Sólyom Csaba 75 éves

Karácsonykor, december 25-én töltötte 75. életévét minden idők egyik legjobb marosvásárhelyi futballkapusa, Sólyom Csaba, aki 1964 és 1979 között játszott a város legismertebb együttesénél, az AS Armatánál, ahol 1979-től edzősködött is. Előbb a klub gyermekközpontjában, majd a felnőttcsapatnál tevékenykedett, 2000-ben ment nyugdíjba. Ő a klub egyetlen olyan játékosa, aki a sportszervezet megalakulásától kezdődően szinte a megszűnéséig (nem sokkal a nyugdíjazását követően történt) az AS Armatánál volt egyhuzamban, sőt, Balázzsal, Sikóval, Czakóval, Csutakkal, Bartókkal, Tâmpănaruval, Ţiţi Dumitriuval alapító tagja volt a hajdani Mureşulból lett AS Armatának.

Sólyom – aki a helyi Energia, Voinţa, Mureşul csapatainál is játszott – soha nem hagyta el Vásárhelyt, bár más együttesektől is volt ajánlata. Erről így mesélt: „Még a B osztályban szerepeltünk, amikor 1964-ben a Kolozsvári Universitatea akart leszerződtetni engem és Czakót, mielőtt Adamache és Hajdú került volna oda. Nekem akkor szakiskolám volt, de az U vezetősége megígérte, hogy bejuttat az egyetemre. Aztán az Aradi UTA vezetősége is szeretett volna a soraiban tudni Coman helyén, Czakót is akarták akkor, de oda sem mentem. Én abban az időben kaptam egy háromszobás lakást a Kárpátok sétányon, ahol jelenleg is lakom, erre az UTA vezetői is lakást ígértek, és anyagilag sem bántam volna meg. Azonban tősgyökeres marosvásárhelyi lévén (még a dédnagyszüleim is itt születtek), meggyőződéses lokálpatriótaként, de az akkor már idős szüleim miatt is helyben maradtam. Nem bántam meg. A mai napig nagyon szeretnek itt, lépten-nyomon rám köszönnek, jólesik”. 

Sok egykori csapattársa már az égi pályákon futballozik. „Sajnos, több mint egy csapatra való volt ASA-s már nincs közöttünk. Mások mellett Bóné, Lungu, Ráksi, Pavlovici, Lukács Ede, Mureşán, Balázs, Nagy Miki, Tóth Feri, Kirner, Bozeşan, Pîslaru, Kiss Madocsa, Fanici, Gál Dezső, Naste.” 

Az is bántja, akárcsak több egykori csapattársát, hogy az utóbbi években az új ASA-nál nem tartottak igényt a tapasztalatára. „Sajnos, engem is, de az összes, még élő egykori csapattársamat is mellőzte a mostani klub vezetősége, pedig néhányunk többet érdemelt volna. Bosszantó, hogy ezek alatt az évek alatt az ASA-nál megfordult sok edző keze alól egyetlen valamirevaló, élvonalbeli helyi futballista sem került ki. Valamikor csak Ronea, Kiss Madocsa, jómagam és Fodor János kineveltünk több olyan A osztályos labdarúgót, akik itthon vagy külföldön érvényesültek, gondolok például Varga Lászlóra, Eugen Vodára, Lucian Moldovanra, Claudiu Sălăgeanra, Szántó Csabára, Máthé Domokosra, Darius és Romulus Micleára, Mircea Munteanra, Adrian Botezanra” – mondta el a Marosvásárhelyen méltán népszerű egykori hálóőr, aki egészséget, boldogságot és megértést kíván a 2018-as esztendőben minden-kinek.