Szankciók a felperzselt területekért

Tavaly félszáz APIA-támogatást korlátoztak

A múlt hét vége is rendkívül mozgalmas volt a Maros megyei tűzoltók számára, mivel egyre nőtt a szeles időjárás ellenére felgyújtott és felügyelet nélkül hagyott területek száma. Pedig a bírságon kívül a területalapú támogatások megvonásával jár, ha gyújtogatással tisztítják a legelőt vagy a szántóterületet. Ennek kapcsán a Maros megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség igazgatóhelyettesét kérdeztük. 

– Az elmúlt évben Maros megyében hány alkalommal azonosítottak olyan felperzselt területeket, amelyek területalapú támogatásokban részesültek volna, és ezáltal csökkent a támogatás összege? – kérdeztük a Maros megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség igazgató-helyettesét, Bordi Kacsó Zsolt Attilát. 

– A támogatási feltételek és szigorítások ellenére sajnos gyakoriak a nagy kiterjedésű területeket felperzselő tüzek számaránya. Tavaly a tavaszi esőzések miatt kevesebb tűzeset volt, mint az idei száraz idényben, amikor úton-útfélen ezzel a módszerrel takarítják a sáncokat, legelőket, bozótosokat. Maros megyében tavaly 59 tűzeset alkalmával indítottak vizsgálatot és vontak le támogatási összegeket olyan gazdáktól, akik területalapú állami támogatást igényeltek. Az 59 esetből végül 51 gazda támogatása részesült szankcióban, mivel nyolc esetben a tűzoltóktól kapott, és az APIA-hoz leadott jegyzőkönyv alapján bizonyították, hogy önhibájukon kívül keletkezett tűz a birtokukban lévő területeken, azaz a mások által gyújtott, és felügyelet nélkül hagyott tűz terjedt át a szomszédos parcellákra is.

– Ki ellenőrzi a területek felégetését? 

– Az APIA együttműködést kötött az Országos Környezetőrséggel és a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőséggel. A megállapodás a gazdálkodók által betartandó előírások ellenőrzésére irányul, különösen az aratás utáni tarlóégetésre, a száraz növényzet, a szántóterületeken található növényi maradványok égetésének tilalmára, továbbá az állandó gyepek növényzetének égetésére, beleértve a Natura 2000 területeken található szántó- és gyepterületeket. A megállapodás alapján a felek együttműködnek az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében.

– A támogatásban részesülő gazda miként bizonyíthatja vétlenségét egy tűzeset kapcsán?

– Amennyiben megállapítják, hogy egy parcellát felégettek, de az okozója ismeretlen, a gazdálkodó a szankciót elkerülheti. Ennek érdekében a lehető legrövidebb időn belül be kell nyújtania az APIA megyei központjához a Katasztrófavédelmi Felügyelőség által kiállított jegyzőkönyv másolatát, vagy az illetékes rendőrkapitányságon tett feljelentés másolatát. A vizsgálatok lezárását követően köteles benyújtani a bejelentés elbírálásáról szóló dokumentum másolatát is. E dokumentumok benyújtásának elmulasztása a szankciók alkalmazását vonja maga után. A dokumentumokat az ellenőrzés elvégzése előtt kell kiállítani, és az ellenőrzés időpontjában érvényesek kell legyenek.

Június 5-ig nyújthatók be az igénylések

– Meddig igényelhetők a területalapú támogatások, és mekkora a legkisebb terület amire támogatás igényelhető?

– Március 16-ától június 5-éig adhatók le a kérelmek legkevesebb 1 hektárra, amely ha nadrágszíjparcellákról van szó, minimum 30 áras parcellákból állhat. 

Az APIA által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi kedvezményezett – közvetlen kifizetések és egyes vidékfejlesztési intézkedések formájában – köteles betartani a tarlóégetés tilalmát, kivéve a növényegészségügyi okokból indokolt eseteket. Hasonlóképp az állandó legelők növényzetének égetési tilalmát, mint a gazdálkodók által betartandó feltételeket. 

Ugyanakkor azoknak a gazdálkodóknak, akik a 2023–2027-es Nemzeti Stratégiai Terv keretében nyújtott támogatásokban részesülnek, a teljes gazdaságukra vonatkozóan és a teljes kérelmezési év során be kell tartaniuk a feltételeket. A szántóterületeken gazdálkodók nem égethetik el a tarlót és/vagy a betakarítás után visszamaradó növényi maradványokat (kalászos gabonák szalmája, fehérjenövények vagy burgonyaszár, kukoricaszár, napraforgó- és repceszár stb.). Hasonlóképp az állandó gyep növényzetét sem, amely magában foglalja a legelőkön és kaszálókon található száraz növényzetet, a legeltetés vagy a szénabetakarítás után visszamaradt tarlót és növényi maradványokat, valamint az invazív növényzetet vagy a gyepborítást károsító növényzetet. 

A szabványok betartásának fő célja többek között a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése és a környezetszennyezés megelőzése.