Tavaszi hangulat megteremtése

A tavaszi megújulás nemcsak a lakásban és a ruhatárban jelenik meg, hanem bennünk is. Az, ahogyan öltözködünk, és ahogyan berendezzük a terünket, pontos lenyomata annak, milyen kapcsolatban vagyunk önmagunkkal. A változás gyakran nem új dolgok vásárlásával kezdődik, hanem azzal, hogy tudatosabban ránézünk arra, ami már körülvesz minket. A következőkben Demeter Evelin divattervezővel és Máté Krisztina építésszel beszélgetünk arról, hogy hogyan teremthetjük meg a tavaszi melegség hangulatát.

Virágmintás felsők, trapéz farmerek

A divatban a tavaszi időszak hagyományosan az élénkülés ideje. Visszatérnek azok a színek és minták, amelyektől a téli hónapokban gyakran ösztönösen elzárkózunk.

A narancsok, vörösek, rózsaszínek, zöldek jelentéstartalma az élettel telítettség, a frissesség, a megújulás – mondja Demeter Evelin.

Úgy gondolja, hogy a nőknél az öltözet legalább 90%-ban tükrözi a belső állapotot. A tél vége sokaknál egy melankolikusabb, visszahúzódóbb időszakot hozhat, amikor is a komfort kerül előtérbe: a meleg, „paplanhatású” darabok, a semleges színek, az egyszerű, gyorsan összeállítható szettek. Ez egy természetes emberi reakció, ugyanakkor tavasszal sokaknál egy időben jelenik meg a lelkesedés és a bizonytalanság. 

Ilyenkor merül fel a kérdés: miben érezzük még jól magunkat, és mi az, amihez már nincs kedvünk? – tette hozzá a divattervező.

A ruhatár-felfrissítés első lépésének nem a vásárlást mondaná, hanem az átgondolást. Ajánlott megnézni a saját ruhatárunkat, hogy tudatosuljon, milyen darabjaink vannak. Fontosnak találja azt is, hogy az előző szezonokból megvásárolt darabokat nem kell egyből elajándékozni, kidobni, hiszen lehetnek olyanok, amik idén is divatosak. A midi szaténszoknya, a virágmintás felsők, a bő és trapéz fazonú farmerek vagy éppen az időtálló alapdarabok – bőrdzseki, trench kabát, egyenes szabású ing – nem évülnek el egyik évről a másikra. 

A tudatos válogatással időt, pénzt és energiát is spórolunk, mindezek mellett segít elkerülni az impulzív vásárlás okozta csalódásokat.

Nem kell egy zsák új ruha ahhoz, hogy megújuljunk – tette hozzá Evelin.

A természetesség érzete nemcsak a színek esetében fontos, hanem anyagválasztásnál is. Evelin a lent, pamutot, viszkózt, lyocellt, a vékony gyapjút ajánlja, mivel ezek olyan anyagok, amelyek jól szellőznek, mégis rétegezhetők. A laza zakók, kardigánok és trench kabátok egyszerre kényelmesek és elegánsak, könnyed átmenetet képezve a tél és a nyár között. Mint mondta, a természetes anyagokban a bőrünk és a közérzetünk is fellélegzik.

A stílus azonban nem trendkövetés kérdése. Evelin hangsúlyozza: csak azok a ruhadarabok válnak be hosszú távon, amelyekkel valóban azonosulni tudunk. 

Az öltözetet az teszi igazán személyessé, hogy kényelmesen érezzük magunkat benne, nem feszélyez, önmagunk lehetünk. Így a kisugárzásunk is természetessé válik, az embertársainkkal való interakciónk gördülékenyebb lesz, és karizmatikusabbak leszünk – emelte ki a divattervező.

A fenntarthatóság ebben a gondolkodásban természetes következmény. Kevesebb, de minőségibb darab, a meglévők újragondolása, félretett ruhák későbbi újrafelfedezése – ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a ruhatárunk ne csak divatos, hanem élhető és hosszú távon is szerethető legyen.

Ne vásároljunk impulzívan, de merjünk kísérletezni! 

A tér mint belső tükör

Tavasszal sokan ösztönösen érzik az igényt arra, hogy változtassanak az otthonukon. Ennek oka azonban nem pusztán esztétikai: a természet ciklikussága szoros kapcsolatban áll a belső ritmusunkkal is. Míg a tél inkább a befelé fordulás és a lassulás időszaka, addig a tavasz az újjáéledésről, a nyitásról szól – ezt pedig a tereinkben is meg szeretnénk jeleníteni.

Máté Krisztina építész szerint a belső terek nem választhatók el attól az embertől, aki bennük él. 

– A terek mindig azt tükrözik, ahogyan éppen érezzük magunkat – fogalmaz. 

Ahogy egyre hosszabbak a nappalok, és több fény vesz körül minket, természetes módon jelenik meg az igény arra, hogy kilépjünk a „téli hibernálásból”, és ezt a változást a környezetünkben is érzékelhetővé tegyük.

A tér és a lelkiállapot kölcsönösen hatnak egymásra: nemcsak mi vetítjük ki magunkat a környezetünkre, hanem a környezet is visszahat ránk. Egy túlzsúfolt, rendezetlen lakás fárasztóvá válhat, míg egy átgondolt, letisztult tér segíti a mentális pihenést. 

Az otthon ideális esetben a béke és a harmónia tere – az a hely, ahol letehetjük a szociális maszkjainkat, és önmagunk lehetünk – emeli ki az építész.

A tavaszi lakásfrissítés nem új tárgyakkal, hanem döntésekkel, egy nagytakarítással és lomtalanítással kezdődik. Ez a folyamat nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is tisztító hatású: segít abban, hogy teret adjunk az újnak.

A megújulás azonban nem feltétlenül jelent nagy átalakításokat vagy komoly anyagi ráfordítást. Sokszor egészen apró változtatások is elegendőek ahhoz, hogy frissebbé váljon egy tér. Egy-egy textília lecserélése – például függöny vagy párnahuzat –, világosabb színek és könnyedebb anyagok használata azonnal megváltoztatja a hangulatot.

A természetes elemek pedig különösen erősen hatnak: elmegyünk az erdőbe, faágakat gyűjtünk, vízbe tesszük őket, és ahogy rügyezni kezdenek, szinte azonnal tavasziasabbá és hangulatosabbá válik tőlük az otthon – magyarázza Krisztina.

A legfontosabb, hogy engedjük be a fényt. Tavasszal a nap már melegen süt, miközben a levegő még hűvös – ez a kettősség adja az évszak különleges hangulatát – mondja. 

Anyaghasználatban ilyenkor a természetes megoldások működnek a legjobban: fa, len, pamut, kerámia, élő növények és virágok. Ezek nemcsak vizuálisan frissítenek, hanem érzékszerveinkre is hatnak.

 A színpaletta inkább finom, meleg tónusokból áll – pasztellszínekből, világos zöldekből, természetes földszínekből –, amelyek a természet megújulását idézik anélkül, hogy túl harsánnyá válnának.

A lakás tavasziasítása Krisztina szerint akkor a legfenntarthatóbb, ha a meglévő tárgyainkat gondoljuk újra. Egy régi dekoráció átalakítása, új funkcióba helyezése vagy saját kezűleg készített kiegészítők nemcsak környezettudatosabb megoldások, hanem érzelmileg is erősebben kötődünk hozzájuk.

Ami már nem szolgál minket, azt érdemes elengedni. Nemcsak térben, hanem bennünk is felszabadul valami. Ha túlterheltek vagyunk, sokszor ez a megállás segít abban, hogy újra jól érezzük magunkat a saját környezetünkben – fogalmaz Krisztina.