... de a sok feltörő gondolatból nem tudtam válogatni, a bennem kavargó érzéseket nem tudtam szavakká formálni.
Meghatódottan álltam és rebegtem köszönetet a 10. Vásárhelyi Forgatag díjátadó gáláján. Az ünnepélyesség, a profi szervezés, a szervezőkből sugárzó jóság, a nagyszámú közönség – a híres vásárhelyi közönség – vastapsa hálával töltött el. A Bethlen Zsuzsannáról elnevezett díjat a marosvásárhelyiektől, az enyéimtől, a mi fiataljainktól kaptam. Ennél nagyobb megtiszteltetés nem érhetett.
Hálás vagyok a Jóistennek, hogy olyan fiatalokat rendelt nekünk, akik megálmodták a Forgatagot.
Hálás vagyok a Vásárhelyért Egyesületnek, hogy hittel, kitartással, szakmai tudással évről évre gazdagítja a rendezvényt, és hív minket erre a nagyszerű seregszemlére.
Hálás vagyok Marosvásárhely közönségének, hogy jelenlétével támogatott és támogatja a Forgatag különböző programjait.
Hálás vagyok, hogy ennek a közösségnek lehetek része.
A Bethlen Zsuzsanna-díj átadásán, Szente Katalin, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke által mondott laudációban elhangzott, hogy a kezdetektől önzetlenül a Forgatag mellé álltam. Ez természetes, hiszen így egyből és könnyűszerrel azonosulhattam a közösséggel, amelyhez tartozom. Akkor, először nem tudtam, sikeres lesz-e az előadásom, eszembe sem jutott a siker. Csak tenni akartam én is valamit. Kishitűen egy kisebb termet, a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János termét kértem el Nagy László tiszteletes úrtól. Zsoltár az anyanyelvről című műsorom előtt izgatottan vártam, vajon jönnek-e az emberek. Egyszer csak a tiszteletes ellentmondást nem tűrő hangon jelentette ki: „Kinyitom a templomot. Nagyon sokan jönnek. A tanácsteremben nem fogunk elférni.” Megtelt a templom. Hálás voltam és vagyok ma is. Minden esztendőben zsúfolt házzal, vastapssal ajándékozott meg a közönség: az unitárius templomban, a volt és a mai bábszínház termében, a Stúdió színházban, a Kultúrpalota kistermében. Önök nélkül, a vásárhelyi közönség nélkül nem lenne értelme a munkámnak, nem lehetett volna évről évre gazdagabb és sikeresebb a Forgatag.
A magyar irodalom remekei segítségével együtt gondolkodtunk, éreztünk, lélegeztünk a közönséggel, a közösséggel. Ez az „együtt” megerősített abban, hogy a mi közösségünkhöz tartozni erőt jelent, azonosulni értékeivel, hitet a jövőben.
Köszönöm, Marosvásárhelyért Egyesület!
Köszönöm, Forgatag!
Köszönöm, drága KÖZÖNSÉG!
Kilyén Ilka
Marosvásárhely, 2023. szeptember 1.
