A Parlament szerint az EU-nak szén-dioxid-kibocsátási díjat kellene kivetnie a klímaváltozás ellen kevésbé aktívan fellépő országokból érkező importra.
* Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó összes termékre legyen érvényes a kibocsátási díj.
* A befolyó összeget uniós támogatásként a zöldmegállapodás céljainak elérésére kell fordítani.
* A mechanizmusból nem válhat a kereskedelmi protekcionizmus eszköze.
A Parlament március 10-én, szerdán 444 szavazattal, 70 ellenszavazat és 181 tartózkodás mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban álló, az unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló állásfoglalást fogadott el.
Számolják fel az üvegházhatású gázokat kibocsátó folyamataikat
Az állásfoglalás szerint az unió nagyratörő klímatervei nem vezethetnek a szén-dioxid-kibocsátás ún. „áthelyezéséhez”, hiszen az unió éghajlatváltozás elleni erőfeszítése mit sem ér akkor, ha az uniós szén-dioxid-kibocsátás egyszerűen átkerül olyan országokba, ahol nem olyan szigorú az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó szabályzás (ezt a jelenséget „szénszivárgásnak” nevezik).
A képviselők ezért támogatják, hogy karbondíjat vessenek ki az unión kívüli, az uniós országokénál lazább szabályzású államokból importált egyes termékekre. Ez világszerte kiegyenlítené a versenyfeltételeket, és egyben mind az európai, mind az unión kívüli országok iparát arra ösztönözné, hogy a párizsi megállapodással összhangban számolják fel az üvegházhatású gázokat kibocsátó folyamataikat.
A mechanizmusnak összhangban kell állnia a WTO szabályaival
A képviselők hangsúlyozzák: a mechanizmusnak összhangban kell állnia a WTO szabályaival, és nem használható ki kereskedelmi protekcionizmus céljaira. Ezért az eljárás megtervezésekor kifejezetten az éghajlati célok teljesítését kell szem előtt tartani. A mechanizmus által generált bevételt az uniós költségvetés új saját forrásaként kell felhasználni a zöldmegállapodás céljai érdekében.
A képviselők az új mechanizmust az unió átfogó iparstratégiájának szerves részeként alakítanák ki, és minden olyan termékre és árura kiterjesztenék, amely az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik. A képviselők szerint a rendszert egy hatásvizsgálatot követően már 2023-tól kezdve alkalmazni kellene a cement-, az acél-, az alumínium-, az olajfinomító, a papír-, az üveg-, a vegyianyag- és a műtrágyaágazatban, amelyek továbbra is jelentős ingyenes kibocsátási kvótamennyiséget kapnak, ugyanakkor az unió ipari kibocsátásainak 94 százalékáért felelősek.
A képviselők tehát az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus szén-dioxid-árazását függővé tennék az uniós kibocsátási kvóták árától. Ez segít majd a szénszivárgás elkerülésében, vélik a képviselők, de hangsúlyozzák: az új mechanizmus létrehozása nem eredményezheti azt, hogy az uniós gyártók ezentúl dupla kedvezményezettjei legyenek egyszerre a karbondíjnak és az ingyenes kibocsátási kvótáknak.
Az uniós piacért cserébe ambíciózusabb éghajlati célokat
„Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus nagyszerű eszköz az éghajlati, ipari, foglalkoztatási, ellenállóképesség-növelési, szuverenitási és termelésáthelyezési célok össze- egyeztetésére. A naivitást félretéve vessünk ki ugyanolyan karbondíjat az árukra, függetlenül attól, hogy az unión belülről vagy kívülről származnak. Csak így biztosíthatjuk, hogy a legszennyezőbb ágazatok is részt vegyenek az éghajlatváltozás elleni harcban, és megújítsák gyártási folyamataikat a zéró kibocsátási cél felé haladva. Így adjuk a legnagyobb esélyt annak, hogy a másfél Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedési érték alatt maradunk. Egyúttal kereskedelmi partnereinket is rászorítjuk, hogy az uniós piacért cserébe ők is ambíciózusabb éghajlati célokat tűzzenek maguk elé” – mondta a témáért felelős képviselő a szavazás után.
Yannick Jadot
A következő lépések
A Bizottság várhatóan 2021 második felében nyújtja be a zöld-megállapodás részét képező, az unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló javaslatát. Emellett arra is javaslatot tesz, hogy a befolyó összeg hogyan járuljon hozzá az uniós költségvetés finanszírozásához.
Az Európai Parlament már eddig is fontos szerepet játszott abban, hogy az unió éghajlati jogszabályjavaslatai szigorúbbá váltak. A Parlament 2019. november 28-án éghajlati vészhelyzetet hirdetett, és azt szeretné, ha az unió és a tagállamok 2050-re éghajlati szempontból semlegessé válnának, 2030-ra pedig 60 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázak kibocsátását.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
