2025. január 2., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Újévi köszöntő

A második évezred első 24 évét hagyjuk magunk mögött ezen a különleges szilveszteréjszakán. A vidámságot, az ünnepet azonban – kinek finom, kinek erőteljesebb szálaival – átszövi a melankólia. Várjuk az újat, de kicsit félünk a ránk leselkedő ismeretlentől. Ilyenkor szokás visszatekinteni arra, hogy a múló évben mit éltünk át, és találgatni, hogy mi vár ránk a következőben. És közben babonás szokásainkhoz ragaszkodva nagyobb fagyöngyöt aggatunk lakásunk bejárata fölé, az év első napjára pedig elkészült a korhelyleves, a sertéssült, a lencsefőzelék vagy a halhús, néphagyományaink szerint a bőség jelképei.

 Kezdhetjük hát a számbavétellel. A természet nem volt hozzánk kegyes 2024-ben sem, természeti katasztrófákkal és a kellemetlen éghajlati változások hatásával – forró napok, vízhiány, hosszú ideig tartó szárazság – kellett szembesülnünk, ami várhatóan továbbra is fenyeget. Az Európai Unió migrációs politikája a nyugat-európai és a balkáni országok társadalmára is egyre kedvezőtlenebb hatással bír. Miközben beszivárog országunkba is, egyetemet végző fiataljaink egy része továbbra is külföldön látja az érvényesülés lehetőségét. 

A koronavírus-járványt átvészeltük ugyan, de mindennapi életünkben nem múlt el nyomtalanul, a veszteségek utóhatását sokan szenvedik.

Bár az elmúlt évek során a világban itt-ott voltak fegyveres összetűzések, a mind jobban eldurvuló orosz–ukrán konfliktus fenyegető közelségének következményei életünk egyre több területét szövik át. A közel-keleti feszültség továbbra is aggodalomra ad okot, az Ukrajnában dúló háború az energiahordozók megfogyatkozásához és drágulásához vezet, és ki tudja, mit hoz még ezen a téren az új esztendő. Szakértők szerint a mesterséges intelligencia előretörése nemcsak nagy segítségünk, hanem komoly feszültségek forrása is lehet.

 És még nem szóltunk az országon belüli bizonytalan politikai helyzetről, az államelnök-választás sikertelenségéről, elodázásáról. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy ekkora ország nem volt képes egy hiteles személyt „kitermelni”, akire nyugodt szívvel szavazni lehetne. Bár a magyarságot sikerült összefogásra bírni, kérdés, hogy mit tudnak tenni képviselőink egy sokszínű, vegyes kormányban, parlamentben, ahol egyre erősebben fúj a nacionalizmus szele. 

A belpolitikát illetően számot kell vetnünk azzal, hogy az európai országok közül Romániában a legmagasabb az infláció, ami a gazdasági élet egészét befolyásolja. A magas infláció arra fogja kényszeríteni az illetékeseket, hogy megszüntessék a kereskedelmi adalék szabályozását az alapvető élelmiszerek esetében. Ami a liszt, a hús, az olaj és más alapélelmiszerek drágulásához vezet. Gazdasági elemzők szerint a villamos energia, a földgáz drágulása több millió kis jövedelmű háztartást érint. Feltehetően megszüntetik az árszabályozást a gépjárművek biztosítási költségeit illetően, csökkentik a szociális segélyek és az étkezési jegyek értékét, és egyéb, a lakosság számára kellemetlen megszorításokra kényszerült a kormány, hogy szabályozni tudja az eladósodás mértékét. 

De mielőtt még mélyebben elmerülnénk a borúlátásban, ne feledjük, hogy 2025-ben az öröm percei sem fognak hiányozni az életünkből. Ez utóbbiakból legyen bőven minden kedves olvasónknak, hogy időről időre meg tudjunk feledkezni a ránk leselkedő negatív hatásokról. Esküvőjüket ünneplő fiatalok, kisgyermekek mosolya, nagyobb gyermekeink, unokáink eredményei, a szülői, nagyszülői létből fakadó elégtételek és annyi más esemény feledtetheti a külvilágból érkező negatív hatásokat, ha nyitott szívvel és lélekkel próbálunk élni. Sikeres előadások, hangversenyek, jó könyvek, szórakoztató könnyűzene, kirándulás a természetbe, baráti beszélgetések, segítségnyújtás a rászorulóknak… – csak győzzük az örömszerző tevékenységeket, amelyek közül szerencsére nem mindenikre szükséges a pénz. 

Végül Reményik Sándor egyik kedves versének utolsó szakaszával kívánok munkatársaimmal együtt örömteli perceket a hamarosan kezdődő új esztendőben: 

„A világ Isten szőtte szőnyeg,/Mi csak visszáját látjuk itt,/És néha legszebb perceinkben –/A színéből is – valamit.”

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató