Tánczos Barna:

Csak akkor tudjuk képviselni a magyarság érdekeit, ha ott vagyunk a döntéshozó intézményekben

Közel fél éve szorították ki az RMDSZ-t a bukaresti kormányból. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan hosszú távú reformintézkedésekkel zárta mandátumát Tánczos Barna, mint a most induló betétdíjas rendszer, a medvekérdésre vonatkozó intézkedéscsomag, valamint a zöldházprogram, amelynek keretében 90 ezer család pályázott sikeresen napelemekre. Az RMDSZ szenátora úgy látja, lelassult vagy megtorpant az általa indított reformok gyakorlatba ültetése, utódja nem meri felvállalni a kényes döntéseket. A medvekérdést így a parlamentben próbálják rendezni, miközben a választási évhez közeledve a törvényhozásban is felerősödtek a magyarellenes hangok.

– Beindul az italcsomagolások visszaváltó rendszere, amit még az ön környezetvédelmi miniszteri mandátuma idején készítettek elő. Miért fontos ez?

– A betétdíjas rendszer az utóbbi évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektje Romániában. Évente mintegy hétmilliárd palackozott italt értékesítenek az országban. 2021 óta dolgoztunk a rendszer előkészítésén, és olyan körforgást készítettünk elő, amellyel ezeknek a palackoknak a 90%-a újrahasznosítható lesz. Sajnos az utóbbi hónapokban lelassult a rendszer előkészítése, a kiskereskedők felkészítése is hiányos volt, ráadásul az utolsó száz méteren a jelenlegi liberális miniszter olyan döntéseket hozott, amely a termelők számára sem volt egyértelmű. Így az első időszakban kevés betétdíjas italcsomagolást láthatunk majd a polcokon, de a lényeg, hogy a rendszer működni fog. 

– A medvék túlszaporodásának problémáját szintén prioritásként kezelték mandátuma alatt, de a populációszabályozást végül megvétózta az utódja. Sikerül rendezni ezt a kérdést a parlamentben, ellenzékből?

– Az RMDSZ prioritása – az ember–medve együttélésének megnyugtató módon való rendezése és a szakmai alapú vadgazdálkodás visszavezetése – változatlan ezen a téren. A környezetvédelmi minisztériumnál olyan intézkedéscsomagot hagytunk hátra, amely tartalmazza az azonnali beavatkozás szabályozását, a vadkárok méltányos megtérítését, a villanypásztorokra vonatkozó támogatási programot, lakossági tájékoztató programot és tudományos populációbecslést, amely alapján megelőzési kvótákat állapítottunk meg. A jelenlegi tárcavezetés azonban megijedt, nem merte vállalni a döntést, és az első intézkedés az volt, hogy nem hagyták jóvá a vadászat visszavezetését. Ezért az RMDSZ a parlamentet kérte fel arra, hogy hozzon döntést a környezetvédelmi miniszter helyett, és jól halad az ügyünk. A szenátus már megszavazta a megelőzési vadászati kvótákat, és bízom abban, hogy néhány héten belül döntő házként a képviselőház is hasonlóan jár majd el. Sajnos azt látjuk, hogy megtorpantak a villanypásztor- és a zöldházprogrammal is.

– A parlamentben most egyszerre kell az RMDSZ-nek a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit kezelnie és a felerősödő magyarellenes hangokkal szembenéznie, amilyen például Diana Şoşoacă szenátor asszony Székelyföld elleni kirohanása volt néhány hete. Mit tudnak tenni ezekben ez ügyekben?

– Ellenzékből is tudunk eredményeket elérni, természetesen sokkal nehezebb, mint ha kormányon lennénk. Számunkra elfogadhatatlan településeink fejlesztésének leállítása, precedens nélküli az, ahogy Bukarest beletenyerel az önkormányzati autonómiába, leállítja a beruházásokat. Problémát megoldani járunk hetente Bukarestbe. Ha nem lett volna elég eddig, generált a kormány eleget az utóbbi időben. A parlamentben olyan módosító indítványokat nyújtottunk be a költségcsökkentő rendeletek ellen, amelyek egy részét a többség is elfogadta. Ugyanígy nem tudom szó nélkül hagyni azt, ha valaki a székely szimbólumok ellen emel szót. A szenátus plénumában is elmondtam: Székelyföld zászlaját továbbra is használni fogjuk, bárkit is zavarjon ez, mert ez hozzátartozik az identitásunkhoz. A parlamentben és minden fórumon megvédjük a magyar emberek érdekeit és szimbólumainkat, akkor is, amikor szélsőséges hangulatkeltők méltatlan viselkedéssel támadnak minket.

– Tagadhatatlanul érződik, hogy közeleg a választási év. Mi a tét 2024-ben a magyar közösség számára?

– Ez az első számú feladat jövőre: ott kell lenni a szavazáson. Látjuk, hogy mit művelnek Úzvölgyében, és látjuk azokat a támadásokat, amelyektől nem riad vissza sem az AUR, sem a Şoşoacă-féle tábor, sem a kormánypártok egyes képviselői. Tehát ahhoz, hogy képviselve legyünk, és továbbra is legyen, aki megvédi az érdekeinket, aki támogatást, fejlesztési alapokat hoz Székelyföldnek, ott kell lenni azokban az intézményekben, Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban is, ahol rólunk döntenek. Az RMDSZ az egyetlen kisebbségvédelmi szervezet a Kárpát-medencében, amely mögött egységes tudott maradni a magyar közösség, ezt nem szabad hagynunk széthullani, és ott kell lenni a szavazáson. 

Zahoránszki Brigitta