A szülőföld parancsa

A Gaudeamus Alapítvány és a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezésében tartottak irodalmi estet Segesváron. A felnőttekből és diákokból álló népes hallgatóság nevében Farkas Miklós igazgató köszöntötte a vendégeket.

Csata Ernő

A Gaudeamus Alapítvány és a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezésében tartottak irodalmi estet Segesváron. A felnőttekből és diákokból álló népes hallgatóság nevében Farkas Miklós igazgató köszöntötte a vendégeket: Csata Ernő költőt, akit elkísért felesége és lánya is, valamint Bölöni Domokost, az irodalmi kör vezetőjét, majd Jakabházi Béla magyartanár beszélt a hatvanéves Csata Ernő életútjáról, aki műszaki pályára lépett, de már diákkora óta az irodalom bűvöletében él. Idézte az Öröklét című kötet előszavából a vallomást: „A halak csillagjegyében születettek kettőssége jellemző életemre, a matematikai logika szigorán nevelkedett műszaki mérnöki és a hétköznapok elviselhetetlen szürkeségéből és hazugságaiból menekülni akaró, romantikus, művészi alkat váltakozik folyamatosan bennem. A határozott célokért biztos léptekkel induló ifjúból mára egy kissé zavarodott felnőtt lett, aki a mérhetetlen hazugságáradatból egyre nehezebben tudja kiszűrni az igazat.” Jakabházi Béla felolvasta A szülőföld parancsa című verset, amely a szerző személyes vallomása is egyben a megmaradásról: „Élj meg, ha tudsz.../ Ökölbe szorult kezedet / mára zsebre is vághatod, / ültess inkább ablakodba / sok-sok muskátlivirágot, / zárd szívedbe a világot.”

Fodor Gyöngyi magyartanár és Pálhegyi Mária szavaló ezúttal is mély beleéléssel tolmácsolták a költő gondolatait. Bölöni Domokos a közönség általános tetszésnyilvánítása közepette a Súrlott Grádics tiszteletbeli tagjaivá nyilvánította a találkozó szervezőit és közreműködőit, akikkel évek óta gyümölcsöző a kör kapcsolata: Fodor Gyöngyit, Pálhegyi Máriát, Farkas Miklóst és Jakabházi Bélát. Köszöntötte a hatvanéves költőt, majd jó hangulatú beszélgetés következett, melyben Bölöni az életpálya három sarkalatos helyszíne felől közelítve bírta szóra Csata Ernőt: a csomafalvi gyermek a Salamon Ernő líceumban kapott életre szóló útravalót, majd bukaresti egyetemi tanulmányok következtek, aztán némi hányattatás után ismét a szülőföld, Gyergyószentmiklós, igazgatói beosztás a faipari gépgyárban –, végül pedig s mindmáig: Marosvásárhely. A dedikálás előtt pedig új kötetének elkészült verseiből kaphattunk ízelítőt a költő felolvasásában. Csata Ernő első kötete 2005-ben jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Fájó öröm, 2006-ban ugyanott a Szülőföld parancsa, 2011-ben az Impressnél Öröklét címmel, s ugyanabban az évben egy gyermekvers-kötete, a Szeretet kalácsa. Tervei között nemcsak a következő verseskönyv kiadása szerepel, hanem egy prózakötet is, amelyben életének küzdelmeiről számol majd be.

Damján B. Sándor