Táplálékallergia (II.)

Allergiás új hullám söpör át a világon?

Mi a teendő, ha…?

A táplálékallergiák szokványos terápiája az allergén konkrét elkerülése. Ez jelentősen javítja az életminőséget és minimalizálja a súlyosabb reakciók lehetőségét. Több gyermekben idővel tolerancia alakul ki, az élelmiszer újrabevezetésének rizikóját allergológus szakorvos méri fel.

Számos országban az élelmiszer-címkézési jogszabályok előírják, hogy a csomagoláson tüntessék fel, ha a leggyakoribb allergének szerepelnek az összetételükben, néhány országban ez vonatkozik a vendéglátóipari egységekre is. Amennyiben kérés ellenére egy bizonyos allergéntartalmú ételt szolgálnak fel, jogilag felelősségre vonhatók. A legtöbb allergiás személy véletlenül fogyasztja a problémát okozó allergént, például iskolában, vendéglőben, táborban, vendégségben. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy időben felismerjék az allergiás reakciót, és legyen egy cselekvési terv. Azon táplálékallergiás személyek, akik az anafilaxiás rizikócsoportba tartoznak, magukkal kellene hordják az azonnali életmentő hatású adrenalin-önbelövő injekciót.

Allergiás reakciók ellátása

A véletlen elfogyasztás következtében jelentkező tünetek megnyilvánulási skálája széles, az egészen enyhe tünetektől az életet veszélyeztető anafilaxiás sokkig. Ennek megfelelően többfajta farmakológiai lehetőség áll a rendelkezésünkre – sokan nyúlnak antihisztamin-tartalmú tablettákhoz, ezek enyhébb esetben segítséget nyújthatnak, de semmiképpen nem nevezhetők életmentő hatásúnak, nem akadályozzák meg egy anafilaxiás reakció létrejöttét. Túlhaladott, érvényét vesztett elképzelés a kalcium adása allergiás megbetegedésben, nincs tudományosan bizonyított hatása. Krízishelyzetben azonnal izomba adandó, adrenalint tartalmazó autoinjektor javallt, amit az érintett fél ad be saját magának. Szakorvos által felírva, elmagyarázva a helyes használatot, életmentő lehet. Alkalmazása után ki kell hívni a mentőt.

A táplálékallergiák megelőzhetők

Egyetlen tanulmány sem igazolta, hogy a várandós kismama vagy a szoptató anyuka diétája megelőzi az élelmiszer-allergia kialakulását az utódok esetében. Ezért javallott mindenből mértékkel fogyasztani. Ellenben svéd kutatók egymillió gyermeken végzett csoportos felmérés során összefüggést véltek felfedezni a születési mód és a későbbi allergiés megbetegedések között. A császármetszéssel született gyermekek esetében 21%-kal nő az esély élelmiszer-allergia kialakulására a természetes úton születettekkel szemben. Egy másik tanulmány szerint nagyobb valószínűséggel lesz tejfehérje-allergiájuk vagy asztmájuk. Ennek oka, hogy a hüvely baktériumflórája megfertőzi az előzőleg steril környezetből érkező babát a szülőcsatornán való áthaladáskor, és a bélrendszerbe jutva elősegíti az immunrendszer megfelelő érését. Ezzel szemben a császármetszéssel született babák életük első baktériumait a műtőből gyűjtik.

Egyelőre nem született egyértelmű eredmény a hosszú távú (6 hónapnál hosszabb) szoptatás allergiamegelőző voltáról, de sok egészségügyi érv szól mellette.

Ellentmondásos eredmények születtek a hipoallergén tejporok allergia kialakulását megelőző hatásának tanulmányozása során. Ugyanígy nem bizonyított a késleltetett, 6 hónapon túli hozzátáplálás allergiamegelőző hatása sem. Nagy rizikócsoportú csecsemők esetén bizonyos népcsoportoknál megfontolandó néhány élelmiszer korai bevezetése.

A táplálékallergiák rohamos terjedése következtében rengeteg a tudományos erőfeszítés a betegség gyógyítására. Kísérleti fázisban immunterápiás kutatások folynak, hogy ne csupán az élelmiszer elkerülése legyen az egyetlen alternatíva.

Milyen a hazai helyzet?

A szakirodalmi adatoknak megfelelően, hazánkban az első allergiás hullám (szénanátha, allergiás asztma) okozta megbetegedések dominálnak, az élelmiszer-allergiások száma jelentősen kevesebb. Pontos számadattal sajnos nem tudunk szolgálni, mert jelentős különbség van a hozzáértő, kompetens szakember által felállított, pontos táplálékallergia diagnózissal rendelkező és a szülők által allergiásnak titulált gyerekek és egyének száma között. Mivel a táplálékallergiák nagy része gyermekeket, tinédzserkorúakat, fiatal felnőtteket érint, kevesen szánják rá magukat a pontos kivizsgálásra, inkább megérzésekre alapozva öndiagnosztizálnak. Fontos lenne megérteni, hogy a táplálékallergiák döntő többsége allergológiai sürgősség! Hirtelen fellépő tünetekkel: szájfeldagadással, akár egész testet érintő csalánkiütéssel, hányással, hasmenéssel, súlyosabb esetben eszméletvesztéssel járhat az érintett élelmiszer fogyasztását követően. Ezzel szemben jellemző a gyermek visszatérő csalánkiütéses epizódjai hátterében élelmiszer-allergiát keresni, feleslegesen és helytelenül diétáztatni. Tapasztalatom szerint a szülők nehezen fogadják el a szakértői véleményt ebben a kérdésben. Felgyorsult világunkban az egészségtelen táplálkozás, a túlzott mennyiségű ízfokozó-, szintetikus- és adalékanyag-fogyasztás valóban rányomja bélyegét az egészségre, sok esetben okozva csalánkiütést vagy más, élelmiszer-allergiát utánzó bőrtünetet. Ezek viszont nem konkrét élelmiszer-allergiák, hanem a szervezet adalékanyagokra adott adverz reakciója.

Nagy a konfúzió a tejprotein-allergia és a tejcukorbontási enzimzavar következtében fellépő laktózintolerancia kérdéskörében is.

Az sem segít a táplálékallergiák helyes diagnózisában, hogy élelmiszereket vizsgáló panelek laboratóriumokban szakorvosi küldőpapír nélkül vérből elvégezhetőek. Sokan rosszul, hibásan választanak panelt panaszaik tisztázására, és ezáltal értelmezhetetlenné teszik a kapott eredményeket. Felnőtt páciensek körében gyakoribb jelenség az IgG típusú, allergiásnak mondott panelek elvégzése, rengeteg pozitív eredménnyel, mivel azok csupán annyit igazolnak, hogy az adott személy már fogyasztott az adott élelmiszerből, de szakértői szemmel semmiképpen nem igazol allergiát.

Sok gyermek esetében megállapításra kerül az élelmiszer-allergia, diétát javasol a szakorvos, de megszakad valahol az orvos-beteg kapcsolat. Az elviekben kinőhető allergiát többet nem követik, például az 1 éves korban tejprotein-diétára javasolt beteg 5 évesen sem fogyaszt semmiféle tejterméket, mert újabb felmérés hiányában a szülő megmarad a biztonságos óvásnál, ez azonban hiányállapotok kialakulását eredményezheti. A táplálékallergiás gyermek évenkénti újraértékelése azért ajánlott, mert ekkor vizsgálható, hogy még fennáll-e az adott típusú allergia, illetve kiszűri az esetleges előző téves diagnózisokat.

Más részről, az egészségügyi oldal is több sebből vérzik, kevés a jól képzett szakember, a szolgáltatás minősége relatív. A helyesen diagnosztizált páciensek kicsúsznak a szociális háló rácsain, minimális a családok támogatása, támogatottsága. A táplálékallergiás gyermek nem tud részt venni az óvodai vagy iskolai étkezéseken, mert a közintézmények többsége nem biztosít megfelelő minőségű „mentes” táplálékot. Általában a gyermek élelmezését a szülő kell megoldja.

Akut probléma esetén az életmentő adrenalintartalmú autoinjektor felírását nem támogatja a társadalombiztosító. Beszerzése időről időre nehézségekbe ütközik (jelenleg kapható), de rövid lejárati ideje miatt sokan nem is váltják ki a receptet. Szintén probléma, hogy gyakorlatilag nem szakorvosi receptköteles, így aki akar, hozzá tud jutni, viszont akinek nem allergológus írja fel, nem biztos, hogy helyesen diagnosztizált, vagy nem tudja, hogyan kell helyesen használni. Sok betegnél az akut allergia kezelése kalcium adagolása formájában történik. Ez egy olyan téves hungarikum, amit az evidenciákon alapuló medicina korában, az információ helyes terjesztése révén, reméljük, sikerül kiűzni a köztudatból.

Országunkban is elérhetőek olyan molekuláris allergológiai eszközök, melyek segítségével nagy pontossággal meghatározható a táplálékallergiák ténye és fajtája, valamint előrevetíthetőek a lehetséges következmények. A nagy precizitású panelek kiértékelése komplex feladat, ezt ilyen irányú képesítéssel rendelkező allergológus szakorvosnak ajánlott végezni.

Természetesen ez az éremnek csupán az egyik oldala. Az internetes világ nyújtotta gyors információterjedéssel a táplálékallergiákban valóban érintettek jobban tudnak tájékozódni, könnyebbé vált a mentes élelmiszerek beszerzése, talán a világ is kicsit nyitottabbá vált ezen probléma befogadására. Az Allergológiai Világszervezet azért szervez évről évre különböző témájú felvilágosító kampányokat, mert világunk állandó változásban van, s ha újfajta megbetegedések ütik fel a fejüket, újszerű megközelítésre lehet szükség.