A mennyország szigete

Paulownia-ültetvény Mezőzáhon

A mezőzáhi bazsarózsa-fesztivál két fő attrakciója – az Ugron-kastély és a bazsarózsamező – mellett harmadiknak a Bozsor-tanyai Paulownia-ültetvényt szánták. A halastó közvetlen közelében lila virágba borult ligetre számítottak a szervezők, azonban idén ez a csodálatos látvány elmaradt, feltételezhetően az áprilisi fagyok tönkretették a fák virágait. Csak egy-két fa kínlódott, amelyek sejtették a látogatókkal, hogy előző években itt lila virágú mennyországban jártak a látogatók. Be kell vallani, hogy virágok nélkül is varázslatos volt a hely, hiszen a közeli tó tükre, az üde, zöld növényzet, a kihelyezett szalmaalkalmatosságok kellemessé tették a környezetet. De mi is a Paulownia? Sokan nem is halottak róla, én sem, pedig Romániában is elterjedt már, sokan termesztik.

Ázsiából a Mezőségre

A mezőzáhi vállalkozók több mint egy hektáron nem kis beruházással Paulownia tomentosát, azaz illatos császárfát ültettek, amely eredményes befektetésnek bizonyult. Ugyanis a Paulowniák gyors növekedésre képesek, és pár éven belül 10-25 méteres magasságúra nőnek. Kelet- és Dél-Ázsiában őshonosak, Kínában, Vietnámban, Észak-Laoszban, Japánban és a Koreai-félszigeten is találkozhatunk Paulownia-fajokkal. A Paulowniát egy Távol-Keleten dolgozó bajor botanikus jegyezte le 1835-ben, és  Anna Pavlovna Romanova nagyhercegnőről, I. Pál orosz cár lányáról, II. Vilmos holland király feleségéről nevezte el. 

A megfelelő körülmények között nevelt Paulowniák 5–7 év után nagyjából 0,5 köbméter faanyagot „termelnek”. Fája sárgásfehér, könnyű, puha, amely csak magas hőfokon gyullad meg. Fűtőértéke a lucfenyőéhez hasonló. A Paulownia a levegő tisztítására, nagy mennyiségű CO2 megkötésére alkalmas – ezért Kínában több millió hektáron ültetik.

Levelei szív alakúak, 20–40 cm hosszúak. Viráguk illatos, 30–40 cm hosszú bugavirágzatba állnak össze, a fehértől a lila összes árnyalatán át a rózsaszínig pompázhatnak.  A virágzat színe jelentősen függ a fa tápanyagellátásától és a talaj vízáteresztő képességétől.

Ágait, leveleit, virágait és terméseit biomasszaként használják fel.

A környezeti viszonyok nem kedveznek a fáknak

A mezőzáhi Paulownia-ültetvényen a tulajdonossal, Sabău Melindával beszélgettünk, aki elmondta, hogy tavaly a látvány csodálatos volt, ekkor voltak hétévesek a fák. Az emberek megálltak a főúton, csodálták, kérték, hogy látogatóként közelebb mehessenek az ültetvényhez. Ezért különböző tevékenységeket szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek, s a mezőzáhi fesztiválba is bekapcsolódtak.

– Sajnos idén elmaradt az április végi virágzás, a pontos okát nem tudjuk, de a fagy tehetett kárt. Ami az ültetvényt illeti, eredetileg úgy tűnt, hogy nagyon jó üzlet lesz a fák kitermelése. Az első négy év után a fákat ki lehet vágni, három év múlva ismét kivágható nagyságúra fejlődnek. A termelő garantálta, hogy optimális famennyiség érhető el. Azonban az ültetést követő második évben észrevettük, hogy nem megy jól a fáknak. Úgy gondoljuk, hogy a tó közelsége, a magas talajvíz okoz „kellemetlenséget” nekik. A szél is kidöntött néhány fát, mert belül rothadt volt a törzsük. Még nem jutottunk oda, hogy fát termeljünk ki, de a közeljövőben vágunk ki, főleg a beteg fákból – mondta Melinda.

Aki Mezőzáhon jár, ne hagyja ki, érdekességképpen nézze meg a Paulownia-erdőt!