Számít, hogy ki az erősebb a közösségi médiában?

A politikai pártok harca már elkezdődött az online térben

Az idei az elmúlt évtizedek legzsúfoltabb esztendője lesz politikai szempontból. Romániában szuper választási év, és a Föld országainak közel felében kell az urnákhoz járuljanak az állampolgárok. Hosszan lehetne írni róla, hogy mekkora tétje van a választásoknak az Egyesült Államokban, ahogyan arról is, hogy miért biztos, hogy Vlagyimir Putyin fogja megnyerni az oroszországit. Utóbbira az a magyarázat, hogy már a jelöltaspiránsok is sorra esnek ki „véletlenül” az ablakon. 

Az itt élők mindennapjait elsősorban az határozza meg, hogy mi várható a romániai politikai porondon. Bár még nincs kampány, a harc javában folyik a nyilvánosság előtt.

Nem meglepő, hogy a közösségi médiában egymásra licitálva teszik közzé a pártok az üzeneteiket, hiszen ez is egy olyan fórum, ahol a nyilvánosságnak átadható az üzenet. Az erőviszonyok nagyban eltérnek, annak függvényében, hogy milyen felületről van szó. Például a Facebookon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezet, ami a követők számát illeti, hiszen 477 ezer ember mutat érdeklődést az iránt, amit a politikai alakulat közöl. Második helyen van a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), amelynek 289 ezer követője van, harmadik helyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) áll, míg a negyedik az AUR 176 ezer követővel. De nem a Facebook az egyetlen felület, ott van még az Instagram is, ahol már jóval kisebbek a számok. Itt az USR vezet, de csak 21.500 követője van, második helyen a PSD áll, viszont a közvélemény-kutatásokban legnagyobbként emlegetett párt mindössze 3000 követőt tudott összegyűjteni.

Lehetne arra gondolni, hogy az Instagramon több a fiatal, akik talán nem érdeklődnek annyira a közélet iránt. Viszont erre rá cáfol a TikTok, ahol az első helyen az AUR pártelnöke van nem kevesebb, mint 400.000 követővel. Az igazán ijesztő ebben az, hogy az összes többi politikai pártnak összeadva még feleennyi követője sincs. Csak viszonyításképpen: az USR, a második legnagyobb,  57.000 követővel bír.

A számok esetében szem előtt kell tartani, hogy jelenleg Romániában hozzávetőleg 13,5 millió közösségimédia-felhasználó van, illetve továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közöttük 9,5-10 millió felhasználóval, mutatott rá dr. Benedek István, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgaztás- és Kommunikációtudományi Karának oktatója. A Facebookhoz viszonyítva a TikTok új szereplőnek számít a közösségi médiás oldalak piacán, még akkor is, ha az utóbbi években hatalmas méretekben növelte a felhasználói bázisát. A TikTokról még mindig sokan úgy gondolják, hogy a tinédzserek felülete, és bár ez átalakulóban van, még mindig magasan felülreprezentált a fiatal korosztály. A szakember szerint a köztudatban még mindig a Facebookon való jelenlét számít „kötelezőnek”, és minden bizonnyal a politikai pártok is úgy gondolják, hogy a Facebookon tudják elérni a legtöbb választópolgárt.

Nincsenek konkrét receptek arra, hogy hány közösségi médiás oldalon kell aktívnak lenni, de tudatos döntés is lehet egyes politikai alakulatok részéről, hogy csak az egyik ilyen felületre koncentrálnak. Valószínűbb viszont, hogy az új felületeket illetően vannak korai elfogadók, és vannak olyanok is, akik le vannak maradva, nehezebben alkalmazkodnak. A korai elfogadóknak ebben a helyzetben nagy előnye lehet, hiszen ebben a szakaszban gyorsabban tudnak akár organikus módon is növekedni, emelte ki dr. Benedek István, hozzátéve, hogy amennyiben a TikTok képes lesz a továbbiakban is folyamatosan növekedni, ott is el fog kezdődni a politikai pártok egyre nagyobb arányú kommunikációja.

A választási eredmények szempontjából nem az a fő tényező, hogy hány felületen vannak jelen a pártok, hanem hogy milyen minőségű tartalmat szolgáltatnak, mennyire tudják megszólítani a követői bázisukat, hangsúlyozta a szakember. Tehát nem jelent feltétlenül hátrányt egy párt számára, ha nincs jelen az összes felületen. A választások, pontosabban azok eredménye szempontjából pedig nem biztos, hogy egyenes következtetést lehet levonni a közösségi médiás követői számokból, hiszen a követőké csak az egyik olyan mérőszám, amit figyelembe lehet venni, amikor a közösségi médiáról beszélünk, ennél sokkal fontosabb lehet a megosztott tartalmakra érkező reakciók száma, főleg, ha ezt az elért közösség nagyságához viszonyítva szemlézzük, húzta alá az egyetemi oktató. A reakciók száma képes megmutatni, hogy mely pártok tudják befolyásolni a közbeszéd tárgyát, ebből pedig már nagyobb valószínűséggel ki lehet következtetni, hogy mely alakulatok lesznek meghatározóak egy választáson.

Ezzel együtt sem lehet elmenni azon tény mellett, hogy a TikTokot lényegében uralja George Simion, az AUR elnöke, azé a párté, amely 2020-ban többnyire csak a közösségi médiában kampányolt, így tudott elérni arra a szintre, hogy közel 10%-kal kerüljön be a parlamentbe. Mostanra George Simionnak nemcsak a TikTokon van óriási követői bázisa, hanem a Facebookon is. A szélsőnacionalista politikus azon kevés közéleti személyiségek közé tartozik, akinek a Facebook-oldalát több mint egymillió ember követi. Ilyen számok láttán pedig érdemes megvizsgálni, hogy miért ennyire sikeres az a tartalom, amit az AUR elnöke a közösségi médiában gyárt? Érdemes megfigyelni a tartalom minőségét, az üzenetet, és ebből levonni a következtetést, hogy mi az, amivel meg lehet fogni a felület felhasználóit, emelte ki dr. Benedek István.

Összességében nézve a közösségi média mostanra megkerülhetetlen eszköze lett a politikai pártoknak és a politikusnak. Az idei év pedig, már csak a választások számát és az ezekkel járó kommunikációt figyelembe véve, nagyon zsúfoltnak, illetve zajosnak ígérkezik. A zajban pedig a jelöltek számára külön kihívás, hogy miként fogják tudni eljuttatni az üzenetüket a célközönségüknek. Ebben továbbra is a közösségi média a meghatározó felület, és ilyen tekintetben nemcsak az organikus találatok fontosságáról lehet beszélni, hanem a fizetett hirdetésekről is, mondta a szakember.

Csatára mindenképpen lehet számítani az online térben is, azokon a felületeken, amelyek az álhírek és a dezinformáció melegágyai. Ezt a politikai szereplők is igyekeznek kihasználni és a saját javukra fordítani. Ameddig ez a csatározás etikus módszerekkel zajlik, addig nem nevezhető elítélendőnek, hiszen a pártok ott próbálnak kommunikálni, ahol látszólag a leghatékonyabban tudják eljuttatni az üzeneteiket, hangsúlyozta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója. A probléma akkor kezdődik, amikor az etikai szempontokat nem veszik figyelembe, és olyan módszerekkel kommunikálnak, amelyekkel sikeresen félrevezetik az állampolgárokat.

Mivel nemcsak Romániában, hanem globálisan számos országban lesznek választások az idén, már most látszik, hogy erre a közösségi médiás oldalak is készülnek, és igyekeznek olyan szabályokat bevezetni, amelyek révén a politikai hirdetéseket bizonyos keretek közé tudják szorítani, ahogyan a mesterséges intelligencia segítségével generált deepfake videókat is megpróbálják kiszűrni. Viszont nem szabad túl jóhiszeműnek lenni, senki ne képzelje, hogy ennek hatására teljesen megszűnnek az álhírek, és mindenki tisztességesen fog játszani, mert továbbra is lesznek kiskapuk, amelyeket a politikai pártok is ki tudnak és ki is fognak majd használni!