„Szeretném felkutatni a fiatalokat”

Új református lelkipásztor Magyarfülpösön

Ady István lelkipásztor nyugdíjba vonulása után új lelkészt kaptak a magyarfülpösi reformátusok. Nagy Ádám két hónapja vette át a közel 200 lelket számláló gyülekezetet. A fiatal igehirdetőt szolgálata eddigi tapasztalatairól és jövőbeli elképzeléseiről is kérdeztük.

– Körvonalazzuk a mezőségi faluba vezető utat.

– Teológiai tanulmányaim utolsó, hatodik évében, 2022 szeptemberében kezdődött a gyakorlati időszakom a Kolozsvár melletti Szászfenesen. Ott volt az első casuáliám, azaz alkalmi szolgálatom, egy temetés. Érdekes tapasztalat volt, ugyanis sokan vettek részt a szertartáson, de egyedül az elhunyt volt magyar, a hozzátartozók egytől egyig románok voltak. Én magyarul mondtam a prédikációt és a liturgiát, a tiszteletes úr, a principálisom pedig románul. A teológia befejezése után segédlelkészként a nagyvárosból a szülőfalumba, Gernyeszegre kerültem, Itt egész más tapasztalatokban lehetett részem, faluhelyen ugyanis az emberek ragaszkodnak a hagyományokhoz, a szertartások is hosszabbak, és a hívek a lelkésszel, illetve a kántorral együtt éneklik az énekeket. 

– Hogyan viszonyult a gernyeszegi gyülekezet a lelkészhez, akit már gyermekként ismert?  

– Nagyon befogadóan. Már kátés koromban tevékenyen részt vettem a gyülekezeti életben, a vallástáborokban különböző hangszereken játszva segítettem megszólítani a gyermekeket, a vallásórásoknak hegedűkísérettel tanítottam énekeket, illetve más egyházi rendezvényeken is besegítettem. 2012-ben kezdtem kántorizálni, évekig helyettesítő kántor voltam, majd 2016-ban, 12. osztályban főkántor lettem. Akkorra már nagyon megszerettek a gyülekezeti tagok. Minden együttlétükön jelen voltam, és tulajdonképpen akkor is döntöttem el, hogy teológiára megyek. Igaz, már fiatalabb koromban megfogalmazódott bennem, hogy milyen szép is a papi élet, a principálisom, Veress Róbert református lelkipásztor és a családja pedig már gyermekként a példaképem volt. 

„Szeretetteljes közösség várt”

– Milyen volt a magyarfülpösi gyülekezettel való első találkozás?

– A segédlelkészi év lejárta után megtudtam, hogy Ady István tiszteletes negyven leszolgált esztendő után nyugdíjba ment, a gyülekezet pedig meghívott egy alkalomra, hogy meghallgasson. Már akkor éreztem, hogy egy nagyon befogadó, szeretetteljes kis közösség a magyarfülpösi, látszott az embereken, hogy fontos nekik, hogy újra legyen lelkipásztoruk. Húsvét harmadnapján és pünkösd másodnapján végeztem itt helyettesítő szolgálatot, és sikerült elnyernem a hívek, illetve a presbitérium rokonszenvét, így utána meg is hívtak a gyülekezet élére. Szeptember elsejétől szolgálok Magyarfülpösön, de akkor még nem tudtam beköltözni a faluba, otthonról ingáztam. Hála Istennek időközben rendbe tudtuk tenni a parókiát, és most már ott élünk a feleségemmel. A házasságkötésem, a nagypapi vizsgám és a felszentelésem is idén volt, így 2024-et életem legeseménydúsabb esztendejének tekinthetem.

A biztató jel

– Mekkora és mennyire templomba járó a magyarfülpösi gyülekezet?

– Nagyon vegyes lakosságú ez a település, sok a román és a roma nemzetiségű helybéli, de úgy tűnik, hogy a 195 lelket számláló magyar református közösség egy erős mag. Ez persze a családlátogatások után válik egyértelművé, hiszen az is meglehet, hogy sokan kiköltöztek a faluból, és már csak a nyilvántartásban szerepelnek. Az istentiszteleteken kezdetben sokan voltak, ez rendszerint így szokott lenni, amikor egy új korszak kezdődik egy gyülekezet életében, de 30-40-en most is rendszeresen eljönnek a vasárnap délelőtti igehirdetésre. Ez meglátásom szerint nagyon jó átlag. A magyarfülpösi egyházközséghez tartozik Tancs is a maga ötvenlelkes gyülekezetével, ott minden vasárnap kora délután 1 órától tartok istentiszteletet. Az ottani alkalmakon kevesebben vesznek részt, de nagyon családias a hangulat. Az igehirdetés után odajönnek hozzám a hívek, beszélgetünk, ismerkedünk. Érezhető, hogy nekik is szükségük volt arra, hogy továbbra is legyen lelkipásztoruk.

– Mennyire kiöregedő a magyarfülpösi és a tancsi gyülekezet?

– Sajnos mindkét esetben észlelhető ez a tendencia, a létszám nagyon megapadt. Gyermekek és fiatalok főként a magyarfülpösi Szivárvány Házban vannak. El szoktam járni hozzájuk vallásórát tartani, ők azonban nem tudnak vasárnaponként templomba jönni, mert a hétvégéket otthon töltik a családjukkal. Egyébként a magyarfülpösi gyülekezetben is elindítottam a vallásórákat, és ezekre az alkalmakra a tancsi gyermekeket is várom. Magyarfülpösről 3-4, Tancsról 4-5 gyerekre számítok. Fiatalok, akiknek szintén szervezhetnék programokat, eddigi tapasztalatom szerint egyik településen sincsenek. Tudomásom szerint régóta nem volt keresztelő sem ezekben a falvakban, de ha minden igaz, december 27-én mégis sor kerül egy ilyen örömteli alkalomra. Ez egy biztató jel arra nézve, hogy mégiscsak gyarapodik a gyülekezet.

– Beszéljünk kicsit a jövőbeli tervekről.

– Mindenekelőtt igyekszem jól megismerkedni a hívekkel, hogy kialakulhasson egy gyülekezetképem. A korábban elhangzottak ellenére szeretném mégis felkutatni a helyi fiatalságot, mert meggyőződésem, hogy minden gyülekezetben ők jelentik a jövőt. Elsődleges célom, hogy kapcsolatba léphessek velük, és rábírhassam őket arra, hogy maradjanak a szülőfalujukban, és itt alapítsanak családot. A legközelebbi konkrét tervem pedig egy karácsonyi műsor összeállítása lenne a gyülekezetbeli gyermekekkel.