Szarvasmarhamustra Mezőpanitban
2012-04-22 16:03:03
- Menyhárt Borbála
Négy évvel ezelőtt szarvasmarhatartóknak szervezték meg Mezőpanitban az első állatkiállítást, amely később a helyi juhosgazdák állományával bővült, idén pedig először a községbeli kisállattenyésztők a kisgyerekek örömére fajtyúkokkal, pávákkal, fajgalambokkal, nyuszikkal tették színesebbé a szombati mustrát.
Négy évvel ezelőtt szarvasmarhatartóknak szervezték meg Mezőpanitban az első állatkiállítást, amely később a helyi juhosgazdák állományával bővült, idén pedig először a községbeli kisállattenyésztők a kisgyerekek örömére fajtyúkokkal, pávákkal, fajgalambokkal, nyuszikkal tették színesebbé a szombati mustrát. A csepergő eső sem gátolta meg a gazdákat abban, hogy felvonultassák szebbnél szebb állataikat, amelyek számukra a mindennapi megélhetést is jelentik.
Az öt falu – Mezőpanit, Csittszentiván, Harcó, Mezőbergenye és Székelykövesd – az állattenyésztésről mindig is híres volt, az itt lakók szeretik az állatokat, értenek az állattartáshoz. A községközpontban van ugyanakkor az ország egyik leghíresebb tejfeldolgozó üzeme, a Therezia, amely minőségi termékeivel immár külföldön is elismerésnek örvend. Bár a szombati mustrán Bartha Mihály polgármester, állatorvos és a helyi szarvasmarhatartók egyesületének elnöke viccesen többször is felrótta a gazdáknak, hogy lehetnének tisztábbak a felvonultatott állatok, látszott, hogy igyekeztek, szépen felsorakoztatott, fényesre kefélt szőrű, gondozott példányokkal jelentek meg, egyesek még az utolsó pillanatban is csutakolták a „szófogadatlan” marhákat, amelyek nem voltak hajlandók kikerülni a sarat.
A gazdák munkájának elismerése
A helybéli gazdák munkájának elismerésére született négy évvel ezelőtt a paniti szemle ötlete, amely valójában a helyi önkormányzat kezdeményezése, a megyei mezőgazdasági szakszervek csupán támogatói a rendezvénynek, amely évről évre egyre több gazdát mozgat meg. – Megérdemli a község gazdatársadalma, hogy saját kiállítása legyen. A korai mezőgazdasági munkák lejártak, és azt akarom, hogy a gazdatársadalom egy kicsit ünnepeljen, érezzék, hogy felnézünk rájuk, mert ők azok, akik a vaj, sajt alapanyagát előállítják. És sajnos egyre kevesebben vannak, sőt, ha kihal egy generáció, nem tudom, lesz-e, aki folytassa az állattartást – mondotta a polgármester, aki szerint sokan csak bámészkodni jönnek, pedig Mezőpanit községben ennél sokkal több állat van, és nagyon sok szép közülük. Csittszentivánt kivéve a község összes települése képviseltette magát, a polgármester meg is jegyezte, minden elismerése a székelykövesdi gazdáké, akik hat kilométert gyalogolnak állataikkal, hogy részt vehessenek. – Az, hogy már negyedik alkalommal szervezzük, látszik a felhozatalon is, az állatok tisztábbak, készítik őket. Nem az a lényeg, hogy elhozzák a három legszebb állatot és a többit otthon tartsák, hanem hogy a gazdák maguk lássák, hogy esetleg a szomszéd tehene szebb, tisztább, és ez motiválja őket. Az a cél, hogy egészséges versenyszellemet alakítsunk ki – fejtette ki a községvezető, aki szerint idén közel negyven szarvasmarhával neveztek be a gazdák.
A szépek közül a legszebbek
A Nicolae Drăgan, Kovács József, Boroş Ioan és Sikó Tünde alkotta szakmai zsűri több kategóriában kellett eldöntse, hogy melyek a legszebb példányok, értékelték, hogy mennyire szép, illetve tiszta az állat, valamint azt, hogy a gazda fel tudja-e vezetni. A többször ellettek kategóriában I. helyet nyert a mezőpaniti Bodó Sándor tehene, a II. díj a mezőbergenyei Toma Alexandrut illette meg, a III. legszebb állat a székelykövesdi Szabó Domokosé volt. Mindhárom nyertes állat borjadzó.
Az egyszer ellett kategóriában Nagy István (I. hely, Panit), Sikó László (II. hely, Panit), Gál Attila (III. hely, Panit) gazdák állatai nyerték el a zsűri tetszését. A vemhes üsző csoportban a paniti Sikó László állata bizonyult a legszebbnek, a II-III. helyezést elérő állatok pedig a paniti Buta Dumitru tulajdonát képezik. A növendék kategóriában I. díjat nyert a székelykövesdi Farczádi János állata, II.-at a paniti Kiss Ferencé, a III. díj pedig a kövesdi Tőkés János fiatal gazda példányát illette. A szombati szarvasmarhaszemle nagydíját egy kövesdi gazda, Farczádi János vihette haza, a legszebb tőgyű tehén pedig egy paniti gazdáé, a Bodó Sándoré lett. A szemlén ugyanakkor díjazták a jelen lévő legfiatalabb, illetve legidősebb marhatartó gazdákat is, előbbi díj a húszas évei elején járó Tőkés Jánosé lett, a legidősebb gazdát pedig Nagy Béla személyében tisztelhette a közönség. A díjazottak mellett az összes benevező gazda pénzjutalomban részesült. A zsűri a juhosgazdák állatait is értékelte.
24 órás munkaidő
A mezőpaniti Bodó Sándor negyedik éve vonultatja fel büszkén állatállománya legszebb darabjait, és büszkesége igencsak megalapozott, hiszen valamelyik kategóriában minden évben első díjjal tért haza. Ez idén sem lett másképp, a legszebb tőgyű tehenet tudhatja magáénak, a többször ellettek kategóriában is első lett. A gazda elismeri, bizony fáradságos munka az állattartás. 10 fejőstehene van, a feleségével gondozzák. – Naponta 130-150 liter tejet adok be a csarnokba, literéért 1 lej 5 banit fizet a felvásárló, ami kevés, ahhoz viszonyítva, hogy mekkora a befektetés. Ha az állatnak nem adunk gabonát, nem lesz tej. 14 hektár földet dolgozunk meg, azt meg kell szántani, tárcsázni, bevetni. Mindehhez annyi motorina és pénz kell, hogy nem jön vissza a tejből – sorolta a nehézségeket a gazda, aki optimista, mivel úgy gondolja, a községbeli fiatalok folytatják majd az állattartás hagyományát, ami a panitiak zömének ma is a megélhetést biztosítja.
Csökkenőben az állomány
A polgármestertől megtudtuk, hogy az utóbbi időben egyre csökken a községben a marhaállomány, míg egykor 1600 főt számláltak, most 1200 körül van a szarvasmarhák száma, ebből 800 fejőstehén. Az elöljáró szerint szerencséjük van a Therezia tejfeldolgozóval, amely mindig időben fizet, és ez biztonságot jelent a gazdáknak.
