Szászbogács

*Fotók: Nagy Tibor

Minden utcát leaszfaltoztak és közművesítettek

Községfejlesztési munkálatok Szászbogácson

Szászbogács községben Ioan Aldea polgármester és Balázs Attila alpolgármester fogadott hétköznapi teendők ügyes-bajos sűrűjében. Terepútjaink alkalmával ők segítettek rálátni a község életére. A polgármester 26. éve tölti be ezt a tisztséget, s mint mondta, amit a községben el kellett végezni, megtették. 

De mit is tett a helyi közigazgatás a közösségért? Az egész község területén – beleértve Szászbogácsot és Magyarsárost – bevezették a vizet, kiépítették a szennyvízhálózatot, 99 utcát foglaltak be a projektbe, s minden utcát leaszfaltoztak. Ez Magyarsároson a leglátványosabb, hiszen nem két-három utcás településről van szó, hanem számtalan lejtős, keskeny utcát kellett korszerűsíteni. S nemcsak az utcákat aszfaltozták le, hanem kibetonozták a sáncokat, rendbe tették a bejáratokat is.

Legutóbb a Saligny program keretében megpályázott finanszírozásból a csókakúti utat és további három, az aszfaltozásból eddig kimaradt utcát aszfaltozták le. Ottjártunkkor is ezen munkálatok befejezésén dolgoztak. 

Mindkét faluban ravatalozót építettek, tavaly átadták a sok akadállyal, időhúzással 12 évig épülő iskolát. Most egy korszerű tanintézményben 271 gyermek tanulhat. 

Ami az eredményeket illeti, a polgármester elégedetlenségét fejezte ki, mert 23 végzősből csak heten érték el az 5-ös átmenő jegyet a képességvizsgán, a többinek nagyon kicsi volt az osztályzatuk. 

A magyarsárosi Bandi Dezső nevét viselő tanintézményben nagyon kevés a gyerek, itt mindössze 51 gyerek tanul. Az 5-8. osztály megszűnt, s a szép nagy iskola kiüresedik. Egyetlen tanuló a vámosgálfalvi iskolában végezte a nyolcadik osztályt, számára sikeres volt a képességvizsga. 

Egy újabb, 50 ezer eurós értékű projekt keretében korszerűsítik a már 20 éve működő és sok jó szolgálatot tett köztéri kamerarendszert. 

Kérdésünkre, hogy indul-e a következő polgármester-választáson, Ioan Aldea elmondta, hogy nincs szándékában, bár nagyon jó munkatársak segítik munkájában, mint például Mihály Enikő könyvelő, aki nagyon sok projekt lebonyolításában kiváló munkát végzett. 

Borfesztivál Szászbogácson

A tavalyi sikeres rendezvény után idén július 31.–augusztus 2. között második alkalommal szervezik meg a szászbogácsi borfesztivált. A helyi hagyományok felelevenítése, az egykori szász borászok iránti tisztelet, az elszármazottak találkozója mind olyan érv, amely indokolttá teszi a helyi ünnepség megszervezését.

A rendezvény július 31-én 19 órakor borkóstolással indul a szőlőben. Kedvezőtlen időjárás esetén a borkóstolás a Terra Regis német vállalkozás és az YWine borászat udvarán lesz. A szervezésben nagyon sokan részt vesznek, többek között a Visit Maros, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a helyi önkormányzat, a helyi cégeket működtető német vállalkozó.

Augusztus elsején, szombaton 12.30 órakor a péterfalvi fúvószenekar kezdi a műsort, majd köszöntőbeszédek hangzanak el. Folytatásban a szászrégeni szász táncegyüttes, a vámosgálfalvi Friss Karézó, a Junii Târnavei, a Kökényes, a szebeni szász néptánccsoport lép fel, este 7 órától pedig a szászcsávási zenekar lép fel. 

Vasárnap 10 órától az evangélikus templomban tartanak istentiszteletet. Istentisztelet után a fesztivál összes résztvevője népviseletben vonul végig a falun, majd a helyi fúvószenekart hallhatja a közönség. Fellépnek többek között: a szovátai Tücsökraj, román- és szász néptánccsoportok, énekel a szászcsávási kórus. A program időközben változhat.

Vakációs bibliahét Magyarsároson

A magyarsárosi unitárius egyházközségben az elmúlt héten tartották meg a gyerekek vakációs bibliahetét. A templomudvar megtelt érdeklődő, alkotó és jókedvű gyerekekkel, zsivajjal és jövőbe vetett reménységgel. A népes tábor programjait Molnár Mónika tiszteletes asszony álmodta meg és vezette le nap mint nap fiatal segítők és Dezső Hajnalka kántornő közreműködésével, a szülők és nagyszülők lelkes támogatásával. 

Ez az ötödik vakációs bibliahetünk, azóta szervezzük, amióta a faluba kerültünk. Az volt a célunk ezzel a rendezvénnyel, hogy a gyermekeket a templom köré vonzzuk, hogy itt legyenek közösségben a templomban, az udvaron, a szép környezetben. Mert vakációban kevesebben jönnek, tanév közben pedig vallásórákon szoktunk találkozni. Úgy gondoltuk, hogy egy hetet rájuk szánunk, s egy-egy bibliai témát feldolgozunk velük. A témákat saját magam választom ki. A Bibliából azokat a hősöket ismerjük meg, akik a leghősiesebben harcoltak egy ügyért, a népért, a hitért. Kezdtük a világ teremtésével, második évben Mózes történetét, József történetét dolgoztuk fel. Idén Dávid és Góliát volt a téma. A témákhoz kapcsolódó anyagokat gyűjtöttem, a történettel összefüggnek a foglalkozások is, hogy a legkisebbek is megismerjék a bibliai történeteket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek elmélyüljenek ezekben a történetekben, mert vallásórákon inkább az ünnepekre, anyák napjára szoktak készülni, verseket, énekeket tanulnak. Idén nagyon sok apró gyerek érkezett a táborba, olyanok is, akiket a férjem keresztelt. A gyerekek nagyon érdeklődőek, figyelnek a történetekre, a levetített filmeket élvezettel nézik. Nagyon szeretnek együtt lenni, együtt játszani – számolt be a tábor életéről Molnár Mónika.

Mivel a tiszteletes asszony bútorfestő szakkörön sajátította el a bútorfestés technikáját, ezt a gyerekekkel is megosztotta. Azon a héten egy védőpajzsot festettek meg különböző motívumokkal. 

– Első évben a nőszövetséget vontam be a vakációs bibliahét szervezésébe, utána jöttek az édesanyák és nagymamák. Mivel a gyerekek nagyon szeretik a hagyományos süteményeket, a pánkót, a csörögét, a palacsintát, arra gondoltunk, hogy idén megkérjük az édesanyákat, nagymamákat, hogy minden napra süssenek nekik valami finomat. Hárman-négyen összeülnek, megsütik a finomságokat, és mindennap elhozzák a gyerekeknek – mondta. Pénteken egy nagyobb rendezvény volt, tábortüzet raktak, ott voltak a szülők, a nagyszülők, közösen grilleztek. Szép egyházi és közösségi eseményként élte meg a közösség a napot. 

YWine – az aranyérmes szászbogácsi pincészet

Szászbogács hagyományos szőlő- és bortermő vidék, a szászok évszázadokon át kiváló borokat állítottak elő, amelyek értékesítése megélhetésüket biztosította. Boraik messze földön híresek voltak. Miután államosították a szőlőket, a kommunizmusban tovább művelték, körülbelül 300 hektáron termeltek szőlőt, a borkészítést pedig üzemi szintre emelték. 

Az új idők nem kedveztek a borgazdaságnak, a szőlők, a feldolgozó, az óriási pince tönkrement. Szerencsére még vannak vállalkozók, akik felismerték, hogy a bortermelésről híres szászok hagyományait nem szabad feledésbe hagyni. Fülöp László Szászbogácson 2023-ban egy német befektetőtől 20 hektár szőlőterületet vásárolt meg nyolcéves szőlőültetvénnyel. S ezzel egy új borászat, az YWine kezdetét jegyzik. 

A pincében tartályok sorakoznak, a palackozó készenlétben, a szőlőmunkások a dűlőben, a borok pedig sorra gyűjtik be az aranyérmeket rangos országos és nemzetközi megmérettetéseken. 

A szőlősben a vidék adottságait legjobban hasznosító négy szőlőfajta található: öt hektáron chardonnay, 10 hektáron rajnai rizling, 2,5 hektáron királyleányka és 2,5 hektáron szürkebarát. A termést a pincészet dolgozza fel, a szőlőt nem értékesítik. A tárolási kapacitást a 20 hektáros szőlős terméshozamához igazították. A bort palackozva értékesítik.

– Viszonylag fiatal borászat vagyunk. A földművelés és az állattenyésztés mellett vágtunk bele a vállalkozásba, szeretjük ezt az ágazatot, hiszen gyerekkorunk óta foglalkoztunk szőlőtermesztéssel. Ezelőtt tíz évvel is volt lehetőségünk egy nagyobb szőlőterület művelésére, de sajnos a telepített fajták és az ültetési mód nem feleltek meg a mi vidékünknek. A 20 hektáros szőlősünk a régi szőlősök helyére van visszatelepítve, a dűlőt újra teraszosították, korszerűbb művelési módszert vezettek be, mint amilyent a múlt rendszerben, a kommunizmusban, vagy amilyent korábban az államosítás előtt a szászok alkalmaztak. Az új művelési módszer lehetővé teszi, hogy a szőlősben esedékes munkákat 50 százalékban gépesítve végezzük, mint például a zöld metszést, a permetezést és a talajművelést, viszont a szüretelés kizárólag kézi erővel történik. Nem szeretnénk üzemi borászatként működni, hanem kézműves terméket szeretnénk előállítani. 

– Mi a szőlőtermesztő tapasztalata? Sikerül-e újra felfejleszteni a szőlő- és bortermelést ezeken a dűlőkön? 

– Igen. Itt a szőlős itthon van. A szőlőfajtákat úgy válogatták, hogy a legjobb minőségű termést és bort adják. Azért van többségben a rajnai rizling, mert a németek ezt kedvelik, és a szőlő is kedveli az itteni adottságokat. Az alsó Kis-Küküllő mente legszebb és legjellegzetesebb fajtája a királyleányka, szerencsére ebből is van 2,5 hektárunk. Igazából ez a fajta érzi magát itthon ezen a vidéken. 

– Milyen terméssel számolnak?

– Ez jobbára időjárásfüggő, s ahogy a borászok mondják, a termést metszőollóval lehet szabályozni. Ha a minőséget helyezzük előtérbe, akkor visszafogottabb termést próbálunk elérni. 

– A borászat egy igényes ágazat, van elegendő szakember ezen a területen?

– Vannak, hozzáértő kollégákkal dolgozunk.

– Milyen eredményeket értek el?

– Legutóbb Szerbiában két aranyérmet nyertünk a 2024-es király-

leánykával és a 2025-ös chardonnay-val. Mindkettővel száraz kategóriában. 2024-ben Bukarestben a Vinarium nemzetközi borversenyen aranyérmet nyertünk a sauvignon blanckal. A helyi borversenyeken is jó eredményeket érünk el, legtöbbször aranyérmet nyerünk. Múlt hét végén Nagykárolyban meghívottként voltunk jelen a Bor a kastélyban fesztiválon, 15 borászat társaságában. Nagyon jó látni, hogy van igény a jó borokra, a fogyasztók igényesek lettek, és értenek is a borokhoz. Ez jó jel, ha a fogyasztó megfelelő borkultúrával rendelkezik, s érdeklődik a minőségi borok iránt. A mi feladatunk megismertetni a fogyasztóval a bor minőségét. A fogyasztók rendezvényeken találkozhatnak több pincészettel, s így tudják kiválasztani, melyik bor tetszik nekik a legjobban. Mi borászok pedig nem versenytársként, hanem társként tekintünk egymásra. A Küküllő menti pincészetek ki szeretnénk alakítani a bor útját, hogy erre turizmust építhessünk. Az emberek így megkóstolhatják a mi borainkat, a Villa Vinea, a kelementelki borászat borait. 

– Hol értékesítenek?

– Ez egy nehezebb pont, az értékesítésen dolgoznunk. Főként éttermekben, helyi termelőkként szeretnénk értékesíteni a borainkat. Célunk nem az, hogy minden nagy áruházban ott legyenek a polcon, hanem hogy helyi üzletekben azoknak áruljuk, akik ismerik és értékelik a Küküllő menti borokat.