhálót, mert a csalások száma, sajnos, borítékolhatóan növekedni fog, folyamatosan.
Kamera egy fülhallgatóra? Minek?
Mark Gurman, a Bloomberg szakírója számolt be arról a közelmúltban, hogy információi szerint a végső fázisánál jár a kamerás AirPods tesztelése, az új készülékben pedig a mesterséges intelligencia is nagyobb szerepet fog kapni.
Lassan már két éve annak, hogy először megjelentek pletykák arról, hogy újfajta fülhallgatót fejleszt az Apple, a pletyka fő üzenete az volt, hogy az almás vállalat újragondolja az AirPods-ot – a vezeték nélküli fülhallgatóját –, amely a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy kamerát is fognak szerelni a készülékbe. Azóta viszonylag keveset lehetett hallani a projektről, azonban most Mark Gurman, a Bloomberg szakírója arról írt, hogy a készülék már a végső tesztelési fázisnál jár. Információi szerint az eszköz a folyamatban a tervvalidációs tesztelésnél jár, ami magyarra lefordítva annyit tesz: házon belül már próbálgatják a prototípust. Ezután fog következni a hivatalos tesztelési fázis, amikor a készülék korai tömeggyártású verzióját próbálják ki, ha ott minden rendben lesz, akkor jöhet a bemutatás, a tömeggyártás és a piacra dobás. Ugyanakkor kár lenne azt várni, hogy hamarosan megjelenik a boltok polcain a kamerával szerelt AirPods. Gurman arról is írt, hogy amennyiben a tesztelési eredmények nem megfelelőek, és a mesterséges intelligenciával megtámogatott funkciók nem úgy muzsikálnak, mint ahogy azt az Apple elképzeli, akkor csúszhat a készülék bemutatója. Erre pedig van esély, hiszen az előzetes tervek arról szóltak, hogy a termék az idei év első felében került volna piacra, azonban a Sirivel kapcsolatos problémák miatt ez végül csúszott. Az egységet állítólag AirPods Ultra néven dobják majd piacra, és felvértezik Sirivel, hogy jobban megértse, mit szeretne tenni a felhasználó. Külsőleg leginkább az AirPods 3-ra hasonlíthat majd, ám a szárai hosszabbak lehetnek.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi értelme egy fülhallgatóra kamerát szerelni, de ez majd a gyakorlatban elválik. Az tény, hogy a Ray Ban szemüvegkeretgyártónak már évek óta van olyan kerete, amibe beépítettek egy kamerát. Érdekesnek érdekes, de a Ray Ban esetében távolról sem nevezhető kiemelkedőnek a képminőség. Kérdés, hogy az AirPods mit fog tudni nyújtani ilyen téren. Bár azért talán többen örvendtek volna egy kijelzővel ellátott AirPods háznak, ahol tudják váltani a tartalmat, állítani a hangerőt, és meg tudják nézni, hogy hány százalékon van a töltöttség. Sok felhasználó ugyanis nem figyeli a füles akkujának szintjét, amikor az a telefonnal való kapcsolódáskor felugrik, aminek az az eredménye, hogy a készülék akkor merül le, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
