Tarlóégetés

Az őszi betakarítások végeztével elterjedt gyakorlat még mindig, hogy a területet, amin növényi maradványok találhatók, leégetik.

Ez egy könnyed megoldás arra, hogy a tulajdonos megszabaduljon a területén lévő szerves anyagtól. Viszont amellett, hogy illegális tevékenység, és nagy büntetés szabható ki a tarlóégető gazdákra, az a tény sem elhanyagolható, hogy az égetést követően a talaj életében nagy változások következnek be, és a talajban lévő mikroorganizmusok elpusztulnak. Ez azért nagyon káros, mivel a talaj nem egy steril közeg kell hogy legyen, hanem egy élő és kiegyensúlyozott egység. Ha a talaj felső pár centiméterét sterilizáljuk, a lebontó mikroorganizmusok, a kórokozók és a talajfelszín közelében található rovarok elpusztulnak. 

Ezek elpusztulta a közhiedelem szerint megalapozza a következő évi sikeres termést. Sajnos ez egy nagyon téves megközelítés, mivel több kutatás is bizonyította, hogy a bolygatatlan talajon sokkal nagyobb termésátlag érhető el. 

Felmerülhet a kérdés, hogy mit kezdjünk azzal a nagy mennyiségű zöld hulladékkal, ami a termés betakarítása után a területen marad. Az egyik választási lehetőség szerint, ha a növényi anyag mennyisége lehetővé teszi, akkor be lehet szántani, ha viszont ez a mennyiség nagyobb, akkor a legkörnyezetkímélőbb eljárás a komposztálás. A már említett módszerekkel komposztálókat alakítunk ki, és ha ezeket szakszerűen építettük meg, a komposzthalmot fél éven belül már felhasználhatjuk a termésátlag növelése érdekében.

Egy másik nagy probléma az égetéssel a füst és a szag mellett, hogy nemcsak a talajban élő mikroorganizusokat és rovarokat pusztítjuk el, hanem akár a gerinces állatokat is.

Rengeteg sündisznó és akár apró madarak is lehetnek ezeknek a tüzeknek az áldozatai. Nem csak az élővilágra van negatív hatással, hanem az emberi településekre és farmokra is. A felügyelet nélkül hagyott tűz gyorsan terjed, és a szélirány változásával tetemes kárt okozhatunk saját magunknak vagy a környező területek tulajdonosainak.

Érdekesség az, hogy vannak olyan növényfajok, amelyeknek a magjai csak akkor csíráznak ki, ha hőhatás éri őket, de ezek inkább a trópusi, szubtrópusi vidékeken vannak jelen. Ez a folyamat azért alakulhatott ki, mivel ezeken a területeken gyakoriak az időszakos bozóttüzek. 

Próbáljunk minél felelősségteljesebben és természetkárosítás nélkül gazdálkodni!