Színpadon Mátyás király és az igazság

Felújított gyermekelőadás premierje a Maros Művészegyüttesnél

Február 23-án, pénteken múlt 581 éve annak, hogy Hunyadi Mátyás világra jött, és éppen ezen a napon nyilatkozott lapunknak a magyarok igazságos királyának alakját megidéző, felújított táncjátékuk március 4-i bemutatójáról Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója.

– Mi motiválta a mesejáték felújítását?

– Mindig a közönség visszajelzései késztetnek arra, hogy korábbi előadásokat elővegyünk, és új szereposztásban vagy egyéb változtatásokkal ismét színpadra vigyünk. Így van ez a 2007-ben bemutatott Mátyás király álruhái, avagy Három mese Mátyás királyról című produkcióval is, amely a legkedveltebb, legismertebb Mátyás-történeteket – A kolozsvári bírót, az Egyszer volt Budán kutyavásárt és Az igazmondó juhászt – meséli újra a tánc nyelvén. Ezekre a történetekre nagy igény van a gyermekes családok részéről egy olyan korban, amikor az iskolában inkább más kultúrák mitológiájának alakjai, Thor, Odin, Poszeidón kerülnek előtérbe. Természetesen az ilyen jellegű tudásra is szükség van, de a saját történelmünk meghatározó személyiségeit is meg kell ismertetni a gyerekekkel. Meglátásom szerint a felnőttszínházak repertoárjában nemigen szerepelnek az utóbbi időben gyermekelőadások, pedig ezekre nagy az igény. Valószínűleg ebben is rejlik a Mátyás királyról szóló táncjátékunk sikere, amellyel az igazságos uralkodó trónra lépésének 563. évfordulója előtt tisztelgünk.

– A fiatal közönségnek szóló produkciókat legtöbbször délelőtti időpontokban játsszák a társulatok, a Mátyás király álruhái este 7 órától lesz látható.

– Nagyon szépnek találom azt, amikor egy gyermekelőadásra az egész család, a szülők és a nagyszülők is eljönnek, az esti időponttal erre szeretnénk lehetőséget adni. Nem ez az első alkalom, amikor egy későbbi órában játszunk gyerekdarabot, és azt tapasztaltuk, hogy ezeken az alkalmakon a közönség mintegy 70%-át a felnőtt nézők teszik ki. Ebből arra lehet következtetni, hogy nemcsak az óvodások és iskolások szeretik a történelmi tematikájú mesejátékokat, táncszínházi produkciókat.

– Milyen üzenetet közvetít az elsődleges célközönség, a gyermekek számára a Mátyás király álruhái?

– Mindhárom történet nevelő jellegű. Ezekben a mesékben nincs tragédia, nem hal meg senki, a népet sanyargató kolozsvári bírót azonban megleckéztetik, ugyanígy a gazdag embert is a budai kutyavásár történetében, amelyből kiderül, hogy az anyagi gazdagság hajszolása veszélyes lehet, az igazat mondó juhász meséje pedig arra világít rá, hogy az igazságot, ha kényelmetlen vagy fájdalmas is, ki kell mondani, ez ugyanis mindig legyőzi a rosszat. Ha a gyermekek felismerik a cselekménynek ezeket a kulcsfontosságú mozzanatait, akkor az meghatározó lehet a szemléletmódjuk alakulásában. De a mai, érdekek mozgatta világban a Mátyás-történetek tanulságai ugyanúgy szólnak a felnőttekhez is. 

„A kutyák is újak”

– Miben különbözik a bemutatásra kerülő előadás a korábbi változattól?

– Mindenekelőtt a szereposztás új, Mátyás királyt például Bartha Szabolcs alakítja – igaz, ő dupla szereposztásban már játszotta az igazmondó uralkodót –, és a hajdúkat, a parasztot, valamint a kutyákat is más táncosok jelenítik meg, mint a régebbi előadásban. A rendezés nem változott, az Varga István munkája, és a Bonczó István szerezte zenét is megőriztük. Népzenei alappal készült az előadás, a cselekményhez illő, tudatosan választott tájegységek román és magyar – ezen belük Kolozsvár környéki, kalotaszegi, valamint mezőségi – táncai lesznek láthatók. 

– Mekkora szerepe van a szövegnek az előadásban?

– Kiegészíti, érthetőbbé teszi a látottakat, és a nagy igazságok, következtetések – „Itt járt Mátyás király”, „Egyszer volt Budán kutyavásár” – természetesen verbálisan is elhangzanak. Mivel a táncosaink felsőfokú előadóművészi végzettséggel rendelkeznek, a prózai részekkel is könnyedén megbirkóznak. 

– A hagyományos márciusi magyarországi turnéra rendszerint egy felnőtt- és egy gyermekelőadást visz a Maros Művészegyüttes. Van-e eltérés abban, ahogy a fiatal nézőknek szóló produkciókat az erdélyi, illetve az anyaországi közönség fogadja?

– A magyarországiak is nagyon várják és szeretik a mesejátékainkat. Amikor az Ábellel vendégszerepeltünk, nem voltam biztos benne, hogy a székely furfangot is érteni, élvezni fogja az ottani nagyérdemű, de nagyon is eljutott hozzá a táncjáték üzenete, ezt a visszajelzések is igazolták. Most a Sárga rózsával és a Mátyás király álruháival lépünk fel március 17–22. között Nyugat-Magyarország több településén. 

Amikor összemosódnak a korosztályok

– Hogyan lehet – térségtől függetlenül – a tánc nyelvén megfogni a gyermekközönséget?

– A fiatal nézőknek szóló színházi darabokat rendszerint egy jól behatárolt korosztálynak írják, hiszen nem biztos, hogy egy kisiskolás be tudja fogadni a felső tagozatosoknak szóló előadást, ahogy a nagyobb diákokat sem valószínű, hogy leköti a kisebbeknek készült produkció. A táncjátékoknál azonban összemosódnak a korosztályok, a tapasztalat szerint ezeket az előadásokat az óvodásoktól kezdve a diákokon át a felnőttekig mindenki szereti. Ennek véleményem szerint az a titka, hogy a színpadi űrt kitölti a zene, a mozgás, a tánc, a viseletek és a díszlet nyújtotta összkép. Így a néző egy pillanatra sem tudja levenni a szemét a színpadról. A Mátyás király álruháiban a történetek közötti összekötő részek – a közös énekek, táncok, a Fekete sereg jelenléte – is magukkal viszik a publikumot. A produkció vonzerejét ugyanakkor az interaktív jelleg is fokozza, hiszen például a második történetben feltűnő kutyák egyszer csak lemennek a színpadról, és ezáltal a gyermekeket is bevonják a cselekménybe. Amikor a János vitézt adjuk elő, mindig odafigyelünk arra, hogy kisgyermekeket ne ültessünk az első sorokba, mert megijednek a villogó szemű, füsteffektusokkal kísért sárkánytól. A Mátyás királyos történeteknél ilyesmitől nem kell tartani, a legkisebbek is jól mulatnak a látottakon. Vitathatatlan, hogy Varga János egyik legsikeresebb táncszínházi rendezése ez az előadás. Az új próbafolyamatban a rendező egészségi okokból nem tudott részt venni, ezért is nagyon hálás vagyok a társulatnak, amiért nagyszerűen eleget tett a kihívásnak.

A Mátyás király álruhái, avagy Három mese Mátyás királyról című mesejáték március 4-én, hétfőn 19 órakor látható a Maros Művészegyüttes kövesdombi székházában. Jegyfoglalás a 0757-059-594-es telefonszámon.