A szkipetárok királynéja

A szkipetárok, más szóval albánok őstörténetét homály fedi. Sem macedóniai II. Fülöpnek, sem fiának, Nagy Sándornak nem sikerült i.u. 300 körül őket megtörnie, és a népvándorlás vérzivataros századait is sikeresen átvészelték.

A szkipetárok, más szóval albánok őstörténetét homály fedi. Sem macedóniai II. Fülöpnek, sem fiának, Nagy Sándornak nem sikerült i.u. 300 körül őket megtörnie, és a népvándorlás vérzivataros századait is sikeresen átvészelték. 1250 körül a vad hegyi törzsek nagy része a katolikus hitre tért. Ezt követően a tengerpart fölötti részeken a nápolyi királyok, az Anjouk, a hegyekben szerb fejedelmek uralma alá kerültek, de a XIV. század végétől a törökökkel kellett felvenniük a harcot, s ebben Magyarország és Hunyadi János támogatását élvezték. A szerencse azonban a törököknek kedvezett, és ettől kezdve a szkipetárok földje a mohamedánok és a keresztények hadszíntere lett, egymást követték a véres felkelések a török uralom ellen egészen az első világháborúig, míg végül is megszületett a független albán állam.
1928-ban I. Zogu lett az albánok királya, és az 1937-es tiranai szilveszteri bálon megismerkedett a nála húsz évvel fiatalabb Apponyi Geraldine magyar grófnővel. Percek alatt megszerették egymást, és 1938. április 27-én házasságot kötöttek. Európa magyar királynét ünnepelt.
Apponyi Geraldine Margit Virginia Mária 1915. augusztus 6-án született. Apja gróf Apponyi Lajos, anyja Gledys Stuart virginiai multimilliomos, óriási dohányültetvények tulajdonosa volt. A gróf 1924-ben elhunyt, özvegye újból férjhez ment egy francia katonatiszthez, s így Geraldine Párizsban, Németországban, illetve az ausztriai Pressbaumban nevelkedett, de sohasem szakadt el Magyarországtól és az Apponyiaktól.
Az egykori magyar újságok részletesen beszámoltak a királyi esküvőről, melyre magyar főszakácsot és cigányzenekart hozattak. Az Est című budapesti lap szerint „Geraldine pompás Chanel-kreációját külön repülőgép hozta Párizsból, a fehér gyöngyökből összeállított, sima derekú, hosszú uszályú ruhaálmot a világhírű cég első direktrisze hozza magával, aki majd az esküvői öltöztető szerepét is be fogja tölteni.” A magyar nép ajándéka négy fehér lipicai ló volt. Az olasz király sárkányszobrot, Mussolini aranyozott bronzvázákat küldött az ifjú királyi párnak. De Hitler is kitett magáért. Egy pompás Mercedest küldött az esküvőre, amit a királyné a lagzi után azonnal ki is próbált. De figyelemre méltó, hogy Geraldine azt kérte férjétől, hogy magyar udvarhölgyei legyenek, s hogy a durazzói királyi kastélyhoz építsenek egy katolikus kápolnát.
Az esküvő azt is igazolta, hogy Albánia és Olaszország között igen szoros a kapcsolat. A király egyik tanúja Ciano gróf, olasz külügyminiszter volt.
A király naivságára jellemző, hogy miközben egy sajtónyilatkozatában csodálatát fejezte ki a Duce iránt „az Albánia irányába követett politikája miatt”, Rómában már Albánia megszállására készülődtek. És alig telt el egy esztendő, a királyi párnak menekülnie kellett az olasz megszállók elől. Előbb Görögország adott menedéket Geraldinénak és kétnapos fiának, Lekának, majd fél Európa átutazása után Egyiptomban húzták meg magukat. A második világháború után a kommunista diktatúra miatt nem térhettek vissza hazájukba. Zogu 1961-ben, hosszas betegség után Párizsban hunyt el. Leka akkor kiáltatta ki magát királynak, majd családjával együtt Spanyolországban telepedett le. 1979-ben innen utasították ki őket bizonyos fegyverügyletek miatt, s ekkor Dél-Afrikában leltek menedéket.
Leka többször is megkísérelte a hazatérést, de sikertelenül. Végül a sors kegyes volt hozzájuk, 2002-ben az albán nemzetgyűlés hazahívta a családot. Geraldine, a szkipetárok utolsó királynéja 87 éves korában itt halt meg egy tiranai kórházban.
Mint annyi más uralkodó család történetében, számukra is így múlt el a világ dicsősége – sic transit gloria mundi.